Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Erdélyi Mihály: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei

Erdélyi M.: A Dunavölgy víztároló üledékei Hidrológiai Közlöny 3.5. évf. 1955. 5—6. sz. 161 jánál, jó pár km-re délebbre ismét durvább szeművé válhatott. Valószínűbb, hogy a bajai Hátságon lévő fúrások kavicsa dunántúli eredetű törmelékkúphoz tartozhat. Az Érsekcsanádon és a Bajától délre lévő községekben (Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Dávod, Hercegszántó) a Hátság peremén lévő fúrásokban jelentkező kavics is ugyanezen törmelékkúp anyaga. Esetleges utólagos elmozdulásokkal magyarázhatjuk az eltérő magasságban való megjelenésüket. A kavics-anyag kőzettani vizsgálata dönthetné el itt a kérdést. Valószínű, hogy különbség mutatkoznék a dunavölgyi kaviccsal szemben, ha ez a kavics dunántúli eredetű törmelékkúpból származik. Ezzel a területtel szem-ben van az eltemetett baranyai gránit és triász rögök vidéke. A bajai peremet a II. terrasz megemelt darabjának tartják. Ezit a felfogást nem fogadhatom el, mert ha ez II. terrasz, akkor ugyanúgy meg kell lenni alatta a dunavölgyi kavicsnak, mint ahogy az fúrásokkal és feltárásokkal igazolhatóan megvan a többi II. terrasz felszíne alatt is (2, 3). A városnak a magaspart lejtőjén és a Hátságon lévő kútjaiban a kavics feküje 5—10 m-rel minden esetben mélyebben van, mint annál a dunavölgyi fúrásnál, ahol a kavics feküje a legmélyebben mutatkozott. Még kevésbé lehet megemelt terrasz, mert akkor a kavics feküjének eredetileg még mélyebben kellett volna lennie. Ellene szól az is, hogy míg a dunai ártéren a legészakibb fúrásban a kavics feküje 27 m-rel van mélyebben, mint a tőle délre 1,5 km-re lévő ugyancsak dunavölgyi fúrásban, addig a város magasparti, lejtőn lévő és hátsági fúrásaiban a kavicsfekü tengerszintfeletti magasságában maximálisan 10 m ingadozás van, noha a legészakibb fúrás a legdélibbtől 4.5 km-re van. A legészakibb fúrás kavicsfeküje csak 4 m-rel van magasabban, mint a déli fúrásé. Két nem dunavölgyi fúrásban pedig a kavicsos rétegsor felszíne 81—82 m-re ér fel a tengerszint fölé. Ilyen magasra a Dunavölgy kavicsa nem töltődhetett fel. A város hátsági részén lévő fúrások kavicsos rétegsorának aljából ópleisztocén-levantei jellegű folyóvízi molluszkumfauna került elő, ezzel anyagának dunavölgyi eredete, új-pleisztocén kora megdől. A bajai és a várostól délre lévő peremi községek fúrásaiban a kavics elég durvaszemű. A kavicsos rétegsor anyagában finomodva a bácskai Hátságon félkörben végigkövethető. (L. 1. sz. melléklet.) A fekütérképen a kavicsos rétegsor ÉK, K és DK felé való süllyedése látható. Itt is gyengén megmutatkozik ugyanaz a helyzet, mint északon Dabas és Sári vidékén, hogy a keletebbre eső fúrásban a kavics mélyebben van. Talán itt is K felé levetett lépcsőkkel számolhatunk, mint a dunai törmelékkúp Budapesttől délkeletre lévő területén. Mélykút— Bácsalmás—Madaras vonalán túl murvás homokja homokká finomodik és tovább már nem nyomozható. A bácskai törmelékkúp ópleisztocén felsőlevantei korát igazolja puhatestű faunája. Sok fúrás kavicsos rétegsorából került elő puhatestű fauna. Jellege 3 féle: 1. pleisztocén, 2. alsó-pleisztocén, felső-levantei, 3. határozottan felső-pliocén. Az őslénytani anyagot Bartha Ferenc, Schréter Zoltán és Schwáb Mária határozták meg az utóbbi négy év folyamán. 