Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán
308 Hidrológiai Közlöny 35. évi. 9—10. sz. Rácz I.: Rábai vízerőmű fohozamtartóssnn M.V m ^182,5 200' WtílSstgrtgssga f937_ '^hrtósTSt faóllösfortóssL 4. Vízrajz A vízerőmű várható teljesítményére és energiatermelésére nézve legfontosabb megállapítani a vízgyűjtő folyóinak vízhozamát és ezek időbeni változását, hogy a lehető legnagyobb pontossággal megállapíthassuk a vízkivétel szelvényén átfolyó vízhozamot és változásainak törvényszerűségét. Ezek megállapítására szolgálnak a különböző kisebb-nagyobb pontosságú eredményt adó közvetlen mérési eljárások. A helyszínrajzon feltüntetett vízkivételi mű szelvényében azonban még nem rendelkezünk vízhozammérési adatokkal, de még csak vízállásadatokkal sem. Hozzá legközelebb esik a szentgotthárdi rábai vízmérce, amely a Lapincs-folyó torkolatában van, 6,8 km-rel feljebb. Vízhozammérést azonban e mérce közelében sem végeztek. A kérdéses szelvény vízhozamadatait a körmendi vízmérce szelvényére vonat6 6 srS C3 .<=3 0 Vízhozam [m 3/s] C " • ' 50 (vizhozamgar.béhez) 100 4. A szentgotthárdi Rába-vízmérce vízhozamtartóssága az 1931kozó vízhozamgörbére és a pornóapáti Pinka vízmércénél végzett néhány legújabb vízhozammérés eredményére támaszkodva voltam kénytelen közelítő pontossággal levezetni. A kiszámított vízhozamadatok alapján megszerkesztettem a vízkivételi mű szelvényének vízhozamgörbéjét s ennek segítségével az 1931-—40. évek közötti 10 éves átlagos vízállástartóssági görbe alapján a vízhozamok 10 éves átlagtartóssági görbéjét. Az árvízi hozamnak a rendelkezésbe álló becslési adatok középértékét vettem. Az így szerkesztett vízhozamtartóssági görbe (lásd 4. ábrát) szolgált alapul a vízerőgazdálkodási terv elkészítéséhez. 5. A Kába elméleti vízerőkészlete Mielőtt rátérnénk a vízerőgazdálkodási terv tárgyalására, bemutatom a 2. táblázatot, amely a Rába elméleti vízerőkészletét foglalja magában, hogy lássuk annak az elméleti vízerőkészletnek a nagyságát, amelyből egy bizonyos — lehetőleg mennél nagyobb — részt hasznosítani szándékozunk. A Rába magyarországi szakasza a mellékfolyók torkolata segítségével hét részre osztható, amelyeken belül állandónak tételezhetjük fel a vízhozamot. Az egyes szakaszok vízhozamadatai vagy az ott rendelkezésre álló vízhozamgörbe alapján, vagy a mellékvízfolyások közvetve levezetett vízhozamadatai alapján határozhatók meg. A KisRába által a Rábca vízrendszerébe átvezetett vízmennyiség energiáját is a Rába vízerőkészletébe számítottam, miután az elméleti vízerőkészlet meghatározásánál a. folyó eredeti kihasználatlan állapotát kell alapul venni. A Kis-Rábán eltávozó vízmennyiség átlagban 4 m 3/mp-re becsülhető. A Rába elméleti vízerőkészletét a : T - 9,8 T Qh [kW} képlet alapján számítottam. 365[nopj 40. évek átlagában