Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Lipták Ferenc: A hőmérséklet és a vízhozamváltozás hatása hosszanti átfolyású ülepítőmedence áramlási viszonyaira

21 Jf Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Lipták F.: A hőmérséklet és a vízhozamváltozás hatása Három lyuksoros vízbevezető fal és hengerek alkalmazásánál a legnagyobb sebesség minden esetben nagyobb, mint ugyanolyan vízhozam mellett a T csöves változatnál. A legkisebb vízhozamnál (0,12 l/sec) a medencének az alsó része nem működött. A vízhozam növekedésével a sebességi ábra kiegyenlítettebbé vált. Ebből -következik, hogyf'pl. a 0,48 l/sec vízhozam sebességi ábrájának maximuma nem a négyszerese a 0,12 l/sec esetén tapasztalt sebességmaximumnak, hanem csak 2,2, illetve 2,4 szerese, tehát az átfolyási idő sem lesz a negyedrésze, hanem annál lényegesen nagyobb. A medence kezdeti szelvényében a két vízhozam esetében szerkeszthető sebességi ábra maximumainak aránya 2,5, illetve 2,8. A vízhozamnak a megadott idők alatti fokozatos változtatása mellett hipermangán adagolásával megfigyelést végeztünk. Egy alkalmasan megválasztott függély mentén beadagolt hipermangáncsík előrehaladása jelölte ki a sebességeloszlást jellemző közelítő sebességi ábrát. A vízhozamot növelve vagy csökkentve a sebességi ábra alakja nem változott hirtelen, hanem a 11. és 12. ábrán feltüntetett sebességi ábrák kialakulása fokozatosan történt. Az eredmények összefoglalása A kísérletekből megállapítható, hogy az ülepítőmedencében előálló áramképre igen nagy hatással volt a medencében levő és az abba beömlő víz hőmérsékletének eltérése. Már 3—4 C° hőmérsékletkülönbség esetén teljesen megváltozott az áramkép. A hidegebb vízbe bevezetett melegebb víz a medence felső részén nagy sebességgel áramlott végig, az alsóbb részében lassan visszafelé mozgott. A hőmérséklet kiegyenlítődése igen lassan következett be. A melegebb vízbe bevezetett hidegebb víz a medence alsó részén áramlott végig nagy sebességgel, a felső részben lassan visszafelé mozgott. A kiegyenlítődés rövidebb idő alatt következett be, mint az előbbi esetben. Az üzemben lévő ülepítőmedencéknél is megvan ez a hőmérsékleti hatás. Lényeges hőfokkülönbség állhat elő pl. abban az esetben, ha a beömlő víz zárt csővezetékben érkezik, amelyre nem hat úgy a külső levegőhőmérséklet (pl. napsütés), mint a szabadban levő medencére. Ugyanazon ülepítőmedencében a vízhozam növekedése esetén a közepes sebesség és a legnagyobb sebesség közötti százalékos eltérés csökkent. * A kísérletek elvégzését Langmár József laboratóriumi mérnök a modellek megtervezésével, Krizsik Imre és Liszkai József tanszéki mechanikus a modellek elkészítésével, Öttős Géza laboratóriumi mérnök a fénykép és filmfelvételek elkészítésével segítette elő. BJ1HHHHE H3MEHEHMÍ1 TEMÍlEPATyPbl M PACXOAA BOflbl HA rHflPOflMHAMMMECKHH PEttCMM r0PM30HTAJIbHbIX OTCTOflHblX EACCEflHOB 0. JlunmaK n Pe3yjibTaTbi