Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Lesenyei József–Papp Anna–dr. Török Piroska: A budapesti Duna-szakasz vizsgálata

, Lesenyei—Papp—Török: A budapesti Duna-szakasz vizsgálata Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. J/.7 mutat. A hidrokarbonát-ion és a szárazanyag mennyiségnél a szennyvízbeömlés hatására nincsen jellegzetes változás. Vizsgálatai alapján Réman megállapítja, hogy az öntisztulás folyamata a második és ötödik kilométer között zajlik le zömében, míg a tökéletes öntisztulás csak a 15—20. kilométernél, Nagytétény után. Bár nem az öntisztulás folyamatának tanulmányozása céljából, hanem a SoroksáriDunaágba beömlő víz hordalékossági viszonyainak megismerésére Elsner László és Lesenyei József 1935-ben a Duna vizének hordalékosságát vizsgálta.

4 Megállapításaik szerint a Dunavíz hordalék-tartalma a következő volt mg/lben kifejezve (IV. táblázat): IV. táblázat Vízállás Áradó Tetőző Apadó Vízállás V í z n é 1 1,84 17,2 1,94 15.9 — — 2,02 — 8,8 4,8 2,08 — — 20,0 2,10 11,9 — — 2,16 — — 32,1 2,18 29,6 — — 2,30 — — 43,5 2,56 —• 35,6 — 4,25 165 1 — — 4,08 — — 198 4,60 — 117 230 4,60 — — 67 5,06 340 — — 5,10 237 -— — 5,20 — — 188 5,30 — 262 — 5,60 — 183 A IV. táblázatból pontos összefüggés a vízállás és hordalékosság mértéke között nem állapítható meg. Mindenesetre az az általános szabály igazolható, hogy magasabb vízállásnál és áradó víznél a lebegőanyag értéke növekszik. I. Az irodalmi előzmények ismertetése után térjünk rá tanulmányunk tárgyára. A vizsgálatok végrehajtásának célja annak megállapítása volt, hogy a főváros szennyvizei milyen mértékben szennyezik a Duna vizét. Ismernünk kell elsősorban a befogadóul szolgáló Duna-vízhozam adatait.

5 A mult század utolsó negyedében a fő' város csatornázását tervező szakemberek megállapítása szerint a szennyvíz kezelésére ilyen bővizű befogadó mellett nincsen szükség. Bár a főváros sokszorosan felülmulta a tervezők által előirányzott lélekszám-szaporulatot, az említett megállapítás helyessége még ma is fennáll. A főváros fejlődése, különösen Nagy-Budapest megalkotása azonban helyenként ma már meg nem engedhető viszoriyokat eredményezett, főleg a különböző, egységes rendszerbe be nem vont szenny vízkitorkollások következtében. Ezért kénytelenek vagyunk a főváros csatornahálózatával is foglalkozni, anélkül azonban, hogy részletekbe bocstákoznánk. Szigorúan csak a pesti és budai Dunaparton települt vízművek és szennyvízbetorkollások ismertetésével foglalkozunk. Pesti oldal. A IV. kerület (IJjpest) egyik szennyvízbetorkollása (Üjpest északi, mélyebb zónájából eredő háztartási és főleg ipari eredetű szennyvizei). Vízművek újpesti telepe (azelőtt: Isterművek). Rákospatak beömlése. Az Angyalföldi csatornaszivattyútelep betorkollása, a parttól mintegy 120 fm-re a meder fenekén. Ez a betorkollás vezeti a Dunába Újpest szennyvizeinek a zömét. Az Országháza melletti víznyerő berendezés, (ú. n. Wein kútsorozat). Néhány időszakosan működő vészkiömlőn, vagy ipartelep kondenzvizét, illetőleg csapadékvizet levezető kitorkolláson kívül nincsen komoly szennyvízkitorkollás a IX. ker. Hámán Kató-utca vonalában, az ú. n. magasan fekvő főgyűjtő kitorkollásig. Az Összekötő vasútihídtól délre a Ferencvárosi csatornaszivattyútelep, mely a pesti városrész szennyvizének ma még mintegy 2/

3 részét emeli át a Dunába. Ez a nagy szennyvízmennyiség a Duna alatt megépült nyomócsövön a partéltől mintegy 180 m-re kerül a folyam fenekére. A Soroksári Dunaág melletti létesítmények felsorolását elhagyjuk, mert a Dunaág viszonyainak vizsgálata ez alkalommal nem kerül sorra. Egy ipartelep három, főleg ipari szennyvizet szolgáltató betörkollása. Egy másik ipartelep betorkollása. A Vízművek Szigetszentmiklósi víznyerő telepe. Vízállás a Lánchídi mércén kisvíznél középvíznél árvíznél + 0,76 + 3,44 + 7,27 Vízhozam m'/sec 650 2000— 2300 9000—10 000 4 Lesenyei József: Vizsgálatok a Soroksári Dunaág eliszaposodásáról. A pm. XVI. ü. o. Lapszemléje. 1943. Kézirat. 5 Dr. Lászlóffy Woldemár: A Duna Budapestnél. Különlenyomat, Budapest, 1941. Budai oldal. Budakalászi-árok (Textilgyári szennyvízzel szennyezve.) A római-fürdői lakótelep szennyvize. A Gázgyár szennyvize. Két helyi jelentőségű csatornahálózat közvetlen szenny vízkitorkollása. Egy szeszgyár közvetlen kitorkollása. Újlaki vízmű.