Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
3-4. szám - Hozzászólások Sebestyén Olga tanulmányához
102 Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. Hozzászólások Sebestyén Olga tanulmányához fejezetben vizsgálja a hidrobiológia kialakulását, feladatait, a vízi organizmusok és a környezet kölcsönhatásait, a víz szerepét az organizmusokban, a különböző vízi biotopokat, a szervezetek és a vízben oldott sók kölcsönhatásait, a gázok szerepét, a kémiai állapotokat, a hőmérsékleti vonatkozásokat, a fény jelentőségét, a trophológiai vonatkozásokat. Az utolsó fejezetben a vizek termelékenységéről tájékoztat. Nagyon bőséges irodalmi jegyzék zárja az igen hasznos munkát. 1949—50-ben jelent meg B. I. Zsagyin: Zsiny prjesznüh vod SzSzSzR c. munkája három hatalmas kötetben. A gyakorlati szempontból is igen nagyjelentőségű munka a botanikusokat is közelebbről érdekli, mert megtalálható benne a Szovjetunió édesvizeiben élő növények részletes ismertetése. Az algákról szóló részt N. N. Voronyihin és E. V. Sljapina írták. A részletproblémákra vonatkozóan ebben a munkában is nagyon bőséges irodalmat közölnek az egyes fejezetek szerzői. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiadásában 1953-ban látott napvilágot az 1951. december 17— 26-a között megtartott, a halgazdaság kérdéseiről szóló összszövetségi konferencia anyaga. A 600 oldalt meghaladó munkából a hidrobiológusokat különösen a víztárolók biológiai termelékenységéről szóló előadások és az előadásokat követő viták anyaga érdekelheti. A szorosabban botanikai vonatkozású hidrobiológiái munkák közül időrendben a Szprovüje Rasztyenyija — Plantae Cryptogamae említendő elsőnek. A szovjet Tudományos Akadémia kiadásában eddig 9 hatalmas kötete jelent meg, a legutolsó, kilencedik kötete nemrég hagyta el a sajtót. A legújabb kötet 666 oldalnyi terjedelmű s az algáktól a mohákig bezáróan számos értékes tanulmányt közöl. A sorozat első kötetei még 1945 előttiek, 1945 óta a negyedik kötettől jelenik meg. 1951-ben indult meg a Szovjetunióban a Szovjetunió édesvízi moszatjai határozókönyveinek a kiadása 14 kötetre tervezve. A munkát M. M. Gollerbah és V. J. Poljanszkij szerkesztik. Eddig a bevezető kötet, a kovamoszatok, a kékmoszatok, a Pyrrophyta és a Chrysophyta kötetei jelentek meg. Az utóbbi két kötet ebben az évben látott napvilágot. A sztyepperdősítés, a füves vetésforgó bevezetése, új tavak létesítése, a kommunizmus hatalmas építkezései a Volgán, Dnyeperen, a Turkmén főcsatornán, Dél-Ukrajnában, Észak-Krimben, a Volga—Don csatornán a szovjet biológusokat különböző és igen komoly feladatok elé állítja. Ezek megoldása a tudomány legkülönbözőbb területeire terjed ki, így többek között a hidrobiológiára is. Amint a szerkesztők a imunka első kötetében írják, a tízezernyi új vízmedence nemcsak víztárolóként szolgál, hanem jelentősek az ivóvízellátásban és a haltenyésztésben is. A vizek életében igen nagy jelentőségűek az algák, a l&mbda 1-szint szervezetei. Az algológia a hidrobiológia legkülönbözőbb ágait szolgálja. Fontos tehát a vizek algáinak a számbavétele, életüknek a megismerése. Csupán így hathatunk azokra. Ezért nélkülözhetetlen ez a munka. Mi sem lehetünk meg nélküle. Különösen az első kötet ismerete fontos a hidrobiológusok számára. Ebben az algák legfontosabb tulajdonságairól, az egyes törzsek rövid jellemzéséről, az algaszervezetek felépítéséről, a morphológiai differenciálódás fokozatairól, az algák fejlődési ciklusairól és szaporodásáról, az algák szarmazási viszonyairól, életükről, oekologiai csoportosításaikról, földrajzi elterjedésükről, a moszatok jelentőségéről, a természetben, a népgazdaságban, halgazdaságban, köziművekben, a gyógyászatban, iparban stb. kapunk tájékoztatást. Az utolsó fejezet a gyűjtésekről, a vizsgálati módokról, az algakultúrákról ad rövid ismertetést. 