Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán
Rácz I.: Rábai vízerőmű Í0H 7060 % 50-40 \ 30 \ 20 flJ Í7l 5" 21o280 v70 --- ^J^^olofJsjimlFaTkölIsjse Ft ^ — — Fömmunkaköltsé^e Ft 0 J 260 •240 ^ •220 : < 200 \ 180 ^ 160 \ •140 { 120 -100 60 | 40 20 0 60 % -50 ; 40. -30 "S -20 : -10 lű 0,10 0,20 0,30 0,40 Uzemvizcsatorna esése 0,50 0,60%. 3H0,84 10. Az üzemvízcsatorna méreteinek és építési költségeinek alakulása a fenékesés változásával körülmények között a csatornának ez az esése a leggazdaságosabb. Kétséges azonban továbbra is, hogy a kapott megoldás a többi víz- vagy hőerőművek termelési költségeivel összehasonlítva gazdaságos erőművet eredményez-e. Ez az eset azonban fordítva is fennáll. A többi erőművek termelési költségeivel összehasonlítva lehet, hogy nemcsak a szerkesztésképpen kapott egyetlen csatornaesés állja meg a helyét gazdaságosság szempontjából, hanem a kapott értéktől mindkét értelemben eltérhetünk a függvénygörbe mentén. Látjuk, hogy maga az érintési pont is elmosódott és az érintő hosszabb szakaszon egész közel fut a függvénygörbéhez. A veszteségminimumra való törekvés természetesen azt követeli, hogy az érintési ponttól a kisebb esés felé térjünk el. Ezt tettük a jelen esetben is, amikor a csatorna fenékesését 0,10°/ 0 0-ben választottuk meg, mert ennél a fenékesésnél a teljesítmény egységre eső költség már erőteljesebben emelkedni kezd a csatorna esésének további csökkentésével. A keresztszelvény-méretek megállapítása a Forchheimer-féle képlet alapján történt : Q= - I"5 F 0l [m 3/mp] n p 0, 7 amely a legalkalmasabb az üzemvízcsatornák méretszámításaira. A képletben az n tényező a keresztmetszet érdességétől függ, az I a vízfelszín esése, F a keresztszelvény területe, P pedig a nedvesített kerület. A / nagyságát 0,025 és 0,60% 0 között vizsgáljuk. A csatorna rézsűje burkolt medernél 1 : 1,5, burkolatlannál pedig 1 :2. A keresztszelvény trapéz alakja pedig olyan, hogy az egy félkört burkoljon, mert ez az alak adja a leggazdaságosabb csatornaszelvényt. A 9. ábrából azt is látjuk, hogy építési költségekre nézve a burkolatlan meder nem sokkal kedvezőbb a burkolt medernél, mert a burkolat költségeit ellensúlyozzák a földmedernél szükséges nagyobb szelvényű csatorna többletmunkájának költségei. A 10. ábra a cementsimítással ellátott betonburkolatú csatorna jellemző adatait és azok változásait is feltünteti különböző fenékeséseknél. A csatorna 75 km hosszú nyomvonalát két vasútvonal, hét műút és számos dűlőút keresztezi. A keresztezési pontokon hidakat vagy bújtatókat kell építeni. Kb. 50 élő vagy időszakos vízfolyás keresztezi továbbá a csatorna nyomvonalát. E helyeken töltésen vezetjük át a csatornát a keskeny patakvölgyeken és bújtatókat kell építenünk. A térképről kivehetően két helyen keresztez a csatorna mélyebb keresztvölgyet, ahol részletes tervezéssel kell megállapítani, hogy csatornahíd vagy feltöltés a gazdaságosabb megoldás. Néhány km hosszban viszont azt kell majd mérlegelni, hogy mély bevágásban való vezetésnél nem gazdaságosabb-e csatornaalagút építése. Ezeken a műtárgyakon kívül el kell még látni a csatornát hordalékfogó, öblítő és túlfolyó berendezésekkel. Az egész csatorna építésére nagyon kedvező az a körülmény, hogy csak kevés helyen érinti a belsőségeket. Az ilyen nagyszabású csatorna tervezését és megépítését feltétlenül modellkísérletek eredményeire támaszkodva kell elvégezni. Ezek a modellek esetleg mint 1 : 1 arányban épült kísérleti szakaszok kerülhetnének vizsgálat alá. A vizsgálatoknak főként az elszivárgást meggátló burkolatok kialakítására, a megfelelően kicsiny érdesség elérésére és az időállóságára kell kiterjednie, mert az üzemvízcsatorna építési költségei befolyásolják legjobban az egész erőmű gazdaságosságát és a
