Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai
Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 223 felé néző északi része sűrűnlakott, közepe és délkeleti része gyér népességű. Az ivóvizet és az állattartáshoz való vizet az egész területen általában a talajvíz szolgáltatja. Az artézi kút kevés. Az egész Nyírség területén fúrt és artézi kút 1953-ban mindössze 2600 volt 85 000 ásott kúttal szemben. A Nyírség peremein azonban, éppen a nagyobb települések körül, a talajvíz szintje sokhelyt nagyon mélyen áll és a vízadó réteg kevés vizet tart. Ezért a nagyobb településeken és városokban sok a fúrt kút. A 2600 fúrt és artézi kútból 1200 van három városban ; Debrecenben, Nyíregyházán és Kisvárdán és mindössze 1400 az egész többi területen. A talajvíz mélysége a felszín alatt A talajvíz a Nyírség szigetét keletről övező Tisza—Szamos síkon a tenger szintje fölött 100— 110 m magasan áll, a terepszint alatti mélysége 3—4 m. Az Ecsedi-láp területén a talajvíz-tükör 1—2 m mélyen, a folyókat kísérő magasabb partokon 6—10 m mélyen áll a felszín alatt. A víztartó réteg kavics és homok. Néhol a felszínen is kibukkan a kavics, nagyobbrészt azonban finomabb szemcséjű iszapok, gyakran erősen vízrekesztő iszapos agyagok takarják. A síkság nagyrészét iszap és agyagos üledékek fedik. Szabad talajvíztükör csak kis szigetekben van, a felszíni záróréteg ablakaiban. A záróréteg alatti folyami homokban a zárt tükrű talajvízszint csak kevés esetben nyomul fel a zárórétegig, vagy magába a zárórétegbe, annak repedéseibe, vájataiba; gyakrabban találjuk száraznak a homokot a felszín agyagos rétege alatt és a víztükör a homokban mélyebben áll. A Nyírségen a futóhomok változó vastagságú. Pár métertől párszor 10 m vastagságú a gömbölyített szemű homok, alatta rendszerint folyami homokot találunk és néhány száz méterig homok, homokos agyag, iszap, pleisztocén folyami üledékek váltják egymást elég sűrű rétegzésben. Északdéli irányú keskeny völgyeiben, öntésiszapban, tőzeges, lápos üledékekben a talajvizet a felszínhez közel találjuk. A homokdombokban is meglepően magasan áll a talaj víztükör, a felszínhez közel. Csak ahol a relatív magasságkülönbségek nagyok, a többoldalról mélyebb vályúkkal körülvett keskeny és magas homokgerincekben és csúcsokban nem érjük el 10 m-es fúrásokkal a víztükröt. Egyéb helyeken pár m-es mélységben követi a felszínt 160—170 m t. sz. f. magasságig. Feltűnő a homokban a talajvíz magas állása olyan helyeken, ahol'a fúrások a felszínhez közel"záróréteget nem találnak, amely esetleg a beszüremkedő csapadékvíz lefelé szivárgását megakadályozhatná. Nyíradony—Nyírbéltek— Nyírbogát között, a Nyírség tetején, 2—3 m mélységben találjuk a talajvíztükröt és csak egyes kiemelkedő buckákban mélyebben. Nyíradony tói és Nyírbéltektől délre azonban Nyíracsád irányában nagyobb mély talajvízfolt van, 4—6 m átlagos vízszinttel. Mély talajvízszint jellemzi a Nyírség keleti szélét is. Mátészalkától fel északra, a záhonyi Tisza-kanyarig 4, majd 6 m-re süllyed a talajvíztükör átlagos vonala,, helyenként eléri a 9—10 m-t is. A nyírségi homokot lösz szegélyezi. A lösz alatt mélyebben áll a talajvíz. Valószínű, hogy a Tisza által körülvett keskeny földsávon a folyó leszívó hatása is érvényesül. A homoktalajokban ezért áll szintén mélyen a víz. Nyíregyháza—Nagykálló körül közel van a felszínhez a talajvíz. A homok alól sok vízér szivárog ki és talál lefolyást a Tisza felé. A felszíni árkok, völgyek észak felé vezetik a vizeket. A talajvíz szintjének lejtésiránya nagyjából északnyugati, néhány kiemelkedő hosszanti hát azonban helyenként a talajvizet is északi irányba tereli. A Nyírség déli szélén fokozatos az átmenet a talajvízmélység tekintetében a homokvidék és az azt övező fiatal árterek között. A talajvíz mindenütt a felszín közelében van, követi az eléggé erőteljesen délre lejtő felszínt. Ahol a felszíni homok a legfiatalabb alluvium iszapos, homokos üledékeivel érintkezik, a talajvízmélység-térképen nem állapítható meg a földtani határ. Ahol azonban lösz veszi körül a homokot, a régebbi és fiatalabb felszínt egymástól mélységlépcső választja el. Vigyázva kell azonban a különbségeket értelmeznünk. A régebbi löszfelszínek (infúziós lösz, homokos alföldi lösz) talajvízszintje általában mélyebb, mint a holocén lösziszapé és homokos löszöké ott, ahol az utóbbiak alatt nyomás nélküli, szabad tükrű talajvíz áll (pl. az ó- és újholocén partok dombjaiban). Ahol vízzáró agyagok, réti agyag, degradált vörösagyag fedi a legújabbkori felszínek laposait, ott ezek alatt jóval mélyebbre szorul a talajvíz. Joggal mondhatnánk azt is, hogy, e helyeken nincs talajvíz, csak zárt tükrű rétegvíz.' A Nyírség délkeleti lejtőin is sok forrás rejtőzik a homoklaposokban. Nagyobb nyílt források délkeleten ott bukkannak ki, ahol a homokterület a peremi dombok vörösagyagjára fut rá. Ez a terület már az országhatáron kívül esik. A talajvízszint terepalatti elhelyezkedésében a legfeltűnőbb jelenséget a Nyírség nyugati peremtsif' VÓsirosnamény Ugornya Tokos Csoroda Beregdaróc mt S Zf Agyag,iszapos agyag V///////) , lsz 0P' losz/szop |; | Folyami homok |°°ő°ő°° | kavics Talajvízszintje 0 1 2 3 km 2. ábra. Szelvény a beregi síkság földtani és talajvízviszonyairól. Sümeghy J. 1953. évi fúrásai alapján