1953-tól a Szovjetszkaja -Nauka kiadásában egy öt kötetre terjedő munka jelenik meg „Opregyelityelj nyizsih rasztyenyij" címen. Eddig két kötete került hozzánk, mindkettő 1953-as kiadású, a moszatokat ismerteti. Kisebb igényű munka, mint az előbbi. Az egyetemek segédkönyvéül készült. A legfontosabb vízi szervezeteket azonban jól megismerhetjük belőlük. Még egy sorozatra szeretném a figyelmet felhívni. Ez a „Flóra Plantarum Cryptogamarum URSS" — Flóra Szporovüh Rasztyenyij SzSzSzR. A részletek iránt is érdeklődők igényeit teljes tudományos alapossággal elégíti ki. A bennünket érdeklő kötetek 1952-től jelennek meg. A szovjet Tudományos Akadémia adja ki. Dr. Entz Béla: j' Sebestyén Olga tanulmányában összefoglalta Lasztocskin nyomán azokat a fontos kutatási irányokat és eredményeket, melyeket a szovjet hidrobiológiái kutatás az utóbbi években elért. Hasonló áttekintést adni a hidrobiológiái kutatás eredményeiről, melyet más országokban értek el, túlságosan merész és egy hozzászólás keretét messze meghaladó feladat lenne. Kérem, azért, szabadjon ilyen kísérlet helyett kiragadni és röviden vázolni néhány esetleg érdeklődésre számot tartható kutatási módszert, irányt és eredményt. Sokat vizsgált kérdés, hogy az egyes fajok optimális életfeltételeiket, szaporodási körülményeiket milyen környezeti viszonyok közt találják meg. Ilyen vizsgálatok nagy számban történtek algákon, vízi gerincteleneken és halakon egyaránt. Ezek. egyrészt laboratóriumi kísérletek formájában történtek, másrészt külső vizsgálatok útján. A megvizsgált körülmények részben a természetben is adódó tényezők voltak (pl. fény, hőmérséklet, oldott 0», pH, szabad szénsav, HCO~, CO Fe + +, Ca +\ Mg", Cl 3 3 stb.) részint a nyomelemekre terjedtek ki, részint pedig szervetlen és szerves szennyezésekre vonatkoztak. E vizsgálatokkal igyekeztek egyes tényezőkre minimumot, optimumot és maximumot megállapítani és több tényező hatását is értékelni. P. algákon Rodhe megvizsgálta a foszforigényt és megállapította, hogy ez nem csupán mint rninimumfaktor játszik szerepet, hanem bizonyos., koncentráció felett szintén ártalmas lehet. Hasonló eredményekre jutott Vollenweider is nitrogénnel kapcsolaban. Az is kiderült, hogy egyes fajok lényegesen eltérnek N és P igényüket illetőleg, ill. tűrésüket illetőleg. Fuitner és Nielsen E. ^teem.ann a szabad szénsavnak és a HCO3 -nak az algák és a vízi növények asszimilációjában játszott szerepével foglalkoztak. Kimutatták, hogy egyes növények csak szabad C0 2 jelenlétében képesek asszimilálni, míg mások a HC6 , sőt a CG -kat is képesek erre a célra - 3 3 hasznosítani. Az algák szaporodása szempontjából fontos a Ca szerepe is, melynek bőséges mennyisége általában emeli az asszimilációt, de szerepét alacsony koncentráció esetén legalább részben a Mg is átveszi. Érdekesek Harvey eredményei, aki kimutatta, hogy 0,5—2 mg/l Mn algatenyészetekben hatalmas tömegszaporulatot képes kiváltani, míg a Mn fogyása vagy hiánya a tenyészet visszafejlődéséhez, ill. pusztulásához vezet. A MR ezt a kedvező hatást főként NO3 , mint nitrogénforrás jelenlétében éri el, míg NHs nitrogénforrás mellett ez a hatás egészen minimális lehet. Érdekesek azok a megfigyelések, hogy egyes fajok, pl. az Euglena gracilis egészen specifikus B ] = vitamin indikátor. Csak ott él meg, ahol legalább 0,1—1 gamma/l van jelen ebből az anyagból oldott állapotban a vízben. A tenyésztési vizsgálatokat leginkább Chlorellán és Scenedesmuson végezték. A Chlorella-tenyészetek kapcsán kimutatták, hogy az alga anyagcsereterméke a chlorellin bizonyos felhalmozódása után gátat vet a további szaporodásnak. Tömegtenyészeteket — amire különösen a Chlorella igen alkalmas — úgy értek el, hogy a tenyészegyedeket időközönként „learatták", vagyis a tenyészetek s/»-át, esetleg '/'"-ét kiemelték és felhasználták, a megmaradt kisebbik hányadot pedig felhígították, vagy pedig a káros chlorellint aktív szénnel (norittal) lekötötték. Ezzel a módszerrel hatalmas menynyiségű algaszárazanyagra sikerült szert tenni.
