Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai

58 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954, 1—2. sz. Járai J.: A Vérmező mérnökgeológiai adatai sági mozgáskülönbségét ugyancsak az 5. ábra alsó rajza tünteti fel. Az ábrából minket érdeklő kőzetmozgásokra vonatkozóan az alábbiakat olvashatjuk ki : a) A vágat kihajtása után a trafokamra II. és III. fala között egy nagytömegű kőzetrög mozgott. A trafokamrában, annak kilegyezésénél, a süllyedés után mintegy félévvel, két mellékvetőt észleltünk, amelyek valószínűleg az említett rög sülylyedése során, a billenő mozgással kapcsolatos hajlító igénybevétel miatt állott elő. b) A mellékvetők a baloldali (északi) tömb erős szabdaltságát mutatják. c) A kőzetrög mozgása, a süllyedés időbeni lefolyása alapján ítélve, billenés jellegű, mert a süllyedés nem egyenletes. d) A bal pajzskamra legyezése alkalmával erős észak-északnyugat felől jövő oldalirányú kőzetmozgás is észlelhető volt. Ha figyelembevesszük az 5. ábrán közölt rétegdőléseket, annak oka nem kétséges. A mozgás nyilvánvalóan a legkisebb ellenállás felé irányul. Ez az adat a háromszögelési pontok vízszintes elmozdulási adatával (1. 2. ábrát) is egyezik. a fentiekben említett tényleges méréseken alapuló két példa azt igazolja, hogy Nagy-Budapest területén, bár igen lassú, de állandó kőzetmozgás van. Ez a megállapítás egyezik azzal az újabb geológiai feltevéssel, amely szerint a földkéreg mozgása állandó és csak fokozataiban különböző. Az a régi elmélet, hogy a fokozottabb orogén működés fázisait mint katasztrofális időszakokat, a közbenső fázisokat pedig abszolút nyugalom idejének képzeljük el, idejétmúltnak tekinthető. A kőzetek tektonikai igénybevételének megállapítása a geológiai észlelések alapján Az a nagy erőhatás, amely a földkéreg jelenlegi felszínének kialakulását létrehozta, bár igen változó intenzitással, de állandóan hat. Ez a megállapítás lényegében v,éve geológiai szempontból nagy időtávlatban jelentőségteljes, azonban éppen a Budapest altalajában észlelt évenként mm rendű függőleges és vízszintes mozgások fellépése miatt egyes helyeken a mérnöki létesítmény élettartama alatt is számbavehető deformációkat, ill. kőzetnyomás változást idézhet elő. A korábban tárgyalt 2. és 3. ábrában közölt mozgások az egyes geológiai táblák mozgásának átlagát mutatják, ami azt jelenti, hogy a táblákon belül, helyi jelleggel, a mozgás nagysága és iránya esetleg más is lehet. A földalatti vasút szempontjából, amikor a létesítmény kis szakaszának méreteiről kell dönteni, a kőzetnyomás lehetőségeit, a feltárás folyamán szakaszról szakaszra külön szükséges vizsgálni. Erre főleg azért van szükség, hogy a későbbiekben nyerhető tapasztalatainkhoz elegendő környezettanulmányi adat álljon rendelkezésére. Ennek érdekében a feltárás során a lehető legkiterjedtebben kőzetállapot-mérést végzünk, amely kiterjedt : a) a kőzet szabdaltságára, nevezetesen a vetők, litoklázisok, valamint a rétegdőlések felvételére. b) A talajmechanikai kőzetjellemzők megállapítására. Jelen alkalommal csak az a) alattiakkal kapcsolatos mérések eredményeinek. értékelésére térünk ki. Nem kétséges, hogy valamely erőhatást szenvedett kőzettömbön található repedésekből, vetőkből stb., az erőhatásra tudunk következtetni. Sok esetben értékes tanulság vonható le a kőzet földtani szerkezetéből, rétegdőlési adataiból is, mert a kőzetrétegek szerkezeti adatai az alakváltozásról is képet nyújtanak. Ez utóbbi vizsgálati módszer sajnos nem olyan egyszerű, mint azt első pillanatban gondolnánk. Ennek bizonyítására a 6. ábrán bemutatjuk, hogy hasonló geológiai alakzatot különböző erőhatások is elő tudnak állítani (bővebben lásd Müller hivatkozott tanulmányát). Azonos fizikai tulajdonságú kőzetben az egyenletesen megoszló terhelés a húzó- és nyomóerők, ill. azok megfelelő együttes hatása azonos alakzatot hozhat létre (1. 6. ábrán). Geológiai otakzat Kozetrepedés Erőhatás 1 f .rrrhTT Í^TTT fírtrn Nyomaték + 1. Tiszta hajlítás 2.) Hajhtos 'húzós 3. i Hajlítás * nyomás 4.) Tiszta nyomás 6. ábra. Alakilag hasonló geológiai alakzatot előállító erőhatások és igénybevételek. Az alakváltozás hasonlósága mellett azonban a hajlítónyomaték, tehát a fellépő feszültségek korántsem azonosak. Mivel a hajlítónyomaték az egyes erőhatások esetében nem azonos, a kőzet igénybevétele is esetenként változó, ill. az ezzel kapcsolatosan fellépő törési jelenségek is eltérőek. Ebből következik, hogy egyedül csak a geológiai alakzat hasonlatossága alapján, téves és veszélyes következtetést vonnánk le. Ezért a tényleges erőhatást a kőzet alakzatának és törési adatainak együttes figyelembevételével tudjuk a valóságnak megfelelően megállapítani.