Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Pichler János: Lengyelország vízgazdálkodási és hidromeliorációs munkálatairól

Pichler J.: Lengyelország vízgazdálkodási munkálatairól Hidrológiai Közlöny 35. évi. 1955. 7—8. sz. 261 A műszaki egyetemeken oklevelet szerzett mérnökök a „magiszter inzynier" címet viselik, ami megfelel nálunk az okleveles mérnöknek. 9. Befejezés Lengyelország nagy áldozatkészséggel építi újjá rombadőlt városait. Varsó 25 ezer házából a háború végéig 15 ezer rom lett, de már 70%-ban helyreállították. Hasonlóképpen nagy erőfeszítés tapasztal­ható az ország felépítésénél. Gdynia Lengyelország 1918. évi feltámasztásakor még csak alig ezer lelket számláló kis halászfalu volt, ma 200 000 lakosú, hatalmas, dokkokkal kiépített tengeri ki­kötő. Völgyzárógátak (Chow és Rosnow), vízlépcsők (Brzegdolny), víztározók (Turawa) és folyami kikötők (Visztula—Don összekötő csatorna mel­lett) építése terén is jelentős munkákat végeznek. A mezőgazdaság egyik legsürgősebb feladatá­nak tekinti — mint láttuk — az állatállomány növelését és ennek érdekében a rét- és legelőkultúra fejlesztését a hozzátartozó vízrendezési és víz­hasznosítási művek megépítésével. Lengyelország életében hasonlóképpen fontos szerepet játszik a vízgazdálkodás, mint Magyar­országon. Mindkét országban kevés a mezőgazda­sági termeléshez szükséges csapadék. Lengyel­országban még nehezíti a termelést a tenyészidő rövidsége. Magyarországon az aszályos időszak gyakori. Helyes vízgazdálkodás és okszerű talaj­művelés a termelés lehetőségeit, mennyiségi és minőségi viszonylatban lényegesen fejlesztheti. A két ország vízgazdálkodási és hidromeliorációs munkáinak kölcsönös tanulmányozása igen érté­kes segítséget nyújt a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez. B0A0X03flflCTBEHHbIE H TH^POMEJIHOPA­THBHblE PAEOTbl B nOJIbllIE H. ílux/iep B nojibuie HanöOAee cpo^HOü 3aAaHeö eejibCKoro X03HHCTB3 CHHTaéTCfl pa3BIITIie HCHBOTHOBOflCTBa. BOflOXO­3HHCTBeHHbie ii rnflpoiviejiHopaTHBHbie paöOTbi BbinoAHH­IOTCH B OCHOBHOM AAH o6ecne>ieHiiH pememiH 3TOH 3a«a<ni. B iiHTepecax pa3BiiTiiH jiyroBOü H nacTönmHOü KyjibTyp Ha 3Ha<»iTeAbHbix no pa3iwepaM TopifiHHbix Tep­pirropHHx npiiCTynueHO K PAÖOTAM no ocymeHino H H3JIA>KHBAHIIK) nOJIHBHOrO X03HHCTB3. YMiiTbiBafl ycjiOBiifl KpynHoro xo3HiícTBa BHyrpeH­HHH CeTb KaK OCyiHHTeAbHOH, TaK H OpOCHTeJliHOií CIIC­xeMbi eo3AaioTCH flpeHaweM. HayHHO-HCCneflOBaTejibCKHM H 3KcnepiiMeHTaJibH0­onbiTHbiM paőOTaM yAeAneTCH öoAbwoe BmiMaHiie Kan no JIHHHH eejibCKoro xo3HiícTBa, TaK II no TexHiiiecKoií JIHHHH. flaHHbie onbiTOB no HCCAeAOBaHino iicnapeHHH, HH({lHAbTpaL(HH B nO^Be II nOTpeÖJieHIIH BOAbl paCTeHHHMH y>Ke ii ceü»iacOKa3anncb OMeHbqeHHbiMn ajih onpeAeJieHHH BpeMeHii, cnocoőa opomeHiiH H KOAHHecTBa opocHTeAbHOií BOAbl. nocAe ycneuiHOit paóoTbi B TeieHiie HecnoAbKiix AeCHTHJieTIlii OpOCHTejIbHblX CHCTCM C HCn0Ab30BaHHCM CTOHHWX BOA ropoAOB BpouAaB, BbiArom, BeAOCTOK n BiiAaBe npucTynAeHO K HX AajibHeiíuieMy pa3BHTiiio. 