1. Baja: 1. Vásártér, a kavics alatti csillámos homokból (65—73 m): Unió sp., Sphaerium sp., Viviparus sp., Valvata naticina Mke. Gyrorbis spirorbis L. (Schréter Z.: levantei jellegű). 2. Liszt Ferenc utca, Bölcsödé, aprókavicsból (72 m): Trichia hispida L. pleisztocén. 3. A pályaudvartól D-re (3,5 km) lévő fúrás aprókavicsos rétegéből (67,5—77,8 m): Succinea píeifferi Rm„ S. oblonga Drap., Anisus planorbis I.., Melania sp., Lithoglyphus naticoides (Fér.) C. Pfh, felső-levantei alsó-pleisztocén jellegű. 4. Városház udvara. Aprókavicsból (62—63 m): Planorbis planorbis L., Valvata piscinalis Müll., Succinea hungarica Haz., Gonodiscus ruderatus Stud. Pleisztocén. 5. Gyapjúszövő bölcsödéje. Durvaszemű homokból (70—75 m): Unió sp., Fagotia sp., Viviparus sp.? Pisidium rugosum Neum., Valvata naticina Mke., V. piscinalis Müll. (Schwáb M.: felső-levantei). II. Csátalja. Állami gazdaság. Aprókavicsos homokból (56—62,8 m): Vivipara böckhi Hal., Gyrorbis spirorbis L. (Schréter Z.: levantei). III. Csávoly. Homokból (108—123,3 m): Bithynia sp., Trichia hispida L., pleisztocén. Alatta durva homok (136 m-ig). IV. Felsőszentiván. Homokból (73—117 m): Succinea sp., Valvata eristata Müll. Pleisztocén. V. Bácsbokod. 1. Tejüzem. Durvaszemű homok (116,2—121 m) fedőjéből: Trichia hispida L. (héjtöredék), Valvata sristata Müll.. Sphaerium rivicola Lam., Planorbis sp., Perforatella bidens Chemn. Pleisztocén. VI. Bácsalmás. 1. Szanatórium. Szürke agyagból (89—105 m): Gyraulus albus Müll.. Planorbis planorbis L., Pl. spirorbis L.. Succinea oblonga Drap.. Succinea putris L.. Pisidium cf. nitiduui Jen., P. obtusale Lam., Valvata sp.- Bithynia cf. leachi Shepp., B. tentaculata L. Sötétszürke agyagból (118—119 m): Planorbis sp., Vallonia sp., Unió sp., Lithoglyphus sp., Valvata pulchella Stud., V. eristata Müll., Gyraulus albus Müll., Radix peregra Müll., Micromelania sp., Goniochylus sp., Valvata sp., Micromelania radmanest: Fuchs. (Bartha F.: levantei .jellegű). Durvaszemű homokból (119—132 m): Fagotia acicularis Fér., Viviparus sp. (juv.), Clausilia sp. 2. Vojnics-telep. Sárgásszürke agyagból (78— 82 m): Vallonia enniensis Gred., Punctum pygmaeum Drap., Pupilla muscorum L., Succinea putris L. (juv.), Trichia hispida L., Arianta arbustorum L., Helicella hungarica Soós. Pleisztocén. 3. Járványkórház. Homokos agyagból (91—126.5 m): Bithynia sp.. Trichia hispida L. (töredék). Pleisztocén. 4. Kossuth 'Utcai közkút. Durvaszemű homokból (118—128 m): Viviparus sp., Sphaerium sp. Levantei jellegű. 5. Községi kút. Szürke homokból (118—128 m): Viviparus sp., Pisidium sp. Levantei jellegű. 6. Juliskamajor. 1. Szürke agyagból (101,3— 118,5 m): Anisus leucostoma Müll., Valvata eristata Müll., Trichia hispida L., Anisus planorbis L.. Arianta arbustorum L. (töredék). Pleisztocén. 2. Aprókavicsból (152 m): Tlheodoxus sp. Levantei-pleisztocén. 7. Mosztongamajor. Szürke homokból (122—131 m): Theodoxus danubialis Pfr., Valvata piscinalis