Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
1-2. szám - Világító úszókkal történő vizsgálatok
2Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Világító úszókkal történő áramlási vizsgálatok Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízópitéstani Tanszék Tanszékvezető : Dlt. MOSONYI EMIL 1953. tavaszán a II. sz. Vízépítéstani Tanszék megtette az előkészületet egy nagyszabású dunai kísérlet elvégzésére. A Műszaki Egyetem kertjében megépült az ország első szabadtéri modellje a Dunának Szobtól a Szentendre-i sziget felső végéig terjedő szakaszáról. Hogy vizsgálataink a valóságos viszonyoknak megfeleljenek, szükségessé vált a Dunán áramlási vizsgálatokat végezni. Ezek a helyszíni felvételek fogják az összehasonlítási alapot adni a modellkísérlethez. Több hónapos előkészületek után 1953. szeptember 19-én éjjel világító úszó testek segítségével rögzítettük 20 kilométeres szakaszon az akkori kisvízi áramképet. A helyszíni kísérlet ilyenmódon való végrehajtásához az alapgondolatot az indiaiak által végzett halasztása, hogy a fáklya kirajzolódó vonala — az áramvonal — kellő vastagságú legyen. A kísérletet a Tanszék saját erejéből végrehajtani nem tudta és ezért a Honvédség utász, híradó és tüzér alakulataival együttműködve készültünk fel a feladatra. Az áramlási vizsgálat így a honvédségnek a tudományért folytatott béke hadművelete lett. Naplemente után rakétajelre kigyúltak a parti fixpontok, majd felvételsorozatot készítettünk a tájról és a parti fixpontokról. Sötétedés beálltakor megkezdődött a fáklyák usztatása. Egyidőben Szobnál és Dömösnél futottak ki a rakóhajók, hogy elhelyezzenek a kijelölt hat szelvényben a Duna változó szélességétől függően 12—14 úszó fáklyát. Az irányítás rádióval történt. Az összeköttetést 10 rádióállomás és egy távbeszélővonal V ' 1 sonló felvételek adták meg. Az áramképek fényképezés útján történő rögzítésére felhasználtuk a környező hegyvidék adottságait. Vizsgálataink során fáklyát úsztattunk le a Dunán és gondosan rögzített, öt percig nyitvahagyott fényképezőgép filmjén kirajzolódott a fáklya útja. A felvételeket öt gépállásból húsz fényképezőgép készítette. Célunk az volt, hogy egy adott vízállásnál, tehát rövid időn belül, folyamatos áramképet rögzítsünk. Nagy gondot okozott a fényképfelvételek vízszintes síkra való kellő pontosságú vetítése. A felvételek feldolgozása a fotogrammetria különleges felhasználásával történik. Ezért a Duna mindkét oldalán, a partokon világító fixpontokat tűztünk ki. Geodéziai mérésekkel meghatároztuk a gépállások és ezen belül az egyes fényképezőgépek és parti fixpontok vízszintes és magassági adatait. Számos előkísérletet végeztünk az úszótestek hidraulikailag és statikailag legkedvezőbb alakjára és a világítótest fényerejére. Külön vizsgálat tárgyát képezte a fényképezőgép nyílásának megvábiztósította. Minden gépállás húszszoros nagyítású tüzérségi távcsővel volt felszerelve. A kísérlet központi irányítása a Dömöstől délre levő Prédikálószékről történt. Innen a teljes 20 kilométeres Duna-szakasz áttekinthető volt. Az úszó fáklyák nem maradtak egyenletesen megoszolva a Duna teljes szélességében, hanem az áramlási viszonyoknak megfelelően tömörödtek, a holtterek pedig üresen maradtak. Ezért az üres helyekre pótfáklyát helyeztettünk el, rádión irányítva a rakóhajókat. Bizonyos útszakasz megtétele után ladikokkal a fáklyákat kifogattuk. A fényképek fotogrammetrikus értékelése folyamatban van. Tavaszai további felvételeket tervezünk nagy- és középvíznél. A most végrehajtott felvételek értékelése után részletesen beszámolunk a munka menetéről és eredményeiről. Az áramlási vizsgálatokat számos külföldi és hazai vendég nézte végig a visegrádi várból. Bözsöny Dénes adjunktus