Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai

Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 55 HIDROGEOLOGIA A tanulmány a földalatti vasút vérmezői munkahelyén feltárt rétegek geológiai adatait értékeli. Különösen jelentősek azok a megállapításai, amelyek a nagy területekre felállított geomechanikai törvényeknek a kisebb egységeken belül is érvényesülő hatását bizonyítják. Ezeknek a törési rendszereknek a megállapítása segítségünkre lesz más hasonló korú területek geológiai felépítésének meghatározásában. A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnökgeológiai adatai JÁRAIJBNÖ A földalatti vasútépítési munka egy része a Vérmező környékén budai márgát tárt fel. A márga átlag 250 kg/cm

2 nyomószilárdságú üde márga, amely azonban nem homogén, hanem vetőkkel, kőzetrepedésekkel erősen szabdalt. A FAV építése során a kőzetek fizikai tulajdonságai elsősorban a kőzetnyomás, ill. a vízviszonyok szempontjából érdekelik az építő mérnököt. A kőzetnyomás az építmény ideiglenes és végleges biztosító szerkezeteinek méreteit, a hidrológiai viszonyok az építés, főleg a földmunka építésének körülményeit befolyásolják. A kőzetnyom.ás változása a kőzet homogén, izotróp tulajdonságaitól is befolyásolt kőzetmozgással van összefüggésben. Mint tudjuk, a kőzetmozgás a plasztikus kőzetekben folyási jelenség formájában, alakváltozással, szilárd (rideg) kőzetekben törési felületek menti csúszással zajlik le, ami által a kőzet kezdeti homogén volta részlegesen megváltozik. A kőzetnyomás nagyságára és főleg irányára nézve tehát nem közömbös, hogy a kőzet korábbi tektonikai igénybevétel során milyen alakváltozást szenvedett. Nyilvánvaló, hogy a földalatti térség megnyitása után fellépő feszültségátrendeződés a kőzet gyenge keresztmetszetei mentén, illetve részben a már meglévő pályákon folytatódva zajlik le és hoz létre újabb kőzetmozgásokat. A korábbi tektonikai mozgásokból származó csúszások, vetők, repedések (litoklázisok) a kőzetnyomást tehát lényegesen befolyásolják, hatásuk azonban ezidőszerint még felderítve nincs. A kőzetek töredezettsége természetesen nemcsak a kőzetnyomást, hanem a hidrológiai viszonyokat is jelentősen befolyásolja, amennyiben a nyílt kőzetrepedések a vízfolyás irányát és menynyiségét megszabják. A budai hegység (ezzel kapcsolatosan a FAV építésével érintett budai és óbudai táblák) kialakulása a magyar közép- és szigethegység kialakulásával van szoros összefüggésben. Ez utóbbival kapcsolatban dr. Schmidt E. R. tanulmányára hivatkozunk, amelynek az említett hegységek kialakulására vonatkozó geomechanikai magyarázatát az 1. ábrán mutatjuk be. Az a tektonikai erőpár, amely nyomatékhatással a magyar középhegységet északkeletdélnyugat, illetve erre közel merőleges észalrtiyugat-délkeleti irányban felszabdalta, a budai és óbudai részben is hasonló erőhatást, ezzel kapcsolatosan vetőket stb. kellett, hogy előidézzen. Az erőhatás ugyanis nemcsak nagy egységekre, hanem a kőzet kis rögeire, sőt még a kőzetalkotó kristályokra is hasonló hatást, hajlítónyomatékot, nyomó- és húzóerőt fejt ki. Megállapíthatjuk tehát nagy általánosságban is, hogy azok az erők, amelyek a földkéregre állandóan hatnak, a kőzetet teljes egészében érintik, annak legkisebb részében is feszültségeket, csúszási síkokat létesítenek, ezáltal a kőzet rugalmassági állapotát megváltoztatják. Ebből következik, 1. ábra. Magyar közép- és szigethegységek kialakulásának geomechanikai vázlata. Jelmagyarázat: 1. ösi masszívumok; 2. Orogének (Alpok, Kárpátok); 3. Tisia (közbenső tömeg); 4. Közép- és szigethegység; 5. Törés vonalak; 6. A krétakori hegyképző erők iránya. hogy a kőzeteket általában nem vehetjük sem homogénnek, sem izotrópnak, ezért azok szabdaltsági mértékének megállapítása fontos és igen jelentős feladat. Az irodalomban ilyen kutatási irány lefektetve nincs, miértis a földalatti vasút építése során végzett megfigyeléseink alapján igyekeztünk erre összefüggést keresni, illetve találni. A földalatti vasútépítéssel kapcsolatosan a feltárás, illetve az építkezés során eddig is sok vető helyét rögzítettük. Ezek a vetők, eddigi ismeretünk szerint zártak. Azonban a vetők zárt volta