Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása
Kovács Gy.: Árhullámok levonulása Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. lf.03 Viz hozam [rrf/s] 8. ábra. A vízhozamgörbe és a vízhozamgörbe-sereg egymáshoz viszonvított helvzete állandó virtuális eséssel jellemezhető szelvényben. PHC. 8. CpaBHeHHoe Mewjiy COŐOH no.ioweHHe KpuBoii pacxo/ioB H ceMeficTBa KPHBHX pacxojioB B ceweHHH, xapaKTepH3yeMOM nocToanHbiM BHpiyajibiibiM VKJIOHOM Pig. 8. Discharge curve and slope-stage-disehargs relation in a section characterized by constant virtual slope. ból a 10. ábrán feltüntetett rendszert — a háromváltozós görbesereget, a kétváltozós görbét és az árvízi hurkot — alakítjuk át ehhez a számítási módhoz alkalmas formára. Ezt a transzfoimiciót a mélységtől függő víztükörszélesség értékével történő osztás útján érjük el. így jutunk a 11. ábrán felrajzolt rendszerhez. 9. ábra. A vízhozamgörbe és vízhozamgörbe-sereg egvmáshoz viszonvított helvzete változó virtuális eséssel jellemezhető szolvényben. PHC. 9. CpaBHemioe Meway coöoii nojio>KeHHe KpiiBoii pacxo/ioB h ceMeficTBa KPHBBIX pacxonoB B ceMeHHH, xapaKTef>n3yeMOM nepeMeHHbiM BiipryajibubiM naaeiiHeM Pig. 9. Discharge curve and slope-stago-discharge rclation in a section characterized by variable virtual slopo. Az árvízi hurok ezen a képsíkon az eredeti ábrázoláshoz hasonlóan a kétváltozós görbe mentén hosszan elnyúló kétértékű görbe. TI a az apadás után a vízhozam ugyanaddig az értékig csökken, ahonnan az áradás elindult , a görbe két ága alul is záródik. A huroknak a vízhozamgörbével közel párhuzamosan haladó két szakasza közt lévő felső záródás általában laposabb, alul pedig kisebb görbületi sugarú. Az árhullámok idején lefolyó vízhozamok sorozatát vizsgálva ahhoz a feltevéshez jutunk, hogy a hurok legömbölyített záródó szakasza csak az áradó és apadó ág hatásának szuperponálódása következtében alakul ki. A q x állandó vízhozam értékről és hozzátartozó m x mélységről induló áradás q 2 vízhozam szállítását igyekszik elérni ugyancsak permanens módon m 2 vízmélységnél. Ezt a vízmozgás-állapotot a 12. ábrán felrajzolt vízállás és lefolyási görbék /1-val jelölt szakaszai, illetve az árhullámhuroknak az a ága jellemzi. Az m 2-es szint és a q 2 vízhozam elérése előtt azonban megkezdődik az apadás. Ez az apadó hullám úgy jellemezhető, mintha az m 2, q 2 értékkel jellemzett permanens állapotból indult volna el. Erre a szakaszra a görbék B, illetve 6 szakasza jellemző. Vizhozom [m 3/s] 10. ábra. Az árvízi hurok helvzete a vízho/.amgörbesereghez viszonyítva. PHC. 10. no^ojKeime naBOjiomioft neTJin no cpaBHeHHto c CeMefiCTBOM KpHBblX paCXOflOB Pig. 10. Flood-loop and slope-stage-discharge relation.