Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Oroszlány István: A vízelosztás automatizálása öntözőrendszerekben

Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 2Jfl / \ JV 'l'/ V/1 1 C A növény vízigényének megfelelő öntözővíz adagolása ós a víz gazda­\_/ll X VJíjíjO ságos felhasználása szempontjából igen fontos feladat az öntözőrend­szerekben a helyes vízelosztás. Ennek automatizálására szerző, aki már e téren jelentős tudományos és gyakorlati működést fejtett ki, jelen tanul­mányában a francia Észak-Afrikában nemrég tett tanulmányútja tapasz­talatainak felhasználásával igen ügyes francia berendezést ismertet, amely egyúttal a vízmérést is megoldja. A vízelosztás automatizálása öntözőrendszerekben * írta : OROSZLÁNY ISTVÁN (A cikkhez tartozó fényképek a 236. és 237. oldalak közötti mellékleten találhatók.) Öntözéseink fejlődésével, az öntözött terüle­tek nagymértékű elterjedésével sok olyan új fel­adat merül fel, melyek helyes megoldása egyaránt érdeke mind a jó vízgazdálkodásnak, mind az ered­ményes mezőgazdasági termelésnek. E feladatok megoldása új igényekkel jelentkezik a tervező, az építő munkájában, az öntözőrendszerek üzemelte­tésében s a termelők vízhasználatában is. E négy munkakör egyenként akkor felel meg a különböző formában jelentkező igényeknek, ha munkájuk eredményeképpen vízgazdálkodásunk és öntözé­ses növénytermelésünk a vízkészleteink fokozódó gazdaságosságú hasznosítását s a terméshozamok jelentős és egyre emelkedő növekedését eredmé­nyezi. A tervező, építő, üzemeltető és hasznosító munkája szorosan összefügg egymással. Olyan komplex tevékenység ez, melyben az egyik a má­siktól el nem vonatkoztatható. A tervező szeme előtt éppen úgy kell célként lebegjen a vízkészle­tek gazdaságos hasznosítása, mint a végcélként kitűzött eredményes növénytermelés, magas ter­méshozamaival. Ugyanakkor a termelőnek is te­kintettel kell lennie saját üzeme szervezésében — a növények vízigényének kielégítésén túlmenően — a vízkészletek leggazdaságosabb elosztásának mű­szaki lehetőségeire. A címben szereplő témát ilyen komplex szem­léletben vizsgáljuk meg. A nagykiterjedésű öntözőrendszerekben az üzemeltető szerv egyik legnehezebb feladata az öntözővíz szétosztása. Mire épülhet fel a vízelosz­tás megszervezése ? Ennek vizsgálata során indul­junk ki magának a termelőnek igényeiből, hogy azután a különböző szempontokat úgy tudjuk összeegyeztetni, ami a végcélt, az eredményes növénytermelést a legjobban kielégíti. Az üzemegységek a termelt növények öntöző­vízigényének megfelelően tervezik meg vízhasz­nálatukat. Az egyes öntözések időpontját úgy kell ezekbe a vízhasználati tervekbe beállítani, hogy az öntözővíz adagolása a növények legvízigénye­sebb fejlődési periódusaiban történjék. Ezektől az időpontoktól pár napos eltérés még megengedhető ugyan, lényegében azonban az eredményes öntö­zés érdekében ragaszkodni kell e tervszerinti öntö­zéshez. A növények időponthoz kötött vízigé­nyén túlmenően fontos ez azért is, mert az egyéb * A Magyar Hidrológiai Társaság 1955. ápr. 19-én tartott előadóülésének anyaga. agrotechnikai munkák, mint kaszálás, begyűjtés, kapálás, műtrágyázás is, szoros összefüggésben vannak az öntözéssel. Ha az öntözés végrehajtása eltér a tervtől, az felborítja az egyéb munkák be­osztott végrehajtását is. Mind az egyes öntözések kimaradása, mind a munkatorlódás' miatt elma­radó agrotechnikai műveletek a terméseredmény lényeges csökkenését okozzák. Ez végső fokon a termelés gazdaságosságát teszi kétségessé, meg­változtatja az üzemtervet és a gazdaság eredmé­nyes termelését gátolja. Az egyes üzemegységek­nek tehát joggal kell ragaszkodniuk ahhoz, hogy vízilletményüket tervszerint, pontosan megkapják. Az öntözőrendszerben sok üzemegység csat­lakozik egymás mellé, melyeket mind ugyanaz a csatornahálózat lát el öntözővízzel. Ezeknek az üzemegységeknek vetéstervüktől, kiterjedésüktől, munkaerőadottságaiktól függően vízhasználati tervük különböző. E különböző igények kielé­gítése, összeegyeztetése úgy, hogy a vízforrás víz­készlete, a vízkivételi mű, a rendszer csatorna­hálózata maximális mértékben legyen kihasz­nálva, a vízelosztás gondos tervezését és pontos végrehajtását kívánja meg. Előre meg kell álla­pítani az egyes üzemegységek igényeinek alapján a vízelosztási tervet. Gondoskodni kell az öntöző­rendszer csatornahálózatának olyan felszerelésé­ről, mellyel a pontos végrehajtás megvalósítható, hogy az üzemegységek vízilletményüket a terv­nek megfelelő időben és mennyiségben kaphassák meg. Az. öntözővíz a népgazdaságnak épp olyan természeti kincse, mint a szén, vagy az ércek. Ezzel a természeti kinccsel épp úgy kell gazdálkodni, mint minden mással. Takarékosan s olyan beosz­tással, hogy felhasználásával a lehető legnagyobb terméstöbblet legyen elérhető. Vízkincsünk, külö­nösen a Tiszavölgyében, ahol erre a legnagyobb szükség volna, igen. korlátozott. Az öntözővíz mennyiségének fokozása érdekében nagy beruhá­zásokra van szükség. Ezért kell megkívánni, hogy az öntözővíz kihasználásának foka magas legyen. Az elért terméstöbbleteknek pedig biztosítaniok kell a nagy beruházások gazdaságosságát is. A vízhasználatért a hasznosító üzemeknek épp úgy kell vízdíjat fizetni, mint ahogyan nagy­ipari üzemeink is megtérítik bányáinknak a ter­melt nyersanyagot. Az öntözőrendszereket üze­meltető szervek, melyek tulajdonképpen kiterme­lik a vízforrásból az öntözővizet s azt a felhaszná­lás helyére is szállítják, jogosultak a vízdíjak be­szedésére. A vízdíj mértéke legyen arányos a ki­szolgáltatott vízmennyiséggel, egyrészt, mert ez a

Next

/
Thumbnails
Contents