Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Világító úszókkal történő vizsgálatok

2Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Világító úszókkal történő áramlási vizsgálatok Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízópitéstani Tanszék Tanszékvezető : Dlt. MOSONYI EMIL 1953. tavaszán a II. sz. Vízépítéstani Tanszék megtette az előkészületet egy nagyszabású dunai kísér­let elvégzésére. A Műszaki Egyetem kertjében meg­épült az ország első szabadtéri modellje a Dunának Szobtól a Szentendre-i sziget felső végéig terjedő sza­kaszáról. Hogy vizsgálataink a valóságos viszonyoknak megfeleljenek, szükségessé vált a Dunán áramlási vizsgálatokat végezni. Ezek a helyszíni felvételek fog­ják az összehasonlítási alapot adni a modellkísérlethez. Több hónapos előkészületek után 1953. szeptem­ber 19-én éjjel világító úszó testek segítségével rögzí­tettük 20 kilométeres szakaszon az akkori kisvízi áram­képet. A helyszíni kísérlet ilyenmódon való végrehajtá­sához az alapgondolatot az indiaiak által végzett ha­lasztása, hogy a fáklya kirajzolódó vonala — az áram­vonal — kellő vastagságú legyen. A kísérletet a Tanszék saját erejéből végrehajtani nem tudta és ezért a Honvédség utász, híradó és tüzér alakulataival együttműködve készültünk fel a fel­adatra. Az áramlási vizsgálat így a honvédségnek a tudományért folytatott béke hadművelete lett. Nap­lemente után rakétajelre kigyúltak a parti fixpontok, majd felvételsorozatot készítettünk a tájról és a parti fixpontokról. Sötétedés beálltakor megkezdődött a fák­lyák usztatása. Egyidőben Szobnál és Dömösnél futot­tak ki a rakóhajók, hogy elhelyezzenek a kijelölt hat szelvényben a Duna változó szélességétől függően 12—14 úszó fáklyát. Az irányítás rádióval történt. Az összeköttetést 10 rádióállomás és egy távbeszélővonal V ' 1 sonló felvételek adták meg. Az áramképek fényképe­zés útján történő rögzítésére felhasználtuk a környező hegyvidék adottságait. Vizsgálataink során fáklyát úsztattunk le a Dunán és gondosan rögzített, öt percig nyitvahagyott fény­képezőgép filmjén kirajzolódott a fáklya útja. A felvételeket öt gépállásból húsz fényképezőgép készítette. Célunk az volt, hogy egy adott vízállásnál, tehát rövid időn belül, folyamatos áramképet rögzít­sünk. Nagy gondot okozott a fényképfelvételek vízszintes síkra való kellő pontosságú vetítése. A felvételek fel­dolgozása a fotogrammetria különleges felhasználásá­val történik. Ezért a Duna mindkét oldalán, a par­tokon világító fixpontokat tűztünk ki. Geodéziai méré­sekkel meghatároztuk a gépállások és ezen belül az egyes fényképezőgépek és parti fixpontok vízszintes és magassági adatait. Számos előkísérletet végeztünk az úszótestek hidraulikailag és statikailag legkedvezőbb alakjára és a világítótest fényerejére. Külön vizsgálat tárgyát képezte a fényképezőgép nyílásának megvá­biztósította. Minden gépállás húszszoros nagyítású tüzérségi távcsővel volt felszerelve. A kísérlet központi irányítása a Dömöstől délre levő Prédikálószékről tör­tént. Innen a teljes 20 kilométeres Duna-szakasz átte­kinthető volt. Az úszó fáklyák nem maradtak egyenletesen meg­oszolva a Duna teljes szélességében, hanem az áram­lási viszonyoknak megfelelően tömörödtek, a holtterek pedig üresen maradtak. Ezért az üres helyekre pótfák­lyát helyeztettünk el, rádión irányítva a rakóhajókat. Bizonyos útszakasz megtétele után ladikokkal a fák­lyákat kifogattuk. A fényképek fotogrammetrikus értékelése folya­matban van. Tavaszai további felvételeket terve­zünk nagy- és középvíznél. A most végrehajtott felvételek értékelése után rész­letesen beszámolunk a munka menetéről és eredmé­nyeiről. Az áramlási vizsgálatokat számos külföldi és hazai vendég nézte végig a visegrádi várból. Bözsöny Dénes adjunktus

Next

/
Thumbnails
Contents