Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Hozzászólások Sebestyén Olga tanulmányához

Sebestyén O.: A szovjet hidrobiológia eredményei 1945-ig Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. 101 kiindulni. Lindemannál kifogásolja azt, hogy alábecsüli a baktériumok munkáját mind a termelőkkel, mind a fogyasztókkal kapcsolatban. Pedig a bomlás mennyisége igen jelentős mindkét esetben. Adatok vannak arra, hogy a zoobenthos bomlása a termelés felét is fölülmúlhatja. Hangoztatja Lasztocskin, hogy szükség van a lélegzési korrekció megállapítására, különösen az elsőfokú fogyasztók esetében, szükséges felbecsülni a különböző láncszemek biológiai specifikusságát a tavi életben és a tápláléktartalékokat. Lasztocskin még a tanulmány elején leszögezi, hogy állóvizekre vonatkozólag a termelés megállapítása most van folyamatban. A probléma még nincs megoldva, de a tudomány már 8—10 éve legalább mérföldköveket rak le azon az úton, mely a cél felé visz. Szerényen jegyzi meg, hogy ebben a szovjet tudomány is kivette részét. Több szovjet szerző, Lasztocskin is foglalkozott folyóvizekkel. Kiderült, hogy milyen kölcsönös kapcsolat áll fenn a benthos életjelenségei és a meder változása között. Kimutatták, hogy a folyóvíz egységének megteremtésében a biotikus és az abiotikus tényezők szerepe a különböző évszakokban mind intenzitásban, mind minőség szerint különbözik. Lasztocskinnak sikerült a fenék oly egységét felismernie, melyre vonatkoztatni lehet a benthos biomasszáját. Ez az egység nem homogén terület, hanem a folyó szerkezetének megfelelőleg váltakozó gyors és lassú folyású szakaszok komplexuma. E két utóbbi megállapítás már alapvető jelentőségű a folyóvízi termelés mértéke szempontjából. Szovjet eredmények megcáfolják azt, hogy a folyóvízi benthos termelése mennyiségben elmaradna a limnobenthossal szemben. Azt is kiderítették, hogy ha potamobenthosban gazdag területen halszegénység van, annak okát abban lehet keresni, hogy az üledék ilyen helyen nem hozzáférhető a halak számára. A munkához 102 tanulmányt felsoroló irodalmi lista van mellékelve, kevesebb mint amennyit a szerző a szövegben idéz. Ebből 88 dolgozat 48 szovjet szerző munkája, 14 pedig 13 jól ismert nyugati szerző műve. A forrásmunkák megjelenésének ideje 1922—1944, legtöbb a harmincas és negyvenes évekre esik. A szovjet szerzők munkáiból 27 a Kossinói állomás munkálataiban, 16 akadémiai kiadványokban. 13 zoológiai, 8 mikrobiológiai, 6 szapropél folyóiratokban, 11 egyébben jelent meg és csak kettő hidrobiológiái folyóiratban, illetőleg munkában, öt oly munka is fel van említve, mely szovjet szerzőtől nyugati folyóiratban jelent meg. * Azt hiszem, hogy ezekhez a sűrített formában összefoglalt, eredményekben oly gazdag szovjet kutatások ismertetéséhez semmit sem kell hozzáfűzni szakemberek előtt. Mégis legyen szabad néhány momentumot kiemelni, melyek talán leginkább megkapják az olvasót: 1. A határozott cél kitűzése a hidrobiológia művelésében szovjet szempontból, a tudományág korszerű fejlesztésének szem előtt tartásával; 2. Mind a célkitűzésben, mind a részletkutatásokban, illetőleg az eredmények hasznosításában a tudomány és a gyakorlati élet benső kapcsolatának megvalósítása; 3. Módszertani szempontból a kísérleti irány messzemenő térhódítása; 4. Laboratóriumi eredményeknek a tavi életre való kivetítése, részben mintegy kontroliképpen, részben pedig azért, hogy a természetes viszonyok alakulásába az ember céltudatosan beleavatkozhasson; 5. Kitűnik természetesen a részletproblémák sokrétűségéből és a rokonszakmákkal való kapcsolat kiszélesítéséből a biológiai termelés folyamatának szövevényes volta. Legyen szabad néhány oly kérdést is kiemelni az elhangzottakkal kapcsolatban, mely közelről érinti a tudományág hazai művelését. Ezek 1. az elsődleges termelés megállapításához szükséges algatenyészeteknek kérdése, illetőleg algatenyészeteknek a fiziológia és ökológia eminens kérdéseiben való hasznosítása; 2. a hidrobiológia és mikrobiológia közötti kapcsolat kiépítésének szükségessége, és 3. az állatfiziológiai irány művelése. Érdemes, sőt szükséges lenne tenyésztéssel eredményesen foglalkozó algológusok figyelmét felhívni oly fiziológiai és ökológiai kérdések megvizsgálására, melyek nélkül hazánkban sem lehet az elsődleges termelés kérdéséhez érdemlegesen hozzányúlni. A mikrobiológiával való kapcsolat kiépítésének szükségességére a vizek bakteriológiai viszonyainak megismerése céljából van szükség. Természetesen nemcsak patogén baktériumokról van szó, hanem arról, hogy a baktériumok szerepét a víziéletben és termelésben általában megismerhessük. Táplálkozásbiológiai vizsgálatok manapság már nem szorítkozhatnak csupán gyomortartalom vizsgálatokra, bár ezekre is szükség van, hanem ki kell terjedniök a felvett táplálék hasznosításának mértékére is, mely körülmény, valamint más rokonkérdések megvilágítása, a kísérleti fiziológiai irány intenzív művelését tételezi fel. Hozzászólások: Dr. Hortobágyi Tibor: Sebestyén Olga előadásában tömören összefoglalta a szovjet hidrobiológiái eredményeket 1945-ig. Ehhez nincs mit hozzátennem. Hozzászólásomban azokra a legfontosabb forrásokra szeretnék rámutatni, amelyekből a szovjet hidrobiológia, különösen a phytohydrobiológia 1945 óta elért eredményei felől tájékozódhatunk. Az összefoglaló munkákkal kezdem. 1949-ben jelent meg második kiadásban Sz. A. Zernov: Obscsaja gidrobiológija c. munkája. A szerző nem érhette meg könyve második kiadását, amely lényegesen különbözik az első kiadástól. Zernov munkája egyedülállónak mondható összefoglalása a hidrobiológiának. Tizenegy