Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Schréter Zoltán: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai

Schréter Z.: A Bükk földtani viszonyai Papp F. adatai: Felső forráscsoport Felső forrás (340 m. t. sz. m.) Q= 330 l/p H = 9C° Köfeépső forrás (280 m. t. sz. m.) Q = 10—20 l/p H = 9C° 39. A Felső Forrástól DK-re, a fővölgy jobboldalán lejövő mellékvölgyecskék többjében kis forrás fakad. Ezek közül legjelentősebb a Flóra (v. Középső) forrás, amely k. triász dolomitból ered s kis mészfafoltot rak le. Hőfokát 1916. VII. 22-én 14 órakor 9 C°-nak s a levegőét 22 C°nak mértem. 1943. VII. 12-én 13 órakor 9 C

0-nak, a levegőét 21,5 C°-nak mértem. 2 helyen feltörő vizét medencébe foglalják (Papp F.). 40. A Királykút szintén bővizű, forrása a k. triász mészkőből vetődés mentén fakad fel, de voltaképpen a Felsőforrás vízének újból való kibukkanása. Hőmérsékletét 1916. VII. 20-án 9 C°-nak, a levegőét 16,5 C°-nak mértem. Vízét ipari célra használják fel. A Garadna völgy felső szakaszán és baloldalán a következő források fakadnak: 41. A Bánkút forrása seisi agyagpalán a seisi mészkőből ered 866 m. tszf. magasságban. Beszivárgási területe aránylag kicsi. Lejjebb 45. A Vadász völgy felsőbb részén, a porfiritoid és a seisi mészkő határán forrás fakad. Hőmérsékletét 1916. IX. 19-én 14 órakor 9,2 C°nak mértem. A völgy felsőbb részében szárazság idején víz nincsen. 46. Ömassától D-re a Vadászvölgy alsó részén a k. triász dolomitból igen bővizű forrás fakad, a Garadna forrás, amely a község mellett jelentősebb mésztufa foltot rakott le. Időnként megzavarosodik. Jakucs szerint a bánkúti forrás vize itt bukkan újra a napfényre. Hőfoka 1926. VIII. 6-án 13 órakor 8 C°, levegőé 18 C° volrt (Legányi). A Garadna forrás (490 m. t. sz. f. m.) Ömassától délre a Jávorhegy oldalában épített út kanyarodója alatt fakad Q = 1470 l/p, H = 8 C°. (Hivatalos mérés, Papp F.) Garadna alsó forrás <470 m. t. sz. f. m., Q = 100 l/p, H = 8 C°, csurgó kút). 47. Űjmassától K-re az út mellett a triász mészkőből kis forrás fakad, melynek hőmérséklete 1916. IX. 16-án 9 órakor 10 C°, a levegőé 13 C° volt. 48. A Garadna völgy baloldalán, a tógazdasággal szemben a kampili mészkőből kis forrás fakad, amely kevés mésztufát rak le. Űjmassától Ny-ra kitorkolló második mellékvölgyecskében az agyagpala fölött a mészkőből forrás fakad. 1916. IX. 19-én 10 órakor 10,8 C°, a levegőé 9 C° volt. haladva vize elszikkad a Szárazvölgy felső részében, amely víztelen. Hőmérséklete: 1926. VIII. 5-én 14 órakor 9 C°, a levegőé 16 C° (Legányi). 42. A Szárazvölgyben kevéssel a Virágostó lápa völgy betorkollása fölött kis forrás fakad a seisi szürke mészkőből. Hőmérséklete 1916. IX. 16-án 12 órakor 7,8 C°, s a levegőé 12 C° volt. A Szárazvölgyön az év legnagyobb részén át víz nem folyik le. A Virágostó lápa betorkollásán alul kevés mésztufa lerakodást találunk, amelyet az összeszivárgó kevés víz rakott le. A Virágostó lápában két helyen fakad a permi mészkőből forrás. 43. A Csikorgó felől Ömassa felé haladó völgy legfelső részének baloldalán a fehéresszürke permi homokkőből forrás fakad, amely elég bővizű s kevés mésztufát rak le. Hőmérsékletét 1915. VII. 23-án 9,8 C°-nak mértem. 44. Az előbb említett völgyben a szentléleki út nagy kanyarulata alatt bővizű forrás fakad a permi mészkőből, amelynek hőmérséklete 1916. IX. 16-án 10 órakor 8,5 C°, a levegőé 11 C° volt. Papp F. közlése szerint a Csikorgóról lefutó völgyben = 50 l/p H = 7 C° = 2—3 l/p = 10—20 l/p H = 8 C° = 20—30 l/p H = 8,5 C° 49. A Szentléleki forrás a kolostorromtól kissé ÉK-re a permi -mészkőből agyagpala fölött ered, elég bővizű. Vize egy darabig lefelé folyik, majd eltűnik a mészkőben. Hőfokát 1916. VII. 23-án 16 órakor 9 C°-nak, a leyegőét 18,5 C°-nak mértem. 1926. VII. 21-én 14 órakor 9 C°, a levegőé 21 C° (Legányi). 50. Az előzőtől KÉK-re 1 km-re, a 655 háromszögelési pont alatt a permi mészkőből hasonló forrás ered, amely kevés mésztufát rakott le. 51. A szentléleki rom felől, K-re lemenő Szentléleki völgy alsóbb részén, a Garadna völgytől kb. 1 km-re forrás bukkan ki a permi mészkőből a völgy fenekén, amely kevés mésztufát rakott le. Hőfoka 1916. -IX. 24-én 10 órakor 9,5 C°, a levegőé 9 C° volt. A völgy felsőbb része rendszerint száraz, csak esős időben van benne folyóvíz. 52. A Háromkúti völgyben több forrást találunk; felsőbb részén agyagpala területen egy vizenyős réten forrás fakad; hőfokát 1916. IX. 25-én 11 órakor 8 C°-nak, a levegőét 13 C°-nak mértem. Tovább haladva a forrás vize elszikkad. 53. Lejjebb jelentősebb vízmennyiséget szolgáltató forrