Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Pichler János: Lengyelország vízgazdálkodási és hidromeliorációs munkálatairól

Piciiler J.: Lengyelország vízgazdálkodási munkálatairól Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz, 255 Nyemen J t^S I KUmSYONTÖZESrÁ / a'TERÜLET/\\ / .^f'Bialustok^ \ Szczeci/r Bydgoszcz WIELKOPOLSKI ^SÍTAVAKS: Poznan. WARSZAWA Lub/in Wrodau Kielce, Krakow 'Rzeszów JELMAGYARAZAT kXNW

N Odera 1/ / / I ViSZtulO gg

^ L2l • vízgyűjtője I::::::: H Nyemen • I í I I i I 1 I 1 Salti tenger melléke Méret \ 50 100 150 km hasznosítását is kutatják. így pl. a fellápokon -5—10%-ban található eryophorum waginatumból kitűnő fonalat készítenek. A tőzeg ára gépi kitermelésnél 110 zloty/t, kézi kitermelésnél 120 zloty/t. Érdekes, hogy a kétszeres kalória tartalmú szén termelési költsége 300 zloty körül van. A tőzegalom ára 300 zloty/t, míg a tőzegkorpáé 480 zjoty/t. Utóbbi igen jelentős exportcikkük. Évi kitermelésük 600 000 bála. A kitermelési teljesítmény 8 óra alatt 400 bála = == 7000 tőzegtégla (12x13x30 cm),amit 2 ember végez el naponta. Termelési idény: kb 100 nap/év. A tőzeg legalsó rétege sok helyen a gitia, azaz májtőzeg, amely elhalt őskori állatok szerves anyagmaradványából származik. A lengyel földművelésügyi minisztérium rendelete szerint a tőzegterületek magánosok által csak 70 cm mélységig bányászhatók ki és a felső 5—10 cm vastag humifikálódott réteget vissza kell helyezni. Állami kitermelésnél legalább 60 cm tőzegréteget visszahagynak. Májtőzeg, gitia esetén halastavat terveznek a kibányászott tőzegterületen (a kitermelés után jóval később). Máskülönben azonban savanyúnak találják a talajt tógazdasági célra. Széleskörű kísérleteket vettek tervbe annak megállapítására, hogy mire tudnák a kitermelt területet hasznosítani. A tőzegterületek vízrendezési költsége átlagosan 4500 zloty/ha, a fenntartás pedig 200 zloty/ha. 1. ábra. Lengyelország folyóinak vízgyűjtőterülete