Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása

1(12, Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. Kovács Gy.: Árhullámok levonulása 71 nem változik, ott a kétváltozós görbe maga is / = const. értéknek megfelelő —ed fokú parabola lgsz, ' . •' 2 míg változó virtuális fenékesés esetén a kétváltozós görbe az I = const. vonalakat metszeni fogja. A 8. és 9. ábrán a 6. és 7. ábra görbeseregeit kiegészítettük a kétváltozós vízhozamgörbével. A 8. ábra az állandó, a 9. pedig a változó esésértékek esetén kialakuló görbét szemlélteti. Közismert tény az, hogyha természetes vízfolyáson egy teljes árhullám levonulási ideje alatt, amíg tehát a folyón egy áradó és egy apadó hullám végigvonul — a mélység és vízhozam változását méréssel végig követjük, az eredményül kapott, értékpárok nem egyeznek meg a vízhozamgörbéről leolvasható pontok rendezőivel. A mérési pontokat ábrázolva és időrendben összekötve a jól ismert árhullám-hurkot szerkesztjük meg, amely a vízhozamgörbéből kiindulva attól a tetőzéshez tartozó eséseknél nagyobb esések tartományában halad fölfelé, majd újra a háromváltozós görbesereg egyre alacsonyabb eséssel jellemzett görbéit metszve átszeli a vízhoziamgörbét az árhullám legnagyobb vízhozamát, illetve vízmélységét jellemző pont környezetében. Innen lefelé halad tovább a vízhozamgörbétől a tetőzésnél kisebb esésekre jellemző oldalon egészen addig, míg a permanens állapotot — a kétváltozós vízhozamgörbét újra el nem éri. A 10. ábra üyen árvízi hurokra mutat példát. Mint a közelítések összefoglalása során már említettük, számításainkban a vízhozamok helyébe a fajlagos, egy folyóméter széles sávra vonatkoztatott vízhozamokat kívánjuk bevezetni. Ebből a célkövet.kező hiperbolikus összefüggést : 1 ( b\

n I • y VT = y =Q

2- m Ebből ugyanis a vízhozam értéke : fl-KTföt (ii) / A (11) egyenletben az / értékét paraméternek választva a mélység és a vízhozam összefüggését . fi r „ olyan — fokú parabola sereggel ábrázolhatjuk, amelynek' mindenegyes görbéjét az esés egy-egy állandó Zi értéke jellemzi. Példaképpen bemutatunk két ilyen háromváltozós görbesereget. A 6. ábra görbeserege a Tisza polgári szelvényére vonatkozik, míg a 7. ábrán közölt nomogramm a tiszabői szelvényben érvényes. A (11) egyenletben felírt általános összefüggésből a kétváltozós vízhozamgörbe egyenletéhez úgy jutunk, ha az esés helyébe a mélységgel összefüggő, esetleg azzal együtt változó permanens állapothoz tartozó vízszí ysés — az előbbiekben virtuális fenékesésként bevezetett — értékeit helyettesítjük be. Ebből következik, hogy azokban a szelvényekben, ahol ez az érték a mélységgel, ületve a vízhozammal Vízhozam [m

3/s] 6. ábra. Ví/.hozamgörbe-sereg a Tisza polgári szelvényében. PHC. 6. CeMeiícTBo KpiiBbix pacxo,noB B ceiemiH Ilojirapii na Tiicce Fig. (i. Slope-stagc-diseharge relation at Polgár (Tisza Rivor). Vízhozam [m

3/sl 7. ábra. Vízhozamgörbe-sercg a Tisza tiszabői szelvényében. PHC. 7. CeMeficTBO KpiiBbix pacxo^OB B ceieHnn Tnccafié na Tncce Fig. 7. Slope-stage-discharge relation at Tiszabő (Tisza River).