Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán
Rácz I.: Rábai vízerőmű Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 309 Az Energia Világkonferenciák által javasolt Tk, T s o, és T g 5 értékeken kívül a T w értékeket is meghatároztam, hogy vizsgálat alá vehessük a kisebb tartósságú vízhozamra való kiépítés lehetőségét is. A táblázatban feltüntettem még ezenkívül a 7\oo értékeit is, mert ezek* a számításokból minden nehézség nélkül adódtak. Feltüntettem továbbá az egyes teljesítményekhez tartozó elméleti energiák évi értékeit is az 1931—40. évek átlagában az : E = 9,8-2áEhF [kWó] * képlet alapján, amelyben a F a vízhozamtartóssági görbe megfelelő területrészét jelenti. A táblázatból látjuk, hogy a tárgyalás alá vont, Lapincstoroktól Sárvárig terjedő rábaszakasz a folyó teljes magyar szakaszának elméleti vízerőkészletéből 56,9%-ot képvisel. Az érintett szakasz 101,6 km hosszú és esése 67,9 m, ami 0,67% 0 átlagos vízszínesést jelent. Ha kiszámítjuk a tárgyalt vízkivételi mű szelvényére vonatkozó vízhozam- és teljesítményingadozásra jellemző viszonyszámokat ós összehasonlítjuk őket a többi magyarországi vízfolyások hasonló viszonyszámaival, azt találjuk, hogy ezek nagyon kedvezőek, mert általában kis értékek. x = X, = fi = fix = ^50 ^95 — y 3 y ; 11 1 11,1 in 3/mp Qso 20,0 m 3/mp Q100 5,8m 3/mp Qmax 380 m 3/mp Qs 0' 20,0 m 3/mp Qmax 380 m 3/mp Q 100 5,8 m 3/mp = 1,80 = 3,45 = 19,0 = 65,6 "3 N s O •a Az árvizek viszonylagos nagyságára jellemző arányok ez esetben nem oly fontosak, mint a kisesésű erőműveknél, mert az üzem árvíz idején is fenntartható, de teljesség kedvéért azokat is bemutatom . 6. Vízerőgazdálkodási terv Az eddig bemutatott számítási eredmények és számítások majdnem teljesen az adatgyűjtést szolgálták, hogy az összegyűjtött adatok birtokában elkészíthető legyen azután a vízerőgazdálkodási terv, amely alapját képezi a vízerőmű tervének. A nyers vízerőgazdálkodási terv első részlete az elérhető teljesítmény nagyságát, tartósságát határozza meg hosszabb időszak átlagában, továbbá ugyanezen időszak átlagában az évenként termelhető energiamennyiséget. A teljesítményt T = 9,8 rj Q h [kW] képletet adja, amelyben az -q hatásfokot a szoká/o o sa001 9AY 5! ?nn m 3 A\ 5t oo iJ; dvaLm ° 0 IÖ 9M 5! 9TII™ 3 AVn 5 6 J dui/ 8in í 6ö 9M 3! 9IIIÍ™ ff AV5[ 0 5 J dra/ eui 9A\>t 9! in™ AV^t nJi dui/„ fÖ •49 9AY>I 91111™ *ff AY^t íJj 1 05 TI CO IOOIO N-tOffl «MH .U3COIN i-—* <M —i Ti <N O CO -I IC I-H CS (M OHO — O Ti LO TH Oo"O"<M~ IM [NCION C5 ÍM D—< 00 LO Ti T> CO IM 00 I—I T- O IM IM TI LO C- G2 Ti OS IM IM IM I—l 00 coco IM LO CO CO" 00 LO Tco ©~—r m co oo co LO co LO co T"— CO CO T— IM"OO"O3'CO WHN CO —< IM O IM 00 CO CO 00 C-" co" IM" —I IM O CO O 00 oo" of i-T -H T- t- U3 co co oq tCO IM IM HOD5 co" o> —r O 10 co o o co IM CO 05 —I O lO co" —1" TÍ co" © O 00 iű" C- o l> -H oontTÍ LO CJ LO Ti" lo" -h o" TÍ CO Ti MCDO) ootIM L— -M IM^LO CO Ti C5 M O C00 ofco~co" t- rí O LO 02 IM I-O LO Ti LO 03 IM 00 CO O 05 co 00 o CO CO CTÍ co <000 LO M 00 C- O LO l— O 03 CO CO IM CO NMTlitCO LO OS 00 CO 00 00 LO tí I?-"|M"TÍ Ti CO ^ t> OS 00 —I CO 10 co 00 o Lt^rH LO co LO o-ítoc: CO"oj"O cí CO co IM IM CO LO C- LO cc -^i co —© CO 00 cf tH O IM 00 IM -DL CO LO E00 O O O TI O CO L> IM O IN IM ÍM CO CO Tt 02 co co co 00 LO LO 00 LO Ti IM LO C- IM ^H 00 •>tf"oíc-"oo" Ti CO Ti 00 co co o co CO IM IM 00 t^co" CO LO Ti co 00 co 00 co co"co" D— f—I CO lO IOOHH co 00 I-H Ti IM i—I Ti l-H 00 CO OT HMOl co ro din/;.ra UI S^SQUOXMI JUIZSZJA N n a r* <s N 00 >0 >> o CO LO t> o_ 00 co r-^cT IM CO TI " Tí ÍJ Nt-HO CO Ti co 00 00 © co"o" O O TÍ CO CO T-I -^"iMIM TH IM P< d J e8 IU -SPh g N -ÍJ S&l OHJPL, M m g n ITÍnu mJj . 03 5 : i'» aá s • 1 il SP 03 9 =3 •j fi Q.O O P5»