5% TOp<j)HHHbIX TeppHTOpiIH, njlOiyaAblO npiIÖAH­3HTEABH0B 2 MHAA. ea BBIAEAEHBI AAH pa3pa6oTKn Topijm, npiir0AH0r0 AAH npoMbiiHJieuHbix h OTOnHTejibHbix ueAeií. XIJIH MexaHH3amm pa3pa6oTKH, a TaK>Ke np0H3B0ACTBa 6piiKeTHoro H noACTHJiOHHoro Toptjrn npHMeHHeTCH pnff HOBblX peilieHHH. OÖBaAOBaHiie BAOJib MopcKoro no6epe>KbH y Bna­A6HIIH peKH BHCAA 3AMNMAET OT 3ATONJIEHIIH 150 000 aa nnoAopoAHbix 3eMenb. flpn BOCCTaHOBJieHmi noBpew­AeHIlii A3MÖ OT BOeHHblX A6HCTBHH A AH ynAOTHCHHH BOAonpoHimaeMoií rjiHHbi ycneuiHO Hcn0Ab30BaACH 3AeK­TpOOCMOTIIMeCKHH MeTOff. 3HaHne H noAroTOBJieHHOCTb no ffonoAHHiomHM Apyr Apyra TCXHHICCKHM H XOSHHCTBCHHUM AHCUHHAH­naM, HeOÖXOAHMblM ff AH BbinOAHCHIIH MeAHOpaTHBHblX paSor, oöecneiHBaiOTCH npii noffroTOBKe B TaKOM HanpaBAemin iiHJKeHepoB-rHApOTexHHKOB. Lage der Wasserwirtschaft und Hydromelioration in Polen Von J. Pichler Als dringendste Aufgabe der polnischen Landwirt­schaft wird die Vermehrung des Viehbestandes betrach­tet. Die wasserwirtschaftlichen und Meliorationsarbeiten stehen dementsprecliend hauptsachlich ebenfalls im Zeichen dieser Aufgabe. Zwecks Erschliessung neuer Wiesen- und Weidekulturen wurden an weitaus­gedehnten Moorgebieten Trockenlegungen und Be­wásserungsarbeiten in Angriff genommen. Zwecks Förderung des landwirtschaftliclien Gross­bctriebes wird das innere Grabennetz sowohl bei den Entwásserungen, als auch bei den Bcwásserungen im Drainverfahren ausgebaut. Auf wissentschaftliohe Forschungen und Versuche wird in technischer und landwirtschaftlicher Hinsicht gleichfalls grosser Wert gelegt. Die Versuchsergebnisse über Verdunstung, Versiokerung im Boden, und über den Wasserbedarf der Nutzpflanzen bieten bereits nütz­liche Hinweise zur Bestimmung der Zeit, Art und Ver­teilung der Bewásserungs-Wasserspenden. Die Nutzung der stadtischen Abwásser von Wroc­law, Bydgossz, Byalistok und Bilawe zu Berieselungs­zwecken, die sich seit Jahrzehnten bewahrt hat, wird weiterentwickelt. Ungefáhr 5% der auf 2 Millionen ha sich erstreeken­den Torfgebiete wird einer Nutzung zu Feuerungs- und Industriezwecken zugeführt. Auf dem Gebiet der Mecha­nisierung des Abbaues, sowie der Brikett- und Ein­streuerzeugung wurden neue Verfahren angewendet. Die Hochwasserschutzanlagen entlang der Ostsee­küste an der Wisla- (Weichsel)-Mündung verhindern das Űberfluten von etwa 150 000 ha Ackerfláche. Bei der Behebung der Kriegsscháden in Schutzdeichen hat man zur Verfestigung wasserdurchlassiger Böden mit Erfolg ein elektroosmotisches Verfahren angewendet. Die bei der Durchführung von Meliorationen er­forderlichen und sich erganzenden technischen und wirtschaftlichen Kenntnisse werden den Wasserbauin­genieuren durch entsprochende Schulung vermittelt. > I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents