Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Jászfalusi Lajos: Az időjárás hatása a plankton alakulására a gödöllői halastavakban
Jászfalusi L.: Az időjárás hatása a plankton alakulására Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 355 Légnyomás r ' i -KI Légn yomá s > -7i7 (napikozipérlék) l7U Szélerő sség 0-5, lí 0 szélcsend Li 5 viharos szél (napi középérték) Feltiözet 0-10 0 felhőtlen 10 teljesen borult (napi középérték) JjülILmII W-Hln 1 5 10 15 20 25 20 5 10 15 20 25 30 U 9 « 13 24 29 JUNI JULI. I AUG. 3. ábra. összefüggés az időjárás jellemzői és a plankton mennyisége között. AUot a hasábok alsó lele • Növény a hasábok telsi Ide • '••ll.l. Szeles időben mind a fito- mind a zooplanktonrajok menedéket keresnek. Ilyenkor a gyűjtött planktonmennyiség kevesebb (június 1, június 10, július 5, július 20, augusztus 14. gyűjtés adatok nyomán) mint a közvetlen előtte vagy utána levő napokon gyűjtött plankton mennyiség. A nyár elejei és a nyár végi vízhőmérséklet emelkedés, a kevésbé borult égbolt, az állandó jellegű szélerősség és légnyomás a zooplankton (Cladocerák, Copepoda) és Chlorophyceák szaporodását segíti elő. (Május 22.—július 5. és augusztus 24,—szeptember 8. között gyűjtések adatai nyomán.) A változó nyári időjárás (július 30.—augusztus 19. időszak) inkább a Cyanophyceák és Rotatoriák elszaporodásának kedvez. A 3. ábrán feltüntetett pontyívások napja igen szoros kapcsolatban áll az időjárási viszonyokkal. .Május 26-án és június 25-én valamennyi halastóban pontyívást észleltünk. A táblázat mindkét esetben mutatja, hogy az északi szélerősség az előtte lévő napokon mind jobban és jobban enyhülőben volt, az ivás napján szélcsend uralkodott, a légnyomás pedig 747 millimétertől felfelé ívelést mutatott. Természetes, hogy a fito- és zooplankton százalékos kialakulásában egyéb tényezők is közrejátszhatnak. Így pl. az egyes rajok szaporodási ciklusa, a tápanyagok jelenléte vagy hiánya, a vízellátottság kérdése, a planktonevő halak fokozódó tevékenysége, a víz alá merült növények alakulása és nem utolsó sorban az egyes fajok vagy csoportok egymás elleni küzdelme. Az ábrákon ez a küzdelem szépen látható, amikor július 15-től kezdődően a szaporodó Cyanophyceák mind jobban háttérbe szorítják a zooplanktont. Összefoglalás 1. A planktonszervezetek alakulását a meteorológiai tényezők erősen befolyásolják. 2. Plankton mintavételnél nem elégséges csak a vízhőmérséklet adatok feljegyzése, hanem meg kell ismerni az egyéb időjárási viszonyokat, a légnyomás, a szélirány- és erősség, a felhőzet és napsütés, a levegőhőmérséklet, a csapadékmennyiség stb. adatokat is. Hogyha ezeket figyelmen kívül hagyjuk a plankton alakulását könnyen tévesen ítélhetjük meg. Pl. a zooplankton eltűnését vagy csekélyszámú előfordulását a gyűjtés helyén és időpontjában okozhatja az, hogy a kedvezőtlen meteorológiai tényezők más vízmélységben vagy más helyre késztették a planktonrajokat. 3. Minél gyakrabban végzünk planktongyűjtést annál biztosabb képet kaphatunk a plankton biocönózisáról, ha egyúttal feljegyezzük a meteorológiai tényezőket is. 4. Szélcsendes, felhőtlen vagy alig borult időben, emelkedő légnyomás mellett a zooplankton rajok a vízfelszínhez közel tartózkodtak.
