Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán
316 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Rá<^z I.: Rábai vízerőmű kell keresnünk a lehető legnagyobb termelés mellett. Ennek érdekében eltérhetünk tehát a költségminimumtól — természetesen a nagyobb teljesítmény felé —- s olyan nagyobb csőátmérőt választunk, amely még elfogadható egységárat eredményez. A csővezeték építési és fenntartási költségeinek megállapításánál a csőfal vastagságának megállapítása a másik fontos tényező. A csőfal vastagságát, mivel ez esetben szabadon levő csőről van szó, csak a belső víznyomásra méretezzük. Ennek a belső nyomásnak a nagyságát, vagy a felette levő legmagasabb nyugvó vízszint szabja meg, vagy a turbina szabályozójának hirtelen zátési költségekre való befolyásában kiegyenlíti egymást. A 22 m 3/mp, szállítását három A sebességeknek már kiszámítható 40%-os tartósságú vízmennyiség csőre megosztva tételezzük fel. és a csőátmérőnek ismeretében a súrlódás okozta veszteség : v 2 h' = C~ [m] 2 g képletből, ahol Q értékét a a súrlódási tényezőt jelenti és <= = D / x # / jg Osj 2000 3000 Nutimicsö belső átmérője fmml 4000 12. A nyomócső méreteinek és építési költségeinek kialakulása a csőátmérő változásává rása következtében beálló ütésszerű nyomásnövekedés. Ez utóbbi azonban oly nagymérvű lehet, hogy az általa okozható csőfal vastagítás túl nagymértékű költségtöbbletet és egységárnövekedést okozna. Ennek elkerülése végett inkább különleges szabályozókészülékeket alkalmazunk a turbináknál, amelyek lassú zárásukkal erősen korlátozzák a nyomás növekedését és ennek értékét a statikus nyomás 10—15%-ára szállítják le. Ezt a nyomásnövekedést elhanyagoljuk a méretezésnél. A csőfal vastagságát tehát a felette levő vízoszlop nyomására méreteztük. A lefelé növekvő nyomás miatt a csőfal vastagságát lefelé folytonosan növelni kellene. Ez a méretváltozás azonban csak úgy oldható meg műszakilag, hogy szakaszonként vastagítjuk a csőfalat, mindig a szakasz alsó végén uralkodó nyomásra méretezve azt. Az egyszerűség kedvéért a jelen esetben az egész csőre azonos falvastagságot vettünk számításba és ezzel elhanyagoltuk felsőbb szakaszok lemezvastagságában elérhető megtakarítást. E két elhanyagolás az épíképletből nyerjük. Itt az Z = 300 m a nyomócső hosszát, D a cső belső átmérőjét jelenti, X értéke pedig a Lang-formula szerint: amelyben hengerelt vascsőnél: a = 0,012 0 = 0,0018 A magasságveszteség ismeretében számítható azután a teljesítmény és az évi energiatermelési veszteség, valamint a megmaradt hasznos teljesítmény és energiatermelés. A csőfal vastagságát a 5 = 0,05 h — Oe képlet adja meg, amelyben s a csőfal vastagsága, h a csőszelvény fölötti nyugvó vízszint nyomás-