Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Jászfalusi Lajos: Az időjárás hatása a plankton alakulására a gödöllői halastavakban

356 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. •Jászfalusi L.: Az időjárás hatása a plankton alakulására 5. Borult, szeles időben és süllyedő légnyomásnál inkább a fitoplanton tartózkodik a vízfelszínhez közel. 6. Erősen szeles időben mind a fito-, mind a zooplankton védett helyen állapodik meg. Ilyenkor gyűjtésnél kevés planktonmennyiségre számíthatunk. 7. A nyár elején és nyár végén bekövetkező vízhőmérséklet emelkedés, a kevésbé borult égbolt, valamint az enyhe szél a zooplankton (Cladocerák, Copepodák) és fitoplankton (Chlorophyceák) elszaporodását segíti elő. 8. A változó nyári időjárás a Rotatoriák és a Cyanophyceák elszaporodásának kedvez. 9. A pontyok ívása csak 747 mm-től felfelé ívelő légnyomásnál szélcsendes és kevésbé borult időben következik be. A gödöllői halastavakban az északi szél teljes leállása után következett be az ivás. 10. További ilyenirányú vizsgálatok szükségesek. A meteorológiai viszonyok befolyásának tanulmányozását ajánlatos kiterjeszteni az egyéb vízi szervezetekre is. BJlMflHME noroflbl HA PE>KMM PA3BHTMH riJIAHKTOHA B PblEOBOflMECKHX nPyflAX B C. TEflEJUlE Jl. flccpdAyuiu Ha npoflyKUHio pbiőbi peuniTejibHbiM oőpa30M BJIH«eT pe>KHM pa3BiiTiifl nnaHKTOHa. Cjie«OBaTejibHO, /uin npaKTHKOB-pbi6oBOflOB nepBOCTeneHHOft Ba>KH0CTbi0 HBJIHeTCH 03HaK0MJiemie c (JiaKTopaMii cpenu, BJIHHK>ÚIHMII Ha pe>KHM pa3BHTHH ITJI3HKT0Ha. Ha pe>KHM pa3BHTHH njI3HKT0HHbIX OpraHH3MOB CHJibHO BJIHHIOT MeTeopojionmecKiie (J>aKTopbi. flpn OTőope npoőbi njiaHKTOHa cpeflii MeTeopojionmecKHX flaHHblX OÖblHHO npiIHHMaJiaCb BO BHHMamie JlHIXIb TeMnepaTypa BOflbi H pe>KHM pa3BimiH njiaHKTOHa onpeaejiancH, ymiTbiBaH, T3KHM 06pa30M, TOJibKO ee. TaKOíí MeTOA MaCTO npHBOflHJI K npOTIIBOpCMIIBbIM onpeaejieHHAM. HaiHHáH OT 20 Man 1954 r. ii3 pa3JmMHbix pbi60B0/mecKHX NPYAOB c OFLHORO II Toro >Ke MECTA II c 0AH0ÍI U TOÍÍ Hce rjiyöiiHbi ,qepe3 Kawibie 5 flHeíí np0ii3B0fliiJiHCb OT6opu npoö njiaHKTOHa, H Kpoiwe aaHHbix no TeMnepaiype BOflbi cucTeMaTimecKH 3anncbiBajiiiCb Tanwe aauHbie no flaBJreHuio B03flyxa, HanpaBJieHino II ciiJie BeTpa, aajiee oreneHH o6Jia<IHOCTII. Ha OCHOBC OPABHCHIIH Bcex 3THX flaHHblX MO>KHO yCTaHOBIITb, MTO : 1. B 6e3BeTpeHHyio, 6e3o6jia<iHy!o IIJIH CJierna oőJiaHHyio noroay npn B03pacTai0meM aaBJieHini B03»yxa 3oonjiaHKT0H Booőme pa3MemaeTCfl B6jih3II K noBepxHOCTH BOAH. 2. B oöJiaMHyio noroay 11 npn tchaghuiih naaeHiifl aaBJieHHH B03flyxa BÖJIH3H K nOBepXHOCTH BO«bI HaXOflIITCH (})HTOnjiaHKTOH. 3. B CHJibHO BexpeHHyio norofly KaK (JjiiTOnjiaHKTOH, TAN H 300iuiaHKT0H pa3MemaiOTCH B 3amHUjeHH0M MecTe; B TanoM cjiyiae MO>KHO pacmiTbiBaTb Ha Heöojibmoe KOJiiwecTBO njiaHKTOHa. 4. noBbiuieHtie TeMnepaTypbi BOflbi B Hanajie h B KOHue jieTa, aajiee MeHbinaíi O6JI aMHOCTb, a Tan>Ke cjiaőbiíí BeTep cnoco6cTByiOT pa3MH0>«eHnK) 300njiaHKT0Ha (Cladocera, Copepoda) H (fmTOiniaHKTOHa (Chlorophycaea). 