Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Lovas László: A talaj áteresztőképességi együtthatójára vonatkozó újabb vizsgálati eredmények

Lovas L.: Újabb k-tényező vizsgálatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. lf.03 mészetes viszonyoknál kisebb áteresztőképességet eredményeznek. Mindezek ellenére az előírás szerinti óvatossággal végrehajtott vizsgálatok jó közelítő értéket adnak. A KHAFAGI-féle egyszerű berendezéssel az irodalmi adatok szerint igen jól bevált gyors és olcsó eljárás áll rendelkezésünkre, amellyel egy-két próbaszivattyúzás eredményeire támaszkodva nagyobb területekről megbízható k rétegvonalas térképet lehet készíteni. A talajvíz áramlási sebességének közvetlen mérésére alkalmazott eljárások, melyek a felső kútba helyezett festéknek, szagos anyagnak, vagy baktériumoknak az alsó kútba való megjelenési idejét mérik, valamint SLICHTER •elektromos eljárása amellyel klórammóniummal jobban vezetővé tett talajvíz áramlási sebességét méri — az áramlás közben fellépő adszorpciós, diffúziós folyamatok miatt pontatlannak bizonyultak. Ezek az egyébként is költséges vizsgálati módszerek már alig kerülnek alkalmazásra. Az egyes hibaforrásokon így végighaladva meg kell még jegyezni, hogy a mai állapot szerint jó eredménynek tekintjük, ha a szivattyúzás, vagy más helyszíni vizsgálat, továbbá a laboratóriumi kísérlet, valamint a hatékony szemnagyság útján nyert k értékek egy hatványkitevőn belül ingadoznak. Ez tehát azt jelenti, hogy a k tényezőt tízszeres bizonytalansággal tudjuk csak a különböző képletek és eljárások egybevetése mellett meghatározni. Ezek után felmerül a kérdés, lehet-e valamiféle javulást is várni ezen a téren, amikor a természetben tapasztalható inhomogén jelenségektől a felismert és még fel nem ismert befolyásoló tényezőkig számos akadály nehezíti meg a tisztánlátást. Feltétlenül jó eredményeket érhetünk el, ha a további helyszíni kutatásoknál a geológiai és morfológiai szempontokat fokozottabb mértékben juttatjuk érvényre. Az áteresztőképességet oly nagymértékben befolyásoló szedimentációs folyamatok áttekinthető, tiszta megjelenési helyein kell elsősorban módszeres helyszíni vizsgálatokat végezni, az eddig megismert tapasztalatok felhasználásával összeállított kutatási tervezet alapján. Gyűjteni kell továbbá azokat az adatokat, amelyek tervezési és kiviteli munkáink során birtokunkba jutnak. Meg kell vizsgálnunk olyan összefüggéseket, amelyeket eddig még nem vettünk kellő mértékben figyelembe. Itt kell megemlíteni GALLI EÁSZLÓ elgondolását, aki a k tényező és szemcseösszetételi görbe közötti újabb kapcsolat kivizsgálását veti fel. Szerinte nemcsak a hatékony szemcsenagyságnak, de az ehhez tartozó egyenlőtlenségi együtthatónak is meg kellene vizsgálni a k értékkel való összefüggését. Ez az irányelv azért is helyes, mert az utóbbi időben elfogadásra került és alkalmazott újítások alapján lehetőség nyílik a laza talajokból is olyan minták vételére, amelyekben a finom szemcse a fekvésbeni állapotnak jól megfelelő súlyarányban kerülhet felszínre és laboratóriumi vizsgálatra. Ugyancsak vizsgálat alá kell venni, hogy az eddig felismert befolyásoló tényezők milyen súlyozással szerepelnek a. k érték kialakításában és nem lehetne-e ilyen alapon egyszerűbb függvénykapcsolattal az összefüggéseket kifejezni. FELHASZNÁLT IRODALOM. Agroszkin—Dmitrijev—Pikalov: Hidraulika. Bp. 1952. Girinszkij, N. K.: A szivárgási tényező meghatározása, Moszkva 1950. Kézdi A.: Talajmechanika I. (1952.) Bp. Khafagi, A.: Die Durchlássigkeit des Bodens in seiner natürlichen Lagerung Schweizerischen Zeitschrift für Vermessungswesen u. Kultur technik 1944. (Magyar ismertetése: Hidrológiai Közlöny 32. évf. 11—12. sz.) Klimentov, P. P.: Feladatgyűjtemény a földalatti vizek dinamikája köréből. 1953. Bp. Kollbrunner, C.: Fundation u. Konsolidation I. Zürich 1946. Müller—Delitzsch: Grundlagen der Grundwasscrgewinnung. Leipzig 1951. Schneider—Truelsen—Thiele: Die Wassererschliessung. Essen 1952. Scselkacsev—Lapuk: Földalatti hidraulika. Bp. 1952. Zunker F.: Das Verhalten des Boden: zum Wasser, Handbuch der Bodenlehre, Berlin 1930.