Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Bidló Gábor: Szulfátos talajvizekről. Vendl Aladár és Almásy Andor cikkének ismertetése

8Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Vendl—Bidló: Szulfátos talajvizek víz-vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a próbagödörből kivett vízmintának a szulfáttartalma minden egyes esietben kisebb volt, mint a gödörtől kb. V2 méterre lévő fúrásban található talajvíz szulfáttartalma. Az esetleges oxidáció elkerülésére a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda vegyészeti osztályának egyik tagja. Dr. Brugger Frigyesné kartársnő a helyszínen végezte el a szulfát meghatározását. A kísérlet során azt tapasztalták, hogy a helyszínen végzett meghatározás .mindig kisebb eredményt szolgáltatott, mint a kb. 6 óra múlva a laboratóriumban végzett mérés. A helyszíni vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eredményei a természetben is érvényesek, ha a megfelelő, levegőtől való, elzárás megtörténik. A dolgozat további részében a szerzők ismertetik azokat a körülményeket, amelyek alapján a nagy szulfátkoncentrációjú talajvizek a természetben előfordulnak. Minden egyes esetben szükséges az, a szerzők megállapítása szerint, hogy megfelelő levegő- és vízmennyiség férjen a pirittartaknú réteghez, hogy ezáltal az oxidáció bekövetkezhessen. Összefoglalva a dolgozat eredményeit, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a hidrológiai szakirodalomban és a gyakorlati életben is a fenti dolgozat igen fontos határkő. A történelem során először fordult elő az, hogy talajvíz összetétele a talajban bent megváltoztatható volt. Az óriási tudományos jelentőségén kívül a dolgozatnak gyakorlati fontossága is igen nagy. A gyakorlati megvalósulása a fenti alapon való védekezésnek jelenleg folyik. A megfelelő kísérletek lefolytatása után remélhető lesz, hogy az építőiparban is bevezetésre kerül. nagyüzemi permetező, önt A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok és Műszaki Tudományok Osztálya az ötéves terv célkitűzései megvalósításának meggyorsítása érdekében pályázatot hirdet. A nagyüzemi szocialista gazdálkodás sok új gépesítési feladat megoldását várja a mezőgazdaság területén is. Az öntözővíz egyenletes kiszolgáltatásának gépi úton történő végrehajtása olyan területe a mezőgazdaság gépesítésének, amelyre kifogástalannak mondható megoldás ma még nem ismeretes. E feladatot legjobban a permetező öntöző módszer, illetőleg az erre a célra alkalmazott különböző típusú permetező öntözőgépek teljesítik, azonban a jelenleg használatos gépek nem felelnek meg minden tekintetben a nagyüzemi gazdálkodás kívánalmainak, öntözéseink nagyüzemi fejlődése ma azt a célt tűzi ki elénk, hogy e kérdéssel hazai viszonyaink között is behatóan foglalkozzunk és törekedjünk mielőbbi tökéletes megoldásra. A pályázat célja: Megállapítandó a nagyüzemi alkalmazásra megfelelő permetező gépi felszerelés elvi megoldása és üzemeltetésének módja. 1. A megoldás tegye lehetővé nagyméretű táblákon való alkalmazását, — tehát olyannak kell lennie —, hogy az üzemeltetéshez szükséges állandó jellegű vízszállító földcsatornahálózat ne szabdalja szét az öntözendő területet. A mezőgazdasági gépek jó kihasználásához szükséges minimális munkaút hossza (3—400 m) a tábla mindkét irányában a maximális mértékben biztosítandó volna. Az állandó jellegű csatornákon belül ideiglenes vízelosztó földcsatornahálózat bevezetése nem tenné feleslegessé a tereprendezést, mert az ideiglenes csatornák vonalában ez esetben is biztosítani kellene a terep folyamatos esését. 2. Az eddigi megoldásoknál a ritka csatornahálózat biztosítása általában úgy történt, hogy a táblán belüli vízelosztást hordozható csőhálózattal oldották meg. A csöveknek beöntözött területen való hordozása azonban nem előnyös, ezért a lehetőségekhez képest kiküszöbölendő. 3. A permetezés során az öntözővíz úgy adagolandó, hogy a talaj felszínén vízállások ne keletkezzenek. Mivel a vízadagolás intenzitását a talaj víznyelőképessége befolyásolja, csak olyan mértékben adagolható az öntözővíz, ahogy azt a talaj el bírja nyelni. A különféle talajoknak más és más a vízelnyelőképessége, ezért célszerű a permet intenzitásának öző felszerelés megoldására (felületegységre, időegység alatt eső vízmennyiség) szabályozását biztosítani. Ugyanakkor a permet cseppnagysága általában ne haladja meg a 0,5—1,0 mm átmérőt. 4. Az adagolt öntözővíz mennyisége — a többi tényezővel — lényegesen befolyásolja a termés mennyiségét és a tenyészidő hosszát. Ahhoz, hogy egy táblán belül egyenletes legyen a növények fejlődése, a gépi ápolás, betakarítás a táblán egyidőben legyen elvégezhető, biztosítani kell az egyenletes vízelosztást is. Nagy szórótávolságú permetezőgépeknél a vízelosztás egyenletessége ritkán volt biztosítható, amit ezen felül még a szél is erősen befolyásolhatott. Törekedni kell olyan megoldásra, amelynél a szélviszonyoktól a legnagyobb mértékben függetlenített, egyenletes vízelosztás biztosított. 5. Nagy gondot kell fordítani a gazdaságos üzemelésre. Lényeges tétel a beruházás nagysága. A területegységre eső beruházás csökkenthető a permetezőgép vízszállítóképességének növelésével, — a fajlagos anyagszükséglet csökkentésével, — egyszerűbb gépészeti melodásokkal. Az üzemköltség csökkenthető a kezelőszemélyzet létszámának korlátozásával, az üzemeltetéshez szükséges nyomómagasság csökkentésével, olcsó üzemű motormeghajtással. A permetezőgép felszerelés széleskörű alkalmazása csak akkor várható, ha beruházása és az üzemeltetési költsége reális arányban van a jelenleg alkalmazott öntözőmódszerekkel, s anyagigényüket ipari kapacitásunk ki tudja elégíteni. A megoldás adja elsősorban a nagyüzemi permetező gépi felszerelés elvi elrendezését és üzemelés módját. Gépszerkesztési kérdésekkel csak olyan mértékben foglalkozzon, hogy abból a kivitelezés módja és lehetősége elbírálható legyen. A lényeges kérdés a felsorolt feltételeknek megfelelő gazdaságos permetező öntözés biztosítása. A pályázat határideje: 1954. május hó 31. A díjazott pályázatban foglalt szabadalmaknak, újításoknak, ötleteknek a kísérleti gép kialakításában történő alkalmazásának lehetőségét — a pályázó minden további igénye nélkül — fenntartjuk. A pályázatban résztvehét bárki, munkahelyére és beosztására való teknitet nélkül. A probléma gyakorlati használatra alkalmas megoldása 30 000,— Ft-ig terjedő jutalomban részesülhet, de ezen felül biztosítva van egyes részletmegoldások külön díjazása is. Budapest, 1954. február hó. Magyar Tudományos Akadémia Budapest, V., Nádor-utca 12.