5. H3MEHMHBAH jieTHHH noroaa cnocoöcTByeT CHJibHOMy pa3Mno>KeHHio Rotatoria H Cyanophycaea. Ha piic. 3 BHAHO, MTO HKPOMETAMIE Kapna HAXOFLHTCH B TeCHOH 3aBHCHM0CTH OT noroflbl, T. K. 0H0 HaMHHaeTCH TonbKo npn aaBJieHHH B03flyxa B03pacTaiomeH TeHaeHUHH Bbiuie 747 MM, B 6e3BeTpeHHyio u cjiaőo oőJiaiHyio norofly. HCCJIEFLOBAHIIH TaKoro xapaKTepa SHJIO 6bi wejiaTejibHbiM pacnpocTpaHHTb H Ha npoMne BOflHHbie opraHH3MbI, T. K. HCHyiO KapTllHy 0 ŐHOJIONM npOflyKUHH pbiöoBOflHecKiix npyflOB MOHCHO npeflCTaBHTb TOJibKO Ha 0CH0Be TaKoro poaa HCCJieflOBaHHÖ. Einfluss der Witterung auf die Entwicklung des Planktons in den Fisehteiehen bei Gödöllő Von L. Jászfalusi Die Entwicklung des Planktons beeinflusst den Fischertrag entscheidend. Die Kenntnis jener örtliehen Gegebenheiten, welche für die Entwicklung des Planktons ausschlaggebend sein können, ist daher für die Fischzucht von höchster praktischer Wichtigkeit. Die Entwicklung der Mikroorganismen des Planktons hángt stark von den Witterungseinflüssen ab. Dennoch wurde bisher bei der Entnahme von Planktonproben von den meteorologischen Angaben ausscliliesslich die Wassertemperatur aufgezeichnet. Die Versuche, die Entwicklung des Planktons auf dieser Grundlage zu bewerten, führten vielfach zu widersprechenden Feststellungen. Vom 20. Mai 1954 entnahm man aus verschiedenen Fischteichen von der gleichen Stelle und aus derselben Wassertiefe alle 5 Tage Planktonproben, wobei ausser der Wassertemperatur auch Luftdruck, Windstárke und Windrichtung, sowie Bewölkung regelmássig aufgezeichnet wurden. Aus deren Vergleich konnte festgestellt werden, dass : 1. bei Windstille, wolkenlosem oder nur leicht bewölktem Himmel und steigendem Luftdruck die Scharen des Zooplanktons in Oberfláchennáhe aufzufinden sind ; 2. bei bcwölktem Himmel und sinkendem Luftdruck eher der Phytoplankton an die Wasseroberfláche tritt ; 3. bei starkem Wind sowohl der Zooplankton,. als: auch der Phytoplankton gesehützte Stellen aufsucht, weshalb nur mit geringen Planktonmengen gereclinet werden kann : 4. die Erhöhung der Wassertemperatur verbunden mit heiterem Ilimmel und schwachem Wind, am Anfang und am Ende des Sommers die Vermehrung sowohl des Zoóplanktons (Cladocera, Copepoda) als auch des. Phytoplanktons (Chlorophyceae) fördert, 5. die veránderliche Witterung im Sommer die Fortpflanzung der Rotatoria und Cyanophycaea begünstigt. Aus Abb. 3 geht hervor, dass auch Witterung und Laichcn der Kaipfcn eng zusammenhángen. Das Laichen erfolgt nur bei steigendem Luftdruck über 747 mm, bei Windstille und schwacher Bewölkung. Es wáre angebraclit, auch für andere Wasserorganismen áhnliche Untersuchungen in Gang zu setzen, da nur dieser Weg einen tieferen Einblick in die Produktionsbiologie der betreffenden Fischteiche gewahrt. HIDROLÖG Bégen érzett hiányt pótolt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mikor deChatel Rudolf szerkesztésében megjelentette Magyarország 1945—54. évi hidrológiai bibliográfiáját. Az adatok összegyűjtésében és az anyag felülvizsgálatában társaságunk legkiválóbb szakértői működtek közre. A gyors tájékozódást tárgykör és névszerinti csoportosítás teszi lehetővé. A bibliográfia a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség előírása-inaik megfelelően lidegennyelívű, (orosz és német, angol v. francia) címfordításokkal készült. Sz. K. AI HÍREK Új cseppkőbarlangot fedezitek fel augusztus végén a Budapesti Műszaki Egyetem barlangkutatói Jósvafő határéban. A rendikívül csapadékos időjárás miatt a barlangban lévő magas vízállás megakadályozta a kutatókat az egész rendszer bejárásában, s így az eddig feltárt rész mindössze fél km hosszú. A barlang továbbkutatását a csapadékszegény téli hónapokiban folytatni fogják. A barlangot az Aggteleki (barlang múlt században élt bátor felfedezőjéről, Vass Imréről nevezték el. H. F.