Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Cziráky József: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1952. és 1953. években végzett vidéki gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

378 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Cziráky J.: OBKI jelentés 26,60 m-el volt a felszín alatt. A 2. sz. kút 1911-ben készült, 106 m mély. A termálvizet dugattyús mélyszivattyúval emelik ki. A 3. sz. kút az előző kutakhoz hasonlóan negatív kút, vízét búvárszivattyúval termelik ki. A kút 1929-ben készült, mélysége 119 m. A két utóbbi kútból kitermelt vízmennyiség 750 l/perc, a kifolyó víz hőfoka 41 C°. A SZOT I. sz. szanatórium (volt Postás) épületében lévő medencék és kádak gyógyvízellátására 117,9 m mély negatív artézi kút készült. A kút vízét búvárszivattyúval termelik ki, a kiemelt vízmennyiség nem mérhető vízszintnél 200 l/perc, a víz hőfoka 41—42 C°. Hévíz, község Vízmű kútja 1937-ben létesült. Mélysége 84 m. Nyugalmi vízszintje 0,5 m-el a felszín alatt van. A kút vízét 0,9 m-el a felszín alatt gravitációs úton vezetik be a vízmű tárolómedencéjébe. Vízhozama 510 l/perc, a befolyó víz hőmérséklete 41 C°. Hidas (Baranya m.) község határában 1930. évben egy 325,42 m mély kutató fúrást létesítettek. A fúrólyukból akkor 300 l/perc 35 C° hőmérsékletű kénhidrogénes víz folyt ki. Az 1952. szept. 4-én végzett helyszíni vizsgálatkor a kút pontos helyét sem sikerült megállapítanunk, ezért csak újabb mélyfúrással lehet a gyógyvizet feltárni. Hódmezővásárhely (Csongrád m.) város belterületén mintegy 120 artézi kút készült, ezért a hévízű artézi kutaknak is csak egy részét vizsgáltuk meg. A Városi fürdő uszodáját 2 artézi kút látja el vízzel. Az 1. sz. kutat 1929-ben fúrták, mélysége 236 m. Vízhozamot a gyermekmedencénél lévő kifolyó nyílásnál köbözéssel mértünk. 1953. jún. 10 Vízhozam : 287 l/perc Vízhőfok : 20,0 C° 1953. aug. 26 „ 234 „ „ 20,8 C° 1953. nov. 1 „ 238 „ ,, 20,0 C° A 2. sz. kút 292 m mély, 1929-ben készült. Vízhozamát a térszín magasságában, edénnyel mértük. 1953. jún. 10 Vízhozam : 545 l/perc Vízhőfok : 22,0 C° 1953. aug. 26 „ 433 „ „ 22,0 C° 1953. nov. 1 „ 425 „ „ 21,0 C° A Melegfürdő artézi kútja 1901-ben készült, vízhozamát a fürdőben lévő kifolyónál köbözéssel mértük. 1953. aug. 26 Vízhozam: 110 l/perc Vízhőfok: 21,0 C° 1953. nov. 1 „ 112 „ „ 19,0 C° A Városi fürdő mellett 1953. jún. 22-én hozzákezdtek egy új artézi kút létesítéséhez. 1953. nov. 1-én 606 m-ig hatolt le a fúró. Az Erzsébet Jcórház artézi kútja eredetileg 237 m mély volt, majd 1935-ben 423 m-ig tovább mélyítették. Vízhozamot az anyacsövön lévő kifolyónál köbözéssel mértük. 1953. jún. 11 Vízhozam: 172 l/perc Vízhőfok: 24,0 C° Az Állami Méntelep artézi kútja kb. 600 m mély. Vízhozamot az anyacsőnél és a két utcai kifolyónál köbözéssel mértünk. 1953. jún. 11 Vízhozam: 53 l/perc Vízhőfok: 24,0 C° 1953. aug. 26 „ 48 „ „ 25,0 C° 1953. nov. 1 „ — „ „ 24,0 C° A Jókai u.—Rárósi u. sarki kút vízhozamát a 7 m magas toldócsőn lévő kifolyónál mértük köbözéssel. 1953. jún. 11 Vízhozam : 26 l/perc Vízhőfok : 21,0 C° (Lev. : 25 C°) 1953. aug. 26 „ 27 „ „ 21,0 C° (Lev. : 27 0°) Igmánd (Komárom m.). A keserűvízes lapályon 11 aknás kút van. Az 1. sz. (Kámvási) kút betonfedős, kővel kirakott, 3,85 m mély aknás kút. A kiit átmérője 1,70 m. 1953. aug. 15-én a vízmagasság 1,45 m, vízhőfok : 15,5 C°. A Szabó tanyai 1. sz. kút mélysége 2,88 m. Vízmagasság a vizsgálatkor : 2,20 m. Vízhőfok : 16,2 C°. COOBIHEHME rHflPOrEOJlOrHMECKOrO OTflEJ1A rOCYflAPCTBEHHOrO EAJlbHEOJlOrMMECKoro MCCJlEflOBATEJlbCKOrO HHCTHTYTA O H3MEPEHHH flEBHTA H TEMÜEPATyPbl J1EHEEHblX HCTOMHMKOB H KOJlOflUEB B PA3JIMMHbIX PAflOHAX BEHrPMH B 1952 H 1953 IT. Ft. Ltupanu B cooSmemm noflBOflHTCH HTor HCCJie«0BaHHflM HCTOMHIIFCOB LI KOJIOAlíeB MHHepajlbHblX H JICTeÖHblX BOÍÍ B pasjiiMHbix oőnacTHx BeHrpiiH, 3aTeM aaercH oncnaHne HX cOBpeiweHHoro COCTOHHIIH, a LANWE npiiBOflflTCH AaHHbie aeSuTa H TeMnepaTyp, onpeaejieHHbie paöOTUHnaivui rocyaapcTBeHHoro SajibHeojioriiMecKoro nccjieao BATEJTBCKORO HHCTirryTa B 1952 II 1953 rr. Berieht über die in (len Jahren 1952 und 1953 durch die Hydrographische Abteilung des Landesinstitutes für Balneologische Forsehung in der Provinz vorgenommenen Ergiebigkeits und Temperatuímessungen der Heilquellen und Brunnen. Von J. Cziráky Der Berieht gibt eine Zusammenstellung über die Mineral- und Heihvasser-Quellen und -Brunnen der Provinz, beschreibt deren gegemvártigen Zustand, sowie die Ergebnisse der Wassermengen- und Temperaturmessungen, welche von den Mitarbeitern des Landesinstitutes für Balneologisehe Forschung vorgenommen wurden.