Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása

1(12, Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. Kovács Gy.: Árhullámok levonulása NAGYMAROS 1Q52 * mérési pontok ° javított pont Elméleti vizállásgóröe Másik megállapításunk az volt, hogy sok helyütt, ahol az idealizált és a valóságos vízállásgörbe között az utóbbi lüktetése, hullámos volta miatt nagyobb eltérés mutatkozik, a mérési pont vízállásordinátáját az idealizált görbe Szerint korrigálva a pont az egyeneshez jobban illeszkedik (pl. a nagymarosi 1950. III. 6-i mérés, vagy a tiszabői 1950. XII. 16-i mérés). Ennek^a korrekciónak a végrehajtása véleményünk szerint jogos, mert a lüktetéseket, a nagy, szabályos hullámtól való eltéréseket helyi jelenségek idézik elő, mi pedig ebben a számításunkban csak a nagy hullámok törvényszerűségeit keressük, idealizált medrünkből a helyi jelenségek hatását kiküszöböltnek tekintjük. Végül harmadik tanulságként levonhatjuk, hogy a mérési pontok között találunk olyan kiugró értékeket — nyilván a vízhozammérés hibái terhelik ezeket — amelyek nemcsak feltételezett egyenesünktől térnek el lényegesen, hanem a vízhozamgörbe apadó oldalára esve nyilván jelzik hibás voltukat (pl. a tiszabői mérések közül az 1950. XII. 15-i és 20-i). Ennek megállapítása azért lényeges, mert az apadó hullám kitevőit számítással kívánjuk meghatározni a (m

x (/,) legkisebb értéken kívül két-két mért pont felhasználásával. Ha azonban a számításba bevont pont ilyen szélsőséges hibát tartalmaz, várhatjuk a meghatározott kitevőnek az átlagostól való lényeges eltérését. Ezen csak több értéknek a számításba történő bevonásával segíthetünk, mert ilyen módon a hibás pontot két irányba véve számításba egyszer az átlagnál alacsonyabb, egyszer pedig magasabb kitevőt kapunk, és így a képzett átlagot a keresett görbét jól jellemző kitevőnek fogadhatjuk el. Rátérve ezekután az áradó hullámok jellemzőinek meghatározására helyettesíthetjük a p — 1 értéket a (16) egyenletbe : Megelőző apadás / elméleti vízállás görbéje Fajlagos vízhozam 6 11.10 20 111.1 10 [nopj 18. ábru. Az árvízi hurok áradó ágának jellemzése az 1952. II—III. havi nagymarosi mérések szerint. PHC. 18. XapaKTepucTHKa noateMHoro ynacTKa nacoFLKOBOÜ neTjiH Ha 0CH0Be ziaHHbix H3MepeHHÖ B ceieHHH HaflbMapoui 3a II—Hl M-UM 1952 r. Fig. 18. Determination of rising limb of flood-loop from aotual measurements at Nagv maros (Danube River), Február y—Mar ch, 1952. (17) 700 600 500 400 300 200 100 I XII24 TI SZAÍ Ö 19 50 XI2L WffixJ i' IS XI. 16 XII. 12 XII.21 q = qz — v>; I m — m

2 — a

2 f. f A (17) egyenlet alapján az (1) és (2) alapegyenletekben megfogalmazott összefüggéseket a következőképen fejtjük tovább : 3 q dm, dx = ~~. dt ' 600 700 600 -o .N 500 4 00 300 200 Fajlagos vízhozam 10X1.20X11110 20 [nap] TI SZAB Ö 19 51 v.iiy 1'15 f. '9 Fajlagos vízhozam ^^-J 10 [nap] 19. ábra. Az árvízi hurok áradó ágának jellemzése az 1950. XII. havi tiszabői mérések szerint. PHC. 19. XapaKTepncTHKa noaieMHoro y^acTKa naBOflKOBOH neTJIH Ha OCHOBe .MHHblX H3MepeHHH B ce'ieHHH THCCAÖÉ 3a XII M-U, 1950 r. Fig. 19. Determination of rising limb of flood-loop from aotual measurements at Tiszabő (Tisza River), December, 1950. 20. ábra. Az árvízi hurok áradó ágának jellemzése az 1951. V. havi tiszabői mérések szerint. PHC. 20. XapaKTepHCTHKa no;n>eMHoro yMacTiía naBoflh'OBOH neTJIH Ha OCHOBe flaHHblX H3MepeHHÖ B ceieHHH Tiiccaőé 3a V M-U 1951 r. Fig. 20. Determination of rising limb of flood-loop from actual measurements at Tiszabő (Tisza River), May, 1951.