oribiTOB, npoBeaeHHbix AJIH onpeflejremiH npaBiiJibHoro n0flB0.ua H pacnpeflejiemin npiiSbiBaromeií BOflbi II OTBOfla yxoflHmeií BOAW B r0pii30HTaJibH0M OTCTOHHOM őacceüHe B jiaSopaxopini 1-oií riiflpoTexmiHecKOií Kaijjeapbi CTpoirre.ibHOro ymiBepcHTCTa Ha MaJioraőapiiTHbix MOflenax, 6bimi ONYŐJIIIKOBAHBI B HO.wepe 9—10 Hauiero >KypHajia 3a 1954 rofl. OnbiTbi 6bijni npoflojiweHbi II ripn iicn0Jib30BaHiiii paccMaTpiiBaeMbix HHwe AByx naiiöojiee noflxoflHinnx B0fl0pa3flenbHbix ycrpofíCTB őbuiii npoBefleHbi HaöAioAeHiiH Hafl <J)opMiipoBaHiieM niflpofliiHaMimecKOH ceTKii B 3aBiiciiMocTii OT ii3MeHeHiifi pa3H0CTii Teiwnep Typ npiiSbiBaiomeH II YXOFLHMEÜ BOÁM II pacxofla BOflbi: 1. BoflOBnycKHaH CTeHKa c Tpeiwn pHflaMii OTBepcTiiií; nepefl STIIMII nocJieflHiiMii pacnojiaraiOTcn nepifopupoBaHHbie mifliiHflpimecKHe BOAOÖOII, npoxoflHimie BAOAB pHflOB OTBepCTIIH. 2. BOflOBnyCKHaH CTCHKa, CHaSweHHaH MCTbipbMH TpOiÍHHKaMII. B öacceiíH c BOAOH HH3KOH TeMnepaTypu BnycKaAacb BOfla öojiee BHCOKOÍÍ TeMnepaTypbi, 3areM B BOfly C OTHOCiiTejibHO BbicOKOH TeMnepaTypoií BnycKaAacb BOAa Sojiee HH3K0H TeMnepaTypw II npn 3TOM HAÖAKWAAACB rnApocTaTinecKafl ceTKa TeieHiiH, BpeMH npoTona HaiiSOAEE ŐBICTPO ABII^YMEIÍCH QACNMBI BOÁM II B ONPEAEAEHHWX TOM<ax H3MepHnacb TeMnepaTypa. Ha 0CH0Be npoBeAeHHbix onbiTOB MO>KHO ycTaHOBiiTb, MTO Ha (J)opMnpyiomyiocH B OTCTOHHOM őacceiíHe riiApocTaTimecKyio ceTKy TeMemiH öoAbmoe BJiiiHHiie 0Ka3biBajia pa3H0CTb TeiwnepaTyp ywe NOPHAKA 3—4° C. BoAa 6ojiee BMCOKOH TeMnepaTypu, BNYMEHHAN B BOAV C ŐOAEE HH3KOH TeiwnepaTypoií, Tenna c SoAbiiioft CKOPOCTBIO B BEPXHEN qacrn őacceÜHa, a B ero HIIHCHCH nacTii BOAA MCAACHHO TeKJta B oöpaTHyio CT0p0Hy. TeMnepaTypa BOÁM ypoBimJiacb OIEHB MeAAenHO. BOAA őOAee HII3KOÍÍ TeMnepaTypu, BNYIUEHHAN B BOfly ŐOAEE BMCOKOH TEMNEPATYPU, TEK^A c őojibiuoH CKopocTbio B HIDKHGH HacTH őacceüHa, a B BEPXHEÜ tacTii OHa MEAJIEHHO Te KA a B oőpaTHyio CTOpoHy. TeMnepaTypa BOÁM ypaBHHAacb őbicrpee, teM B ripeAbiAvmeM cAynae. MccAeAOBaHiie 3Toro sonpoca HMeeT 3HaieHiie BCAeACTBi-ie Toro, VTO npii SKcnAoaTaqwi OTCTOHHBIX őacceiíHOB TAK>KE IIMEETCH STOT TEMNEPATYPHBIFÍ 3(J»(JjeKT. Bo BTopoö lacni Hauiiix onbiTOB HaőAioflajiocb (JiopMnpoBaHiie RNAPOCTATIMECKOII CCTKH TeqeHiin B TOM CAYIAE, KorAa pacxoA B őacceüHe naAaeT 3a FLAHHBIÖ 0Tpe30K BPEMEHII HANOJIOBHHY, HAH we yBejinmiBaeTCH BABoe. PacxoA, npiiMeHHBuiiiHCH B npeAbiAvinnx onbiTax, a 3aTeM ero noAOBHHHaH, noAyropHaH H AsyxKpaTHan nacTb nponycKaAiicb Mepe3 SacceöH HeH3MeHHbiM o6pa30M H AJIH onpeAexieHHoro BEPTHKAABHORO CE^EHIIN AAH Bcex METBIPEX pacxoAOB 6MAH nocTpoeHbi AnarpaMMbi PACNPEAEAEHIIS cKopocTeü ABIDKBHHH BOAM. npii nocTeneHHOM noBbimeHim HAH CHHwemni pacxoAa He Ha6JiioAajiocb pe3Koro II3MEHEHIIH (JiopMbi KPHBOH AnarpaMMbi CKOPOCTEÖ ABiiweHiiH BOAW, a npoiicxoAHAO nocTeneHHoe II3MEHEHIIE KPIIBHX AnarpaMMbi CKOPOCTEIÍ ABIIWEHIIN BOAbI, AeííCTBHTeAbHblX AAH HeH3MeHHbIX 3HaMeHIIÍÍ CKOpOCTeíí.