Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Pichler János: Lengyelország vízgazdálkodási és hidromeliorációs munkálatairól

254 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Pichler J.: Lengyelország vízgazdálkodási munkálatairól egységet (zloty) átlagosan egyenlőnek vehetjük a forinttal. A 165 000 km

2 nagyságú szántóterület 50%-a gabona, ezen belül 80%-a rozs, 20%-a búza. A 42 000 km- nagyságú rét és legelőterület 65%-a rét, 35%-a legelő. A tőzeges területeken főleg rétgazdálkodást állítanak be. A rétek vízgazdálkodásában és agronómiájában jelentős eredményeket értek el. Az ősrétek javítására vagy felújítására a következő módokat használják: trágyázás, felülvetés, vagy felszántás utáni újravetés. Terméseredményeik hektáronként : Minden ápolás nélkül 10—15 q savanyú széna, aciditási pH érték = 5,5—7,5-ig. Trágyázással 50—60 q. Felülvetéssel 80 q, de csak 1—2 évig. Szántás és újravetéssel 140—150 q, max. 180 q, főleg vízrendezett láp területeken. A széna minősége jó. Mesterséges szárítást is alkalmaznak. Jó megoldású a gépesített szénaletakarítási módszerük. Mint érdekességet említem meg, hogy az aránylag hideg nyár, a rövidebb tenyészidő, a kisebb napfényintenzitás miatt kukoricát csak Krakó környékén termesztenek. (Az ország északi részében a Stare-polei kísérleti telepen a termésátlag 7 q/ha). A sertésekkel burgonyát, szénát, gitiát, azaz májtőzeget is etetnek. Sonkáik így teljes egészében húsból állanak, zsíros rész nincs rajtuk. Ezért az egész világon igen keresett cikk. Vetésforgóik lápi területeken 6 év rét, 4 év szántó vagy 3 év rét, 3 év szántó. 4. Tőzeghasznosítás Lengyel szakkörök véleménye szerint is a tőzeg állagának megóvása, valamint a tőzegterület művelése, illetve kitermelése érdekében a vízrendezés a legelső és alapvetően szükséges feladat. Lengyelország eddig feltárt lápterülete 1 850 000 ha. Ebből az 50 ha-nál nagyobb, összefüggő lápterület összesen 500 000 ha. Ez kb. 1000 helyen, foltokban fekszik. A lengyel lápterületek kialakulása a jégkorszak különböző fázisaiba esik. A rajtuk lévő ásványi foltok talaja szélhordta homok. A tőzegréteg vastagsága 0,50 m és 8 m közt változik. Tőzegterületeik kb. 4 milliárd tonna tőzeget tartalmaznak. 1949-ben a kitermelés 100 000 t volt 1950-ben „ 700 000 t „ 1953-ban „ 1 600 000 t „ (megfelel kalóriában 900 0001 barnaszénnek) 1955-ben a kitermelést 5 000 000 t-ra tervezik. Ma még a tőzegterületek csupán 10—15%-át használják ki. Ebből 90% rét, 10% kitermelés. A legelőhasznosítást ártalmasnak tartják a tőzegre, az állatok besüllyedése és az állatbetegségek terjedése miatt. Tőzegterületeken szántóföldi művelést még alig alkalmaznak. Kísérleti telepeik a zulawyi mélyfekvésű Stare Polen, a Notecz mentén és a Biebrza völgyében levő „Kuwassy" területeken találhatók. A kiszáradt tőzegterületet erdősítik. Egyes helyeken a lecsapolás még nincs meg, vagy a háború miatt, fenntartás hiányában a terület újra elmocsarasodott. A tőzegkitermelés 8 nagyobb telepen folyik, amelyek közül négyet megnéztünk. Láttuk a mlawa-korbonyecit, az elblagit, a Mazuri tavaktól délre eső kuwassyi és az 1500 m magasan, Zakopane és Nowitarg közelében lévő Czarne Dunajec melletti telepet. Az elblagi kitermelés alomtőzeggyárral kapcsolatos, míg a másik három telepen a kitermelt tőzegből fűtés céljára alkalmas brikettet gyártanak. A tőzegkitermelés műveleteit (a tőzegnek a lápból való kiemelését, szárítását, összegyűjtését és a feldolgozás helyére való szállítását) fellápoknál kézierővel és iparvasúti vagy elevátoros berendezéssel végzik. A tőzegtéglákat csőállványokon helyezik el, így a száradás gyorsabb és a szikkasztáshoz szükséges terület 1/10-ére csökken (1. kép). Síklápoknál a gépesítés eszközei : kotrók, hidrogépek és fráserek vagy marógépek. Hidrogépek alkalmazásánál 14—16 atmoszféra vízsugarú hidromonitorok mossák ki és alakítják át a tőzeget híg-folyós anyaggá. A zagyot szivattyúval nyomják fel a szárító térre, ahol azt 200—300 mm vastag rétegekbe öntik. A legmodernebb gépesítési eljárás a mart tőzegtermelés. A fráser a tőzegterületet 5—-30 mm vastagságú rétegekben lenyesi. Hz a vékony réteg a termelés színhelyén 7 nap alatt kiszárad. A folyamat gyorsítása céljából esetleg géppel meg is forgatják. Előnye : egyenletes művelés, gyors száradás, szabályos alakban hátrahagyott anyaggödör. Ennek ellenében intenzívebb víztelenítés (40 X 500 m méretű táblák körülárkolása) éserősebb tuskóirtás szükséges. Évente kevesebb munkanap áll rendelkezésre, miután a gép csak megfelelő állapotú talajon dolgozhat. Teljesítménye 8 óra alatt 4 ha. A kitermelt tőzegport könnyen kezelhető préselő gépekkel hengerekké vagy téglákká komprimálják. Teljesítmény 8 óra alatt 9—10 tonna. A tőzegbrikettet tüzelőanyagul használják fel. Megállapításuk szerint a tüzelő tőzeg szállítása 25—30 km körzeten túl nem gazdaságos. Tüzelőtőzegnek a fellápok anyagát tartják alkalmasabbnak. Az ország lápterületének 5%-a felláp, moski, ahogy a sphagnum mohás tőzeget lengyelül hívják. A tőzeg lebontottsági foka lényegesen nagyobb (40—60%), mint nálunk. A humifikálódás sok helyen 50—150 cm vastag. Vízszívóképesség 300— 500 mm. A 4—15 p11 értékű tőzeget trágya készítésre, a 6—7 pH értékűt tüzelésre használják fel. A kitermelt tőzeget az elblagi kutató intézet eddigi kísérletei, alapján igen sok célra használják fel. így pl. mint nálunk is, hang- és hőszigetelő lemezek, továbbá tőzegkoksz előállítására, extrák tumok, benzin, viaszk, gyógyszeralapanyagok készítésére. A láptalajon található növényzet különleges