Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Oroszlány István: A vízelosztás automatizálása öntözőrendszerekben

Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 2Jfl / \ JV 'l'/ V/1

1 C A növény vízigényének megfelelő öntözővíz adagolása ós a víz gazda\_/ll X VJíjíjO ságos felhasználása szempontjából igen fontos feladat az öntözőrendszerekben a helyes vízelosztás. Ennek automatizálására szerző, aki már e téren jelentős tudományos és gyakorlati működést fejtett ki, jelen tanulmányában a francia Észak-Afrikában nemrég tett tanulmányútja tapasztalatainak felhasználásával igen ügyes francia berendezést ismertet, amely egyúttal a vízmérést is megoldja. A vízelosztás automatizálása öntözőrendszerekben * írta : OROSZLÁNY ISTVÁN (A cikkhez tartozó fényképek a 236. és 237. oldalak közötti mellékleten találhatók.) Öntözéseink fejlődésével, az öntözött területek nagymértékű elterjedésével sok olyan új feladat merül fel, melyek helyes megoldása egyaránt érdeke mind a jó vízgazdálkodásnak, mind az eredményes mezőgazdasági termelésnek. E feladatok megoldása új igényekkel jelentkezik a tervező, az építő munkájában, az öntözőrendszerek üzemeltetésében s a termelők vízhasználatában is. E négy munkakör egyenként akkor felel meg a különböző formában jelentkező igényeknek, ha munkájuk eredményeképpen vízgazdálkodásunk és öntözéses növénytermelésünk a vízkészleteink fokozódó gazdaságosságú hasznosítását s a terméshozamok jelentős és egyre emelkedő növekedését eredményezi. A tervező, építő, üzemeltető és hasznosító munkája szorosan összefügg egymással. Olyan komplex tevékenység ez, melyben az egyik a másiktól el nem vonatkoztatható. A tervező szeme előtt éppen úgy kell célként lebegjen a vízkészletek gazdaságos hasznosítása, mint a végcélként kitűzött eredményes növénytermelés, magas terméshozamaival. Ugyanakkor a termelőnek is tekintettel kell lennie saját üzeme szervezésében — a növények vízigényének kielégítésén túlmenően — a vízkészletek leggazdaságosabb elosztásának műszaki lehetőségeire. A címben szereplő témát ilyen komplex szemléletben vizsgáljuk meg. A nagykiterjedésű öntözőrendszerekben az üzemeltető szerv egyik legnehezebb feladata az öntözővíz szétosztása. Mire épülhet fel a vízelosztás megszervezése ? Ennek vizsgálata során induljunk ki magának a termelőnek igényeiből, hogy azután a különböző szempontokat úgy tudjuk összeegyeztetni, ami a végcélt, az eredményes növénytermelést a legjobban kielégíti. Az üzemegységek a termelt növények öntözővízigényének megfelelően tervezik meg vízhasználatukat. Az egyes öntözések időpontját úgy kell ezekbe a vízhasználati tervekbe beállítani, hogy az öntözővíz adagolása a növények legvízigényesebb fejlődési periódusaiban történjék. Ezektől az időpontoktól pár napos eltérés még megengedhető ugyan, lényegében azonban az eredményes öntözés érdekében ragaszkodni kell e tervszerinti öntözéshez. A növények időponthoz kötött vízigényén túlmenően fontos ez azért is, mert az egyéb * A Magyar Hidrológiai Társaság 1955. ápr. 19-én tartott előadóülésének anyaga. agrotechnikai munkák, mint kaszálás, begyűjtés, kapálás, műtrágyázás is, szoros összefüggésben vannak az öntözéssel. Ha az öntözés végrehajtása eltér a tervtől, az felborítja az egyéb munkák beosztott végrehajtását is. Mind az egyes öntözések kimaradása, mind a munkatorlódás' miatt elmaradó agrotechnikai műveletek a terméseredmény lényeges csökkenését okozzák. Ez végső fokon a termelés gazdaságosságát teszi kétségessé, megváltoztatja az üzemtervet és a gazdaság eredményes termelését gátolja. Az egyes üzemegységeknek tehát joggal kell ragaszkodniuk ahhoz, hogy vízilletményüket tervszerint, pontosan megkapják. Az öntözőrendszerben sok üzemegység csatlakozik egymás mellé, melyeket mind ugyanaz a csatornahálózat lát el öntözővízzel. Ezeknek az üzemegységeknek vetéstervüktől, kiterjedésüktől, munkaerőadottságaiktól függően vízhasználati tervük különböző. E különböző igények kielégítése, összeegyeztetése úgy, hogy a vízforrás vízkészlete, a vízkivételi mű, a rendszer csatornahálózata maximális mértékben legyen kihasználva, a vízelosztás gondos tervezését és pontos végrehajtását kívánja meg. Előre meg kell állapítani az egyes üzemegységek igényeinek alapján a vízelosztási tervet. Gondoskodni kell az öntözőrendszer csatornahálózatának olyan felszereléséről, mellyel a pontos végrehajtás megvalósítható, hogy az üzemegységek vízilletményüket a tervnek megfelelő időben és mennyiségben kaphassák meg. Az. öntözővíz a népgazdaságnak épp olyan természeti kincse, mint a szén, vagy az ércek. Ezzel a természeti kinccsel épp úgy kell gazdálkodni, mint minden mással. Takarékosan s olyan beosztással, hogy felhasználásával a lehető legnagyobb terméstöbblet legyen elérhető. Vízkincsünk, különösen a Tiszavölgyében, ahol erre a legnagyobb szükség volna, igen. korlátozott. Az öntözővíz mennyiségének fokozása érdekében nagy beruházásokra van szükség. Ezért kell megkívánni, hogy az öntözővíz kihasználásának foka magas legyen. Az elért terméstöbbleteknek pedig biztosítaniok kell a nagy beruházások gazdaságosságát is. A vízhasználatért a hasznosító üzemeknek épp úgy kell vízdíjat fizetni, mint ahogyan nagyipari üzemeink is megtérítik bányáinknak a termelt nyersanyagot. Az öntözőrendszereket üzemeltető szervek, melyek tulajdonképpen kitermelik a vízforrásból az öntözővizet s azt a felhasználás helyére is szállítják, jogosultak a vízdíjak beszedésére. A vízdíj mértéke legyen arányos a kiszolgáltatott vízmennyiséggel, egyrészt, mert ez a