Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai

-Járai J.: A Vérmező mérnökgeológiai adatai Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 57 Felszíni fixpont süllyedés 1936-1952. év között 1/9 10 11 12 \ l3 14 15 16 17 18 19 20 ií Szelvényezés 4. ábra. Félszíni fixpontsüllyedés és észlelt vetők közötti összefüggés. irányú és déli dőlésű mellékvetőkből következtethetünlí. Ezek alapján most már a 2. ábrán a 4-gyel jelzett budai tábla déli irányú vízszintes mozgása is érthetővé válik. Mint a 4. ábrából kitűnik, a mozgások a vetők mentén zajlanak le. Tekintettel arra, hogy a budai 4 jelű tábla általában süllyedő tendenciát mutat és a vetők dőlése déli irányú, a felszín süllyedéséből adódó vízszintes mozgásnak déli irányban kell lezajlania, amvnt azt a háromszögelési pontok helyzetének relatív elmozdulása alapján dr. Bendefy ki is mutatta. Ilogy a vetők mentén süllyedések állanak elő, arra a Batthyány-téri munkahelyen észlelt kőzetrög mozgása szolgáltatott bizonyítékot. A pajzskamra építése során a II. falban közel két méter vastag, csúszólapokkal és fényes tükör mentén elváló anyaggal kitöltött vetőt találtunk, amelynek csapása az állomás tengelyéhez képest 15°-os szöget zárt be. A vető a geológiai (őslénytani) vizsgálat során kétségen kívül megállapítható volt. A FAV vonal irányában haladva, a jobboldali részen lévő kiscelli agyagban dús foraminifera-előfordulás volt észlelhető, míg a baloldalon lévő kiscelli agyagkőzet foraminifera-mentes. A két kőzet geológiailag különböző időben képződött. Azok azonos szintbeli előfordulása tehát csak tektonikai mozgás során állhatott elő. A vető környékén lévő kiscelli agyag talajfizikai jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat SorKőzet lelőhelye. Fizikai jellemzők Jegyzet szám Kőzet lelőhelye. F. Pi. e cr í K" Jegyzet 1. 2. Vető jobboldalán lévő foraminiferás kiscelli agyag Vetőben lévő kitöltőanyag 41 42 21 19 20 23 0,22 0,31 26,5 * 93 * * morzsalékos volta miatt nem volt megállapítható A táblázatból látható, hogy az 1. és 2. sorszámú kőzet között talajfizikai jellemzők szempontjából különbség nincsen. A vető előtti és az azt kitöltő kőzet szerkezete között azonban jelentős eltérés van. A vetőt kitöltő anyagban egyirányú törést, ill. kohéziót meghatározni nem lehetett, ami annak morzsalékosságát igazolja. A vetőt kitöltő kőzet tehát a vető vonszolása során előállott törmelék. A vonszolást a vető utáni kőzet feltárása során észlelt rétegdőlések igazolják a legjobban (1. 5. ábrát). Az ábrán a fejtáró magasságában észlelt rétegek dőlését az azonos dőlési helyeket összekötő vonalakkal, a vetőt, illetve az utólag, mintegy egy évvel később észlelt és valószínűleg a vonszolás során előállott mellékvetőket tüntettük fel. Ebben a vetővel szabdalt tömbben a felszínen mozgást észleltünk. Építés közben a felszíni mozgás tanulmányozására, az előidéző ok kikutatására, a földalatti térségben is elhelyeztünk 8 db fixpontot. Ezek ta fixpontok, amelyek csak magassági mérésre szolgáltak, 30 mm átmérőjű gömbvasból, a kőzetbe betonozva készültek. A szintezési adatokat — azaz a fixpontok magasJELMAGYARAZAT vető rétegdőlés (7) jobb pojzskomro trafó kamra í~3") bei pojzskrvra 5. ábra. Kőzetrög süllyedés szintezési adatai.