Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Kessler Hubert: Újabb adat a beszivárgási görbéhez

15If Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 5—6. sz. Illés Gy.: A borsodi vízellátási rendszer könne und dass überdies zur Weiterleitung der Abwasser noch ein Mindestdurchfluss von 1,5 m

3/sec im Sajóbett zurückbleibe. Die Trinkwasserversorgung, von 24 Siedlungen und ihr Bedarf an hochwertigem Industriéwasser wird durch ein regionales Wasserwerk mit 23.000 m

3/Tag Leistungsfáhigkeit gedeckt. Auch besteht die Möglichkeit zur Bereicherung der Mindesdurchflüsse des Sajó in den Tálern der Gebirgsbáche Csermely und Rakaca zwei Speicherbecken von .ie 6—7 Millionen m

3 Nutzinhalt zu erbauen. Das Wasserwerk wird durch mehrere Wasserfassungen, so durch in die Kiesablagerungen des Sajó bzw. der Bódva abgeteufte Brunnen. durch den Erguss zweier Karstquellen und zufn Teil durch aufbereitetes Speichervvasser gespeisf Dem regionalen Wasserwerk gehören vier grössere Wasserbehalter etwa 100 km Rohrleitungen und mehrere Pumpwerke an. Die beiden Speicherbecken sichern eine gleichmássige Zuschusswassertmenge von 0,5 m'/sec. Die Baukosten der einheitlichen Gruppenwasserversorgung betragen annáhernd 100 Millionen Forint. Ujabb adat a beszivárgási görbéhez Dr. EESSIEB HŰBE K T A Hidrológiai Közlöny múlt évi 5—6. számában ismertettük a karsztvidékek beszivárgási viszonyaira vonatkozó vizsgálatok eredményét és közöltük a mecseki 1934—1953. évi csapadékviszonyok és forráshozamok alapján szerkesztett görbét, amely a mértékadó csapadékszázalék és a beszivárgási százalék közötti összefüggést ábrázolja. Az azóta eltelt év folyamán végzett csapadék- és forrásmérések alkalmat adnak, hogy a tanulmányban megállapított törvényszerűségeket ellenőrizhessük, illetve a beszivárgási görbéhez egy újabb adatot szolgáltassunk és egyben ellenőrizzük az új eljárással kapcsolatos előrejelzési lehetőségeket. Az ellenőrzéshez a pécsi vízmű által a Tettvénél 1954-ben naponta végzett hozammérések és az Orsz. Meteorológiai Intézet misinatetői csapadékmérőállomásának adatai állnak rendelkezésre. Az adatokat — havi összesítésben — alább közöljük. Tcttye-forrás Misinatetői hozama csapadék köbm mm 1954 január 16 725 48 tebruár 1 1 188 21 március 34 873 66 április 69 819 77 május 370 812 98 junius 106 003 178 július 91 541 76 augusztus 44 778 65 szeptember 29 517 44 október 23 736 36 november 18 434 31 december 17 013 54 Összesen 834 439 794 Először számítsuk ki az ismertetett eljárással a csapadékadatok alapján a tettye 1954. évi hozamát. Az 1954. évi mértékadó csapadék — az első négyhavi csapadék — 212 mm. A mértékadó csapadékszázalék tehát : 212.100 ^ = = 2

7% 794 Ezt az értéket az előző év utolsó négy — ún. korrekciós — hónapjának csapadékviszonyaitól függő állandóval korrigálni kell. Az 1953. évi szept.—dec. havi csapadékösszeg 52 mm volt. A 40 éves átlag 267 mm. Az eltérés tehát — 215 mm, vagyis a korrekciós százalék : — 215-100 267 = -81% A H. K. említett füzetének 216. oldalán közölt empirikus táblázat szerint a megfelelő korrekciós állandó : k = — 15. A javított mértékadó csapadékszázalék tehát : /a' = 27 — 15 = 12%. A M. Tud. Akadémia 1954. évi vízkészletankétján eredetiben bemutatott beszivárgási görbén ennek az értéknek megfelelő beszivárgási százalék : P = 21%. A Tettye vízgyűjtőterületét Vadász Elemér és Szabó Pál Zoltán földtani és morfológiai vizsgálatai alapján 5 km

2-ben állapítottuk meg. Ez az érték szerepelt említett vizsgálatainknál. Az 1954. évben e területre leesett csapadék 3 970 000 m

3. A beszivárgott vízmennyiség ennek 21%-a, vagyis Q = 833 700 köbméter. Ez a mennyiség gyakorlatilag teljesen egyezik a Tettyeforrás ténylegesen mért 1954. évi 834 43í) köbméteres hozamával, vagyis a mérések alapján megállapított 1954. -évi érték pontosan rajta van a beszivárgási görbén és hozzájárul igazolásához. * A Vízügyi Közlöny 1954. évi II. füzetében foglalkoztunk az eljárással kapcsolatos előrejelzési lehetőségekkel.* Erről az idézett cikk 188. oldalán a következő ket írtuk : ,,A mértékadó csapadékszázalék egyes tényezőinek ismerete alapján bizonyos fokig előre megbecsülhetjük valamely forrás vízhozamát. Ha pl. valamely év javítást adó (korrekciós) csapadékszázaléka igen alacsony és a következő év első négyhavi csapadékösszege is átlagon aluli marad, nagy biztonsággal következtethetünk arra, hogy az év hátralevő 8 hónapjában a forrás hozama átlagon aluli lesz. Így pl. már most (1954. március hó) megállapíthatjuk, hogy az idei forráshozamok nagy valószínűséggel lényegesen az átlagos értéken aluliak lesznek". A Tettye átlagos hozama 20 éves mérések alapján évi 1 370 000 köbméter. Az 1954. évi hozam tehát 536 000 m

3-rel, vagyis kb. 40%-kal az átlagos hozam alatt maradt, vagyis igazolta az idézett előrejelzést. Ez annál meglepőbbnek látszik, mert az 1954. évi csapadékösszeg lényegesen magasabb a húszéves 717 mm-es átlagértéknél, ezért a forráshozamnak is a régebbi felfogás alapján — mely szerint a hozamok és az évi csapadékösszeg között egyszerű lineáris összefüggés van — átlagon felülinek kellett volna lennie. Valójában azonban 1954-ben kedvezőtlen volt a csapadékeloszlás és az 1953-as év utolsó négy hónapjának csekély csapadékából eredő -15-ös korrekciósszázalék is olyan nagy hátrányt jelentett, amit csak egészen rcndldvül kedvező 1954. évi csapadékviszonyok tudtak volna kiegyensúlyozni. Ez az alacsony korrekciósszázalék tette lehetővé az 1954. évi beszivárgási viszonyoknak nagy biztonsággal való előrejelzését. Egyébként nemcsak a Tettye, hanem az ország többi karsztforrása is az 1954. évi viszonylag közepes, helyenként magas évi összcsapadék ellenére aránylag alacsony hozamú volt. *Kessler : A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken.