Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Illés György: A borsodi vízellátási rendszer

Illés Gy.: A borsodi vízellátási rendszer Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 5—6. sz. 157 zetes vizsgálatok szerint 8 millió m

3-re építhető ki ez a tározó, 25 méter magas és 80 m hosszú völgyzárógáttal. A hasznos teljesítőképessége folyamatosan 180 l/sec. Igen kedvező a tározótér alakulása a meredek völgyoldalak miatt. Járulékos költségek — út- vagy vasútáthelyezés — alig jelentkeznek. A második tározó a Bódva kis vízhozamát javítaná és célszerűen a Rakaca völgyében, Meszes község mellett építhető meg. Ez a tározó lehetővé tenné a borsodsziráki vízmű kibővítését 10 000 m

3/nap teljesítményre és emelné a Sajó kisvízi hozamát. A tározó térfogata 13millióm

3 lenne. Gátjának magassága alacsonyabb, mint az upponyié, mintegy 10, azonban hossza 900 m. A tározó tényleges teljesítőképessége mintegy 350 l/sec. A tározóknál — tekintettel arra, hogy karsztos alaphegységeken épülnek — a gátak fokozatos kiépítését kell javasolni tekintettel arra, hogy lehetnek lokális nagyobb víznyelések, amelyeket a fokozatos kiépítés esetén meg lehet figyelni és el lehet zárni. Az egész vízellátási rendszer üzemeltetése igen nagy gondot okoz, mert a helyes működés alapfeltétele az üzemmenet kellő összehangolása és az üzemeltetők széleskörű szaktudása. Ennél a műnél szokásos üzemeltetési kérdések mellett a felszíni vízkezelés, a vas- és mangántalanítás, a fertőtlenítés és a tározók üzemeltetése is jelentkezik. Az üzem helyes, kifogástalan távjelzés nélkül elképzelhetetlen. A teljes építési költség 100—110 millió forintra becsülhető. Ebből az ivóvízmű építéséhez 40 millió Ft szükséges, míg a két tározó a járulékos költségekkel együtt 60 millió forintba kerül. Kétségtelenül hatalmas összeg ez, azonban bányászaink munkafeltételeinek megteremtése és fejlődő sajóvölgyi iparunk érdekében mindenképpen elő kell teremtenünk. A vízellátási rendszer részekre bontható és építése úgy ütemezhető, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő bányásztelepeken gyorsan és aránylag kis költséggel lehet segíteni. A borsodsziráki víz egy részének átvezetése a Szuha- és Ormos-völgyébe és a Bán-völgyi tározó részleges kiépítése jelentheti a gyors megoldást, egyúttal az első ütemet, míg a teljes mű a Rakaca-völgyi tározó építésével fejeződne be. A borsodi vízellátásnak megoldására eddig végzett munkánkkal máris jelentős lépéssel jutottunk előre, azonban a kutatások kiegészítésénél és befejezésénél az egész mű megtervezésénél, majd megépítésénél nagy munka vár még ránk. Az elkészült vizimű azonban meghozza a végső ieredményt az ipari vízellátás és a bányászdolgozók tízezrei ivóvízellátásának korszerű rendezését. * (A tanulmány összeállításánál felhasználásra kerültek az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából, illetőleg megkeresésére a Mélyépítő Tervező Vállalat és a Földmérő- és Talajvizsgáló Iroda által készített vízfeltárási tanulmányok és tervvázlatok, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet idevágó szakvéleményei, továbbá a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek a tározási lehetőségekre és a karsztvizek hasznosítására vonatkozó vizsgálati eredményei.) CMCTEMA BOAOCHAB>KEHMH B OEJ1ACTM EOPUIOA JX. H ji JI e ui CHAÖWEMIE miTbeBOií BOAOÍÍ ropHHUKiix riocenKOB, pacnojioweHHbix Ha TeppiiTopiui npo.wbiuiJieHHoro paííona oöJiacTH Bopuiofl, II npoMbiiujieHHbix npeanpnHTiifi TEXHIMECKOH BOAOÍÍ ABJIAETCA BonpocoM, AABHO >K«ymiiM pemeHHH. M 3—3 a OTcacbiBaiomero flefíCTBiiH, iiMeiomero Meero BCJieACTBiie np0ii3B0ACTBa ropHbix PA3PA6OT0K, COBPEIWEHHBIE niaporeojiorimecKiie YCÍIOBIIH 3BJIHI0TCH HeÖJiaronpHHTHblMII, HBTO >Ke BpeMH pacxoa npoTeKaiomiix nepe3 STOT paüOH peK Lliaiío II EoABa He Mo>KeT noKpbiTb o>KnflaeMbix 3«ecb pacxoAOB TexHiiMECKOÜ BOÁM. Pememie CHAÖWEHIIH TEHIMECKOÍÍ II miTbeBOH BOA OH B 3T0M BpafíOHe HBJlHeTCH TeCHO CBH33HHbIM BOnpOCOM. I~IoAxoAHmne BOAOHOCHbie nnaerbi iiMeioTCH jinuib B flOJiimax pen Illanó II EoABa. OAHano, ycJTOBiieiu flOÖblMIi BOAbI HBJlHeTCH IICKJUOieHIie B03M0>KH0CTI! naAeHiiH pacxoAa peK Hiiwe onpeAejieHHoro 3HaHeHii«. TaniiM 06pa30M, TpeöyeTca noBbiciiTb pacxoA STIIX Asyx peK ywe II ii0T0My, MTOÖU n0Tpe6H0CTb pa3MemaeMbix B STOM paflOHe npoMbiuiJieHHbix npeAnpuHTHÍt öbuia 6w nojiHÖcrbio yAOBJierBopeHa Tanwe B nepnoAbi pacxoAOB npH HH3KIIX ypOBHHX II OAHOBpCMCHHO AJIH OTBOAa CTOHHUX BOA b pycJie peKii ILIaíio iiAienocb 6bi 1,5 M

