Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - A jobb vízellátásáért

Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. 93 A jobb vízellátásért A vízellátás szolgáltató tevékenység, amelyért a fogyasztók sokszor semmit, vagy csak igen alacsony dijat fizetnek, ezért a vízszolgáltatás közvetlen termelési eredményként nem jelentkezik. Mégis döntő az a hatás, amelyet a víz az emberi élet alapfeltételének megteremtésében jelent. Az ember új társadalmi helyzetének megjelölése a vízellátás terén a műszaki munkának is döntő fordulatot adott. A vízellátás egy csapásra kiugrott a szürke homályból és az új szocialista építkezések szerves tényezőjévé vált. A romokból, vagy a romok helyén és másutt, új meg új vízszolgáltató művek épültek, amelyek a korszerű követelményeknek megfelelően szállították az életet adó ivóvizet a lakosságnak, vagy ipari vizet az életre kelő iparnak. Nem volt könnyű az a feladat, amely e téren tíz évvel ezelőtt a műszakiakra hárult. A gyártása, a tervezési és az építőipari kapacitás nem volt elegendő azokhoz az építkezésekhez, amelyeket előirányoztunk. Ezeken kívül sok esetben a munkák tudományos megalapozottsága is hiányzott. Azonban az új feladatok és az új perspektíva újabb szakembereket mozgósított arra, hogy vízellátásunkat kimozdítsuk a közismerten elmaradott helyzetéből és a mindenkori fejlődés követelményeit ki tudjuk elégíteni. Ha az elmúlt tíz év munkáját vizsgáljuk látjuk, hogy — szerény gazdasági lehetőségeink mellett — e téren is voltak eredményeink. Az új vízvezetékek egész sora (Kecskemét, Dorog, Várpalota, Pilisszentiván, Nagybátony stb.) és a falu dolgozói jobb vízellátásának megjavítására épített több, mint ezer közkút bizonyítja a vízgazdálkodás ezen ágának fellendülését. Épülő új ipartelepeink pedig majdnem kivétel nélkül, korszerű ipari vízművel lettek ellátva. A vízellátással foglalkozó szakemberek fáradságot nem kímélő munkával igyekeztek, hogy hozzásegítsék az építkezéseket az eredményességhez, megfelelő műszaki és tudományos megalapozással. Talán elsősorban kell megemlíteni, hogy rendet és rendszert igyekeztek belevinni abba a munkába, amelyet az elmúlt évtizedekben egyedi, ötletszerű elgondolások alapján végeztek. Az elkészített Országos Vízgazdálkodási Keretterv nagyvonalakban irányt szab ipari- és ivóvízellátásunk fejlesztésének is. Kutatásaink az elmúlt évtizedben elsősorban arra irányultak, hogy megismerjük mélységbeli vízkincsünket és megállapítsuk a föld alatt sokszor többszáz méter mélyen elhelyezkedő víztartókban lévő víz helyzetét, mozgását és egyéb tulajdonságait. A feltárási pontok sűrítése, az új fúrások szakszerű értékelése, az adatok pontos összegyűjtése nagyban elősegítette mélységbeli vizeink megismerését. Jelentős lépésnek számított a közvetett feltárási módszereknek, így a geofizikának bevezetése a vízkutató eljárások közé. Bár az eredmények e téren még csak kezdetiek, sok százezer forint takarítható meg egy-egy terület vízfeltárásánál. Ennek az eljárásnak a tökéletesítésével könnyebben és gyorsabban fejezhetjük be hazánk hidrogeológiai térképezését, amely elengedhetetlen alapja a vízellátás tervezésének. Bár a karsztvíz nagyobbrészt szintén a felszínalatti, sőt a mélységbeli vizekhez tartozik, mégis külön kell megemlíteni karsztvízkutatásainkat, amely magyar különlegességnek nevezhető. A karsztvízbeszerzésre alkalmas területek részletesebb megismerése és a kitermelhető vízmennyiség, valamint a vizek csapadékkal való összefüggésének megállapítása újabbkori kutatásaink egyik legjelentősebb eredménye. A karsztvizsgálatokhoz sorolhatjuk a mészkövek és dolomitok oldhatóságára végzett kísérleteket is, amelyek a karsztvízművek létesítésénél jelentősek. Számtalan kutató foglalkozott a talajvíz-áramlás törvényszerűségeinek megállapításával. Ha az eddigi vizsgálatok még nem is hozták meg a kívánt, teljes eredményt, mégis nagy lépéssel haladtunk előre és az egyes kutatók rávilágítottak arra, hogy a talajvíz kémiai összetétele, a hőmérséklet, a talaj szemszerkezete, a talaj minősége, a talajvíz áramlása stb. a talaj vízmozgást döntő módon befolyásolja. Forrásaink térképezése, nyilvántartásába vétele, a nagyobbak jellemző tulajdonságainak rendszeres és folyamatos vizsgálata nagy mértékben járult hozzá vízkincsünk megismeréséhez. Amint közelebb j ütöttünk víztartó rétegeink megismeréséhez, lehetővé vált megállapítani azokat a törvényszerűségeket, amelyek országunk területének földtani alakulása és a vízbeszerzési lehetőségek között fennállnak. Minden nagyobb területnek a vízbeszerzés szempontjából is meg van a maga jellegzetessége. Ezeknek a törvényszerűségeknek a vizsgálata és ezek alapján a hidrogeológiai tájegységek kijelölése a vízbeszerzés módját illetően is irányt mutat a részletes vízfeltárások tervezéséhez. A hidrológiai tájegységek megállapítása és az ország vízkészletének mennyiségi számbavétele jelentős eredménye hosszú évek kitartó munkájának. A kútfúrások technikai eljárásának tökéletesítése és a helyes kútkiképzések megállapítása régi célkitűzése az ezzel foglalkozó szakembereknek és e téren az elmúlt években igen nagy lépéssel haladtunk előre. Gyakorlati eredmények támasztották alá azt az állítást, hogy a kis mélységben lévő rétegek vize gazdaságo-