Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán

Rácz I.: Rábai vízerőmű Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 317 magassága, a

e = 1200 kg/cm

2 az acél feltételezett megengedhető feszültsége. A nyomócső súlya (kg/fm) = Dns 7,85. A fenti értékek összefüggéseit és a különböző átmérőjű nyomócsövek építési költségeit a csőátmérő függvényében a 12. ábra tünteti fel. A fenti eredmények alapján szerkeszthető meg a 11. ábra a legkedvezőbb csőátmérő megállapítására, a fejezet elején ismertetett elv alapján. A fenntartási költségeket az 1. jelű görbe tünteti fel a csőátmérő függvényében, amely ez esetben a befektetés 6%-ára tehető. A 2. és a 2' jelű görbe a magasságveszteség miatt a termelésből kiesett energiamennyiség értékét ábrázolja. A 2. jelű görbe a cikklistában megadott 301,70, a 2' jelű pedig az 1870 Ft/1000 kWó egységárral számított árammennyiség értéke. Az 1 és 2, illetve 2' jelű görbék ugyanazon csőátmérőhöz tartozó értékeinek összeadásából származik, az 1 -f- 2 és 1 -f 2' jelű görbe, amelynek mélypontja adja meg a leggazdaságosabb csőátmérőt. Ez esetben nem volt szükséges a nagyobb teljesítményt adó nagyobb csőátmérő felé eltérni, mert az 1 + 2 görbe által meghatározott 2160 mm átmérőjű cső is kicsi, mindössze 37 cm magasságveszteséget eredményez. Még nagyobb csőátmérőt kapnánk, ha fogyasztói áron számítanánk a termelésveszteség értékét. Ebből látható, hogy a termelt és a veszteségek miatt kiesett energiának az értékelése erősen befolyásolja a méretek megállapítását. Vas nyomócső helyett alkalmazhatnánk vasbeton nyomócsövet is. A két megoldás közötti eltérés lényegében nem befolyásolja az erőmű teljesítményét. Gazdasági szempontból való összehasonlításuk és ennek eredményeként való kiválasztásuk már a részletes tervezés feladata lenne. d) Az erőtelep Az erőtelep a gépészeti berendezésekből, a szilárd elhelyezést és megbízható üzemet biztosító alépítményből, valamint a védelmet nyújtó felépítményből áll. Az erőteleppel csak annyiban foglalkozunk, amennyiben szükséges néhány főbb méretének megállapítása a közelítő költségek megállapításához. A rendelkezésre álló maximális, 22 m

3/'mp vízmennyiséget In' rom azonos nagyságú és kivitelű, egyenként kb. 4000 LE-s turbina hasznosítaná. Kevesebb gépegységet is lehetne beállítani s ezzel fokoznánk a telep gazdaságosságát, legyen azonban ez a több gépegységes megoldás elhanyagolás a gazdaságosság biztonsága javára. Ha 50 periódusú váltóáram termeléséhez szükséges generátor fordulatszámát n = 250 értékben írjuk elő, úgy a specifikus fordulatszám : n> = n 10 X 7,34 = 106 ,54,98

3/a lenne, amely lassanfutó Francis-turbinának felelne meg. Kisebb generátor-fordulatszámnál Peltonkerék alkalmazása is számításba jöhetne a specifikus fordulatszám alapján, ez azonban csak 150 m-en felüli esésmagasságnál kezd gazdaságossá válni. A gépházban foglalnának helyet még a generátorok, kapcsolók és egyéb szabályozó- és ellenőrzőberendezések . e) Alvizcsatorna A kb. 1 km hosszú alvizcsatorna vezetné vissza a „fáradt vizet" a Rábába. Gondoskodnunk kell hogy az általa okozott esésveszteség minimális legyen, amit a kellő keresztmetszeti méretekkel és megfelelően választott eséssel érhetünk el. Az alvizcsatorna vesztesége 16 cm. Az alvizcsatorna burkolatlan lenne, azonban gondoskodnunk kell a keresztmetszeti méretek állandóságáról a rézsűk megfelelő biztosításával f) A tározómedence Az eddig tárgyalt erőműrészletek főként a termelendő energia mennyiségének biztosítására szolgáltak. A tározómedence a termelendő energia minőségének megjavítását célozza azt, hogy az energia előre meghatározható időben és mennyiségben álljon rendelkezésünkre. A tározómedence nélküli vízerőműnél a kihasználásra kerülő vízmennyiség főként a csapadékviszonyoknak a hatására inkább szabálytalanul, mint szabályosan, hol lassabban, hol pedig hevesebben változik. A termelt energia felhasználása ugyancsak ingadozik. A rendelkezésre álló lehetőségeket és az igénybevételeket elosztani és kiegyenlíteni lenne hivatva a tározómedence. A légköri viszonyok hatására évenként változik a vízhozam. A csapadékdúsabb évek vízhozamát tározni és szárazabb években felhasználni csak különleges terepadottságok mellett berendezhető tározómedencék segítségével lehet, amire ehelyütt nincs lehetőség. Ugyanúgy lehetetlen a megfelelő terepadottság hiányában az egyes árhullámok vízmennyiségét tározni. Nem igényli állandóan ugyanazt a teljesítményt az erőmű fogyasztóköre sem. A fogyasztókör állandó bővülése és az energia igényének fokozódása egy állandó jellegű lassú teljesítménynövekedést kívánna meg az erőműtől. Ehhez az igényhez az erőmű az" építése folyamán bizonyos bővítési lehetőségek biztosításával igazodhatna. Az évszakok szerint változó, főként a világítástól függő teljesítményt nagyméretű tározómedencékkel lehetne megfelelően biztosítani. Azonban, mint fentebb láttuk, nincsen erre lehetőség. További eléggé erős ingadozást mutat azonban az energiaigény napi megoszlása is. Ehhez a napi teljesítményingadozáshoz, amely követné az áramszükséglet ingadozását, napi-tározómedencékkel lehetne alkalmazkodni. Az üzemvízcsatorna alsó végénél elterülő széles, lapos dombhátak alkalmasak lennének egy napi-tározómedence létesítésére. A tározómedence nagyságának és pontos méreteinek meghatározásához részletesen ismerni kellene az enrgia-igénynek mennyiségi és időbeli eloszlását. Ismerni kellene továbbá mindazokat a jelenlegi és tervezett