Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
1-2. szám - Varrók Endre: Kis vízsebességek mérésére szolgáló műszer laboratóriumi vizsgálata
20 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. e) Az üvegkúp alakja döntően befolyásolja a hitelesítési görbe alakját. Használható görbét csak akkor kaphatunk, ha az üvegcső szabályos, egyenes tengelyű kúpfelület, tehát belső oldalát csiszolni kell. Lehet esetleg gondos kivitelű fémmagra önteni is. f) A műszer, kissé módosított összeállításban, alkalmas igen kicsiny vízhozamok mérésére is. Az elért alsó határ a II. műszernél B 6 úszóval 0,2 cm 3/sec volt. Szivárgási kísérleteinknél csak ennél nagyobb értékek fordultak elő, tehát kielégítően használható. összefoglalás Tapasztalatainkat — a kitűzött célnak megfelelően — a következőképpen összegezhetjük: A műszer annál kisebb sebességek mérésére alkalmas, minél nagyobb az üvegkúpot megelőző és követő csőszakasz átmérője, tehát minél kisebb a műszer „belső ellenállása", továbbá, minél kisebb az úszó felhajtóereje. Csökkenthető az alsó mérési határ megfelelő úszó választásával, e szempontból az A típus kedvezőbb (az A4 úszóval és II műszerrel 0,8 cm sec középsebességű szelvényben is sikerült több mérést végezni), mint a B. Mérés közben figyelemmel kell lenni a következőkre : Egyelőre csak a hitelesítésnél előállított vízhőfok mellett használható. (A hitelesítés befejezése után nem egy görbe, hanem különböző hőmérséklethez tartozó görbék csoportja segítségével állapithatjuk meg a leolvasáshoz és a pillanatnyi vízhőfokhoz tartozó sebességet). Állandóan figyelni kell a buborék-képződést, átlag 40—50 másodpercenként újra kell légteleníteni. Az úszó zsíimentes és tiszta legyen. Az üvegkúp hossztengelyét gondosan függőlegesre kell állítani. A mérendő sebességek főiránya párhuzamos legyen az alsó csőszárak tengelyével. A közölt előírások mellett mérhetők nemcsak vízsebességek, hanem a műszeren átfolyó igen kicsiny vízhozamok is, az alsó határ 0,2 cm 3/sec. A jövő célkitűzései, a műszer használati köre A vizsgálatokból kimaradt kérdések száma igen nagy, itt csak néhányat említünk: Feltétlenül szükséges a hőmérséklet és az úszóalak hatásának vizsgálata. Az előbbi mintegy 20°-os intervallumot fogna át + 8 C° és 4- 28 C° között. Az utóbbi áramlástanilag kedvezőbb úszóalakokat hasonlítana össze olyanokkal, melyeknél az uralkodó elem az áramlás Varrók E.: Kis vízsebességek mérése irányára merőleges (vagy közel 90°-ot bezáró) síklap. Megvizsgálandó, hogy a csőátmérő bővítése kvantitatíve milyen hatást fejt ki. A műszer alsó végének hossztengelye és az áramlás iránya által bezárt szög változtatásával hogyan változik a kontrakció az 1. csőszájnál és az úszó helyzete egyébként változatlan körülmények között. Mindezeket a vizsgálatokat legcélszerűbben az 1. kép III. jelölésű műszerével lehetne elvégezni. Utaltunk arra, hogy a műszerrel nemcsak vízsebességek, hanem vízhozamok is mérhetők. Ez a megállapításunk általánosítható: Mérhető nemcsak víz, hanem bármely más folyadék (sav, olaj), sőt gáz mennyisége is, csupán az úszó és a kúpos cső anyagának kellő kiválasztásán múlik. Kétségtelen, hogy a műszer vizsgálatánál számos nehézség került felszínre, de ezek egy részét, miután okúkra fény derült, máris meg tudtuk oldani. Az a tény, hogy az irodalomban főleg a vicksburgi ismertetés (2) ábrája találhatót arra utal, hogy eddig csak Bentzel és A. Linford (1) foglalkoztak a kérdéssel tudományos vonatkozásban. Ipari alkalmazásáról tudunk, legalább is ilyen irányú felhasználására utal a Guenzati milánói cég hirdetése (L'ingegnere, 1954. febr.). A műszer sokoldalú, látszólagos hibái nem orvosolhatatlanok, a műszer belső folyamatainak egyes részletei is — melyekre itt már nem térhettünk ki — tisztázásra szorulnak. Ha erre mód kínálkozik, a vizsgálatok folytatását szükségesnek ítéljük. * A kísérleti műszereket Krizsik Imre műszerész, az üvegkúp osztását és az úszókat Miklós Sándor műszerész készítette. A méréseknél Dohnálik József mérnök, Benedek István tudományos munkatárs és V". Németh Ilona tudományos munkatárs voltak segítségemre. Gondos munkájukért e helyen is köszönetet mondok. IRODALOM (1) A. Linford: Flow Measurement and Meters. London, 1949. (2) Studies of River Bed Materials and Their Movement... stb. (U. S. Waterway Experiment Station.) Vieksburg, 1935. (3) Dr. Einwachter József: A vicksburgi vízi kísérleti állomás új rendszerű készüléke kis sebességek mérésére. Vízügyi Közlemények, 1935. (4) E. B. Bliznyuk: Gidravlicseszkoje modelirovanije. Moszkva—Leningrád, 1947. (5) Hydraulic models. (Prepared by the comittee of the hydraulics division on hydraulic research.) New-York, 1942, új kiadás: 1950. (6) űr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása. MTI, Budapest, 1950.
