Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai

56 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954, 1—2. sz. Járai J.: A Vérmező mérnökgeológiai adatai még nem jelenti azt is, hogy azok mentén lassú, de állandó mozgás nem lép fel. Hegyképződési övezetekben (budai terület) igen komplikált mozgás jelenségek zajlanak le. Valamely idő alatt bekövetkezett mozgáskülönbségekből a fentiekben említett mozgásra következtetni lehet. Természetesen, csak nagy szabatosságú, felsőbbrendű geodéziai mérések jöhetnek szóba, amelyeknél a mérési véletlen hibák az eredményeket döntően nem befolyásolják. Ilyen összehasonlító mérést Nagy-Budapest területén az elmúlt években hajtottak végre: a) a vízszintes mozgásokat az 1867/1872., illetve 1932/1935. évi háromszögelési adatok összehasonlítása, b) a magassági mozgásokat az 1935/36. évi városfelmérés, ill. az 1950. évi országos felsőrendű szintezés eredményeinek összehasonlítása során lehetett megállapítani. A háromszögelési mérések adatainak összehasonlítását dr. Eendefy László végezte el. A vízszintes mozgás szempontjából természetesen csak azokat a háromszögelési alappontokat hasonlította össze, amelyek Nagy-Budapest területén fellelhető fő törésvonalak által határolt területeken fekszenek. A vízszintes elmozdulások vektorszerű ábrázolását a 2. ábra tünteti fel. « !0i0 60 60100120 K0160 mm JELMAGYARÁZAT Fó törésvonal Mozgás iránya mozgás nagysogo Észlelt vétók 2. ábra. Nagy-Budapest területén az elmúlt 70 év alatt előállott vízszintes elmozdulások. 1. Aquincumi tábla; 2. Óbudai tábla; 3. Belvárosi tábla; 4. Budai tábla; 5. Kelenföldi tábla; 6. Zuglói tábla; 7. Kőbányai medence. a) ördögárok—Vérmező—Soroksári Dunaág főharánttörés; b) Solymári völgy—Rákospataki főharánttörés; c) Gellérthegy déli lábánál levő lépcsős hossztörés; d) Gellérthegy—zuglói törés; e) Balaton—Bükkaljai főharánttörés. Mint a 2. ábrából,látható a Vérmező környékéri (4. sz. tábla) déli irányú, a Moszkva-, illetve Batthyányi-tér környékén (2. sz. tábla) nagyjából észak, ill. északnyugati irányú mozgás észlelhető. (A mozgások okára, ill. geológiai magyarázatára még részletesen visszatérünk.) Az említett magassági mérésekből meghatározott adatok azt igazolják, hogy a budai hegységben még napjainkban is élénk hegymozgások vannak. A mért magasságkülönbségek adatai alapjáh szerkesztett izoanabázisok folyamatos felpikkelyeződésre engednek következtetni, amely mozgásnak vízszintes komponeneseiről már az előző 2. ábra tárgyalása során megemlékeztünk. A magassági szintváltozási görbékből jól szembetűnik és élesen kijelölhető a fő törésvonalak iránya. Különösen szembetűnők az Ördögárok-Vérmező fő haránttörés vonalának a Várhegy körüli szakaszán lévő magassági szintkülönbségek. JELMAGYARAZAT Fó törésvonal tzonaöázis vonal 3. ábra. Az 1936—1950. évi szintkülönbségek alapján szerkesztett budapesti izoanabázis vázlata. 2. Óbudai tábla; 4. Budai tábla. a) ördögárok—Vérmező—Soroksári Dunaág főharánttörése; b) Solymári völgy—Rákospataki főharánttörése; c) Gellérthegy déli lábánál levő lépcsős hossztörés. Az á\>rán ct-val jelzett főharánttörés Várhegy melletti szakaszának mindkét oldalán — 10 mm nagyságú süllyedésszint észlelhető. A süllyedés mértékét jelző rétegvonalak a fő haránttörési vonallal nagyjában párhuzamosan helyezkednek el. A földalatti vasút építése során eddig feltárt vetők dr. Bendefynek a fentiekben lefektetett elvi megállapítását igazolták. Példaképpen bemutatjuk a Moszkva-tér környékén észlelt vetőknek a vasút tengelyére és szelvényezésére vonatkoztatott helyzetét, valamint a magassági szintezések eredményeinek különbségéből adódó 14 év alatt ténylegesen előállott térszint változás adatait (1. 4. ábrát). Az ábrából kivehető, hogy a legnagyobb sülylyedés a 09 szelvényben, tehát ott állott elő, ahol a budai márga és a kiscelli agyag érintkezik, azaz kőzetváltozás, fővető van. Ez a fővető a Várhegy északi peremén nagyjából kelet-nyugati irányban húzódik és valószínűleg déli irányban dől. Ez az utóbbi adat még pontosan felderítve nincs, arra a Vérmező környékén bemért hasonló csapás-