Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Schréter Zoltán: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai

Schréter Z.: A Bükk földtani viszonyai agyagpala területen a sötét mészkőből több csekélyebbvízű forrás ered, amelyek vize a lejtőn lefelé folyik. Ezek közül az egyiknek hőmérsékletét az ÉNy-felé haladó erdei úttól kissé K-re, a rét legfelsőbb szélén 1917. VIII. 20-án 9,2 C°-nak, a levegőt 25 C°-nak mértem. 55. A Garadna patak jobb partján, a híd mellett forrás (Margit forrás) fakad fel a k. triász dolomitból. Bővizű, nyomás alatt áll; a forrás kb. 1 cm-rel magasabban buggyant fel a lefolyás tükrénél. Hőfokát 1915. IX. 11-én 11 C°nak s a levegőét 12 C°-nak mértem. Hivatalos mérés szerint (Papp F.) vízhozama 80 l/p., hőmérséklete 9 C°. 56. A hámori tó felső végénél a völgy jobboldalán, a híd közelében lévő kis forrás vízszolgáltatása változó. Néha igen kevés, néha több. 1916. IX. 15-én 9 órakor hőfoka 11,5 C°, a levegőé 12 C° volt. Ettől DK-re 40 m-re s néhány méterrel magasabban fakadó és kissé bővebbvízű forrás hőfoka ugyanakkor 8 C° volt. Mindkettő a k. triász dolomitból ered. 57. A hámori tó felett D-re kb. 80 m-rel magasabban 0°/40°-os dőlésű rétegzett szürke dolomit- és mészkőrétegek kis üregéből forrás fakad a meredek hegyoldalon, kevés mésztufát rak le, amelyről a víz kis sellőkben esik le. Hőfoka 1915. IX. 11-én 9 órakor 8,5 C°, a levegőé 12 C°. 58. Hámor, a temetőtől kissé K-re, a diabáztufa fölött kis forrás fakad, amely kevés mésztufát rakott le, erről a víz sellőkben száll alá. Hőmérséklete 1916. IX. 14-én 9 órakor 9 C°, s a levegőé 17 C° volt. 59. Diósgyőrött DNy-ra a Hegyeskút (Vadas) forrásai a kampili agyagpalán sötétszínű mészkőből erednek. Hőmérsékletük 1915. X. 3-án 8,6 volt. 3. A mónosbél—Bánvölgyi vonulat forrásai Ez a vonulat aránylag bonyolult szerkezetű, permi és alsó triász képződményekből épült fel s érdekes vízföldtani adatokat szolgáltat. 60. A mónosbéli nagy sziklaforrás a k. triász 15°/ll°-os dőlésű kb. 20 m széles sötétszürke szaruköves mészkőből ered. A forrástól Ny-ra fehéres-sárgás kovapala szikla is kibukkan. A forrás igen bővizű, gyakorlati felhasználására számítani lehet: Hőmérsékletét 1926. VII. 20-án 13 órakor 15 C°-nak, a levegőét 24 C°nak mértem. 1939. VII. 22-én 11 órakor 15 C°nak, a levegőét 22 C°-nak mértem. A víz tehát kissé nagyobb mélységből ered. A forrás már a pleisztocénban tevékenykedhetett s jelentős kiterjedésű mésztufát rakott le. A mésztufából pleisztocénkori farkas alsó állkapcsa került elő. Ebből következtethetjük, hogy nagyobb forrásaink hasonlóképpen működtek már a pleisztocén folyamán. 61. Bélapátfalvától DDK-re a Nagy szoros völgy jobboldali völgyfőjében, a völgy baloldalán a kovapala törmelékéből elég bővizű forrás fakad, amely kis vízesésben jön le a völgybe. Egy forrás fakad a Nagyszoros völgy két főágának összetorkollásánál is. 62. Bélapátfalvától DK-re, a kápolnától DNy-ra, a „Salátáskút" három forrásból ered a k. triász szaruköves mészkő törmelékéből. Bővizű* 1926. VII. 25-én 12 órakor hőfoka 11 C°, a levegőé 20,2 C° volt. 1940. VII. 23-án 17 órakor hőfoka 12 C°, a levegőé 25 C° volt. 63. A kápolna közelében lévő Mária forrás jól foglalt, hasonló eredetű, mint az előbbi. Annak vízével együtt kis mésztufatömeget rakott le. 64. A Barátok kútja az előzőktől ÉK-re, a Ny-ra haladó árok kis baloldali mellékárkában, a legelőn lemezes mészkőből ered. Hőmérséklete 1940. VII. 25-én 11 C°, a levegő 22 C° volt. A három utóbbi forrás ladin agyagpala közé települt keskeny szaruköves mészkővonulatból ered. Ennek a keskeny mészkősávnak alig van vízgyűjtő területe. Ez azonban nyilván a Bélkő tömegét alkotó rétegteknőnek ÉNy-i szárnya, amelynek másik szárnya a Bélkő DK-i oldalán beleolvad a Bélkő tömegébe, így a fennsík és a Bélkő mészkőtömegében felhalmozódott víz egy része bukkanhat ki ezekben a forrásokban. Itt jegyzem meg, hogy a mónosbéli, nagy forrás a Bélkő rétegteknőjének DNy-i végén a szaruköves mészkőből, ill. kovapalából ered, tehát a teknőnek szintén a k. triász agyagpala fölött összegyűlő vizét, ill. annak egy részét adja le. 65. A Bácsóvölgy felső részéiben a két felső völgyfő összetorkolása táján világosszürke permi mészkőből források fakadnak. A baloldali völgyfő legfelsőbb részén, a ladin agyagpalán szintén forrás fakad. Ezek nem bővízűek. 66. Az Alsó Szalajka sziklaforrás a kampili mészkő meredek állású rétegeiből ered; bővizű. Ez a sziklahasadékokból kibukkanó és vízesésben lezuhanó, látszólag leszálló forrás, a Bükk hegység egyik legszebb ékessége. A legújabb vizsgálatokkal kapcsolatban kiderült, hogy szivornyaszerű járaton át jut vize a karsztvízből kibukkanási helyére. Hőfoka évenként és hónaponként 9—12 C° között ingadozik, 1952. VI. 13-án 10 órakor 12 C°-nak, a levegőt 18 C°-nak mértem. Vízhozama ingadozó; 2 l/sec és 90 l/sec közt váltakozik (hiv. mérés). 67. A Felső Szalajka forrás a k. triász szaruköves mészkőből ered. Igen bővizű. Vizét ipari célra használják fel. Hőmérséklete számos mérés alapján 8 C°. Vízhozama ingadozó; 15 1/sectól 250 1/sec-ig váltakozik, sőt 700 1/sec-ot is mértek. Átlag 80 1/sec-ra becsülik vízhozamát (hiv. mérés). 68. Forrás a Tótfalusi völgy felső részében, az ipar vasút végállomásánál, permi mészkőből fakad. 69—70. Á Leányvölgy középső részében a permi mészkőből forrás ered. Hasonló, de kisebb jelentőségű az Ölyvesvölgyben eredő forrás is. 71. Az Ablakoskő völgy forrása a permi mészkőből ered, a felső karbon agyagpala határán.