Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Kol Erzsébet: A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton

JfOJf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. LIMNOLOGIA Ivóvizek biológiai elbírálásánál segítséget nyújthatnak a vizsgálat során a vízben talált mikroszervezetek is. Ezért jelentős a szerző dolgozata, melyben falusi gémeskutak mikroszervezeteit és azok jellemző társulásait ismerteti. A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton* Dr. KOL ERZSÉBET (Folytatás a 342. oldalról.) A kutak mikroflórájának kialakulását befolyásoló külső tényezők A gémeskutak jellemző mikronövényzetének kialakulása több tényező kölcsönhatásától függ. Elsősorban a geológiai viszonyok hatnak rá. De ezen kívül a fény, a hőmérséklet, a víz vegyi összetétele, a víz szennyezettsége, a víz mechanizmusa, az évszakok váltakozása, sőt még a veder és a vályú anyaga is. Az alábbiakban foglalkozom a vácrátóti kutak mikroflóráját kialakító külső tényezőkkel: Geológiai viszonyok. — Vácrátót Budapesttől mintegy 30 km-nyire északra, homokos területen fekszik, ahol a talajvíz meglehetősen magasan van. A legmagasabban a IV. kút van, — nyíres tető felé, az Örszentmiklósra vezető út mellett. A víz benne lényegesen mélyebben található, mint a többi kútnál. A gyűjtés alkalmával kb. 8 m mélységben Volt a víz, míg a többi kutaknál néha csak 1—2 m mélyen van a víz színe. A geológiai viszonyok az iszaplakó mikroszervezet társulásra vannak döntő hatással. Hőmérséklet. A kútvíz hőmérsékletének változása bizonyos fokig a levegő hőmérséklet-ingadozásának a függvénye. A levegő hőmérséklet-ingadozásának legjobban a veder és a vályú növényzete van kitéve, a plankton, az iszap és bentosz hőmérséklete állandóbb. Fény. A fényviszonyok erősen befolyásolják, pl. a plankton kialakulását. Beárnyékolt, vagy nagyon mély kutakban csak néhány árnyék kedvelő növényfaj él meg. A bentosz a kútnak azon az oldalán fejlődik, ahol a napfény éri, tehát K-, Ny- és D-re néző oldalán, míg az É-ra néző részen, mely napfényhez legtöbb esetben egyáltalán nem jut, a legtöbbször nem is fejlődik bentosz, vagy esetleg egészen gyengén fejlett és kevés alga fonalat találunk ott. A veder és a vályú növénytársulásai rendesen több fényhez jutnak, sőt erős napsütésben a nagyobb fokú felmelegedés némely mikroszervezetre káros is lehet. A víz mechanizmusa. Feltétlenül nagy hatással van a mikroflóra kialakulására a víz mozgása is, amelynek gyakorisága a kút igénybevételével arányos. Tulajdonképpen a veder és a vályú algatársulásai időszakonként mozgó vízben élnek, sőt a legtöbb kútnál ezt mondhatjuk a planktonról is. Ezzel magyarázható, * A cikkhez tartozó táblákat lásd a 432. és 433. oldal közötti mellékleten. hogy a gémeskutak algái között sok folyóvízben élő fajt találunk. A víz vegyi összetétele. Jelen esetben azonos geológiai típusú terület kútjairól lévén szó, ennek a tényezőnek hatását a mikroflórára nem vizsgálhattam. Csupán azt sikerült megállapítanom, hogy az egymás közelében fekvő kutak pH értéke közel áll egymáshoz és ennek következtében a mikroflóra is hasonlóbb, mint az egymástól távolabb eső kutaknál. Egyes kutak mésztartalma talán nagyobb, amit a Ca indikátornak tekinthető Lyngbya Martensiana var. calcarea tömegesebb jelenléte is bizonyít. A víz szennyezettsége. A víz szenyeződésének káros hatása főként a vályú növényzetét fenyegeti, de mind a veder, mind a plankton növényei is ki lehetnek téve kisebb nagyobb fokú szennyeződésnek. Ez a tény természetesen a tisztább vizet kedvelő fajok pusztulását vonja maga után. A biológiai indikátorok minősége és mennyisége bizonyítja a szennyezés fokát. A veder és a vályú anyaga. A veder, illetőleg a vályú oldalán megtelepedő algatársulás összetételében különbözik a fán, téglán vagy a különböző minőségű kövön megtelepedő mikroszervezet társulástól. A környezet és az emberi beavatkozás hatása az algatársulások életére A gémeskutak mikroszervezet társulásait különböző katasztrófák fenyegethetik. A plankton csak azokban a kutakban él aránylag zavartalanul, amelyek kevésbbé igénybe vettek. Az erősebben igénybe vett kutak vizét naponta többször is kimerik. Minden esetben a plankton szervezetek egy részét is vele merik. Néha csak kis százalék marad a pár centiméternyi visszamaradt vízrétegben. Ez a plankton a víz újabb gyarapodása alkalmával felhígul. A kútvíz következő kimérése alkalmával, amely rendesen legkésőbb egy fél nap múlva következik be, ismét a már említett veszély fenyegeti a planktont. Sokszor nem tudja a plankton algatársulás olyan rövid idő alatt az őt ért veszteséget pótolni. Részben ezért is találunk olyan nagyon szegényes planktont ezekben a gémes kutakban. Még ha néha tudnák is a plankton szervezetek veszteségüket pótolni, akkor is a planktonban minden esetben jelen levő zooplankton martaléka lesz rendesen az algatársaság jelentékeny része. Nyáron fenyegeti a plankton szervezeteket nagyobb veszély, amikor a jószágok itatására nagyobb mennyiségű vízre van szükség. Amikor a legelők kút-