3/ceK BOAbI. BoAOCHaSweHiie nnTbeBoü BOAOÍÍ 24 HacejieHHwx nyHKTOB II ripoMbiuiJieHHbix npeAnpnHTiiíí BbicoKOKaMecrBCHHOH BOAOÍÍ QyfleT oöecnemiBaTboi perHOHanbHOft BOAHOH CTaHunett MoimiocTbio 23 000 m

3/cym. PacxoA peKII LUatíO MO>KHO nOBblCIITb npn yCJIOBHH C03AaHIIH B AOUHHax pyMbeB MepHeií H PaKaua noBepxHOCTHbix BOAOXpaHIIAIim OÖ-beMOM Ka>KAbIH B 6—10 MIIJIAIIOHOB KyÖOMeTpOB. BOAH3h CTaHmiH SyAeT 3a5npaTb CBOH e>KecyTOMHbiií pacxoA b 23 000 m

j OT p«Aa B0A03aö0pHbix CTaHmiíí TaK, HanpnMep, OT KOJIOAUGB, 3ajio>KeHHbix B rpaBiiüHbie nnacTbiB6JiH3H peK lllaííoii EoABa, Aajiee OT AByx KapcTOBblX HCTOMHHKOB II MaCTIIHHO — OHHlijeHHyK) BOAy BOAOxpaHHJiHiu. PenioHajibHan BOAH3h CTaHiuiH miTbeBoií BOAH COCTOHT H3 neTbipex KpynHbix 3Kcnji0aTami0HHbix pe3epByapoB, ceTii Tpy60np0B0A0B oSmeií'AJIHHOÍÍ OK. 100 KM II pflAa B0A03a60pHbix CTaHUiiií. flBa BOAOxpamijinma MoryT oöecnemiTb paBHOMepHbiü oömiiö pacxoa B €,5 M

3/ceK. PacxOAbi no CTpoiiTejibCTBy eAiiHOü cncTeMbi BOAOCHaG>KeHHSi cocTaBHT npii6jin3!iTejibHO 100 MHJIJIHOHOB (J)OpiIHTOB. Die Wasserversorgung des Borsoder Bcckens von G. Illés Die Trinkwasserversorgung der Hüttengebiete und die Industriewasserbeschaffung des Borsoder Industriebeckens ist seit langem eine ungelöste Frage. Infolge der dem Bergbau zuzuschreibenden Grund wassersoiegelabsenkungen sind die hydrogeologischen Verháltnisse ungünstig und dazu reichen auch die Durchflüsse der zwei grössten Flusslaufe des Gebietes des Sajó und der Bódva nicbt zur Deckung des zu erwartenden Industriewasserbedarfes áus. Die Ordnung der Industrieund Trinkwasserversorgung bilden daher eine eng zusammenhángende Frage. Ergiebige wasserführende Schichten finden sich nur in den Tálern des Sajó und der Bódva; es ist aber die Vorbedingung der Aufschliessung, dass die Wasserführung der Flüsse nicht unter einen bestimm.ten Wert absinke. Auch müssten die Durchflussmengen beider Flüsse gesteigert werden, dartiit der Waiserbedarf der anrainenden Industrieanlagen auch bei Niederwasserführung uneingeschránkt getilgt werden