Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Korim Kálmán: Dél-zalai olajmezők NaCl tartalma

Korim K.: A délzalai olajmezők Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. 57 Lovászi olaj mező A legfelső olajtermelő szint, a Páka-sorozat rétegvizei igen alacsony sótartalmúak. A NaCltartalom 0,2—0,7 g/l között ingadozik. A felső Rátka homoksorozat vizében 0,3—1,6 g/l NaCl van. Az olaj mező Ny—É—ÉK szárnyán 1 g/l-nél kisebb, míg a mező déli peremén 1 g/l-nél nagyobb értékek szerepelnek. Az alsó Rátka 1,5— LOVÁSZI OLAJMEZÖ 70 ALSÓ PANNON SZARMATA T0RT0N 4. ábra 3,2 g/l, míg a Lenti márga közvetlen fedőjében lévő Sziget homokok vize 2—3,1 g/l konyhasót tartalmaz. A Lenti márga alatti homokokban a NaCl-tartalom ugrásszerűen megnövekszik, és 23,1—28 g/l, átlagosan 25 g/l-t ér el. Szarmata emelet Ezideig meglehetősen kevés számú rétegvizsgálatot végeztünk a szarmata homokokban. Az eddigi vizsgálatok alapján is megállapítható, hogy a NaCl-tartalom a mélységgel növekszik. A vízszintes irányú eloszlásra nézve a kevésszámú vizsgálat alapján még nem tudunk következtetést vonni. Ezidőszerint a szarmata rétegvizekben a következő konyhasóértékeket ismerjük: Budafapusztai olajmező 1294 1298 m t. sz. a.-i mélységből 1430 1470 „ „ „ „ 1460 1540 „ „ „ „ 1490 1550 „ ., „ „ 1600 1630 „ „ „ „ Lovászi olajmező • 1469 1473 m t. sz. a.-i mélységből -1491 1495 „ „ ,i ,, ,, -1490 1495 „ „ „ „ -1654 1662 „ „ „ „ -1678 1682 „ „ „ „ 1777 1786 „ „ „ „ 1783 1796 ., ,. ,. „ 8,3 g/1 11,8 „ 12,7 „ 16,0 „ 15,2 „ 18,2 15,4 17,8 14,24 19,4 31,36 22,3 g/l Újfalui olaj mező — 1569 1577 ml sz. a.-i homokból származó rétegvíz 15,3 g/l NaCl-t tartalmaz. Tortónai emelet Ezideig mindssze egy megbízható sóanalízisünk van a lovászi olaj mező — 2027 2042 m-es homok rétegvizéből, melynek NaCl-tartalma 26,0 g/l. Megjegyzem, hogy a szarmata-tortónai emelet határa meglehetősen bizonytalan. A most megindult mikrofauna vizsgálatok ebből a szempontból is nagyjelentőségűek. Valószínű a szarmata-tortónai határ felfelé való eltolódása, amit a sótartalom-értékek is alátámasztani látszanak. összefoglalás és összehasonlításképpen az 1—4. ábrák szemléltetik a konyhasótartalom függőleges irányú változását. Az ábrákból jól kitűnik a Lenti márga jelentősége. A márga feletti rétegekben elegyes vizeknél töményebb nem igen fordul elő, míg a márga alatt majdnem sós és sósvizeket találunk. A NaCl-tartalom vízszintes irányban csak kis távolságokon belül állandó, regionálisan már eltérő. Feltűnő, hogy a NaCl-tartalom a budafai nagy antiklinálison keletről nyugat felé csaknem minden szintben fokozatosan növekszik. Rétegvizeink konyhasótartalma alapján következtethetünk azoknak a vizeknek sótartalmára, melyekben a délzalai pannóniai és felső miocén üledékek lerakódtak. A visszakövetkeztetést a délzalai üledékgyűjtő medence földtani felépítésének és szerkezetének jellege teszi lehetővé. Az üledékképződés területünkön legalább a tortónai emelettől kezdve a felsőpannónig megszakítás nélküli és több-kevésbé egységes kőzettani kifej lődésű volt. A szénhidrogén és víztároló homokok és homokkövek nagyrésze nem volt nagy kiterjedésű. Gyakori a lencsés kifejlődés. Kevés homokréteg szintálló, különösen regionális értelemben. A homokrétegek között impermeabilis agyag- és márgapadok települnek, melyek elszigetelik egymástól a homokokat, illetve homoksorozatokat. Ilyen körülmények mellett rétegvizeink az álló (stagnáns) vízöv tartozékai, mivel nincsenek összeköttetésben sem a felszíni, sem a mélységi (mezozoos karsztvíz) mozgó vízövekkel. A vastag üledéksort nem zavarta meg nagyobbarányú diszlokáció sem, úgy hogy az üledékképződéskor visszamaradt (reliktum) vizek utólagosan nem keveredtek. Mindezeket a földtani körülményeket figyelembe véve rétegvizeinket fosszilis tenger-, ill. beltenger-vizeknek tekinthetjük, melyeknek NaCl-tartalma közel azonos az egykori tenger vizével. Megjegyezni kívánom, hogy az egykori víz konyhasótartalma hasonlóképpen az egyéb oldott alkatrészekhez a kompakció és a kőzettéválás során valószínűleg bizonyosfokú változást szenvedett. A konyhasótartalom növekedését létrehozó folyamatok közül megemlítendő a kompakció során kipréselődő és felfelé vándorló víz, valamint az agyagok adszorpciós és abszorpciós tulajdonsága. Emellett bizonyos jelentősége van a geotermikus grádiensnek is, mely a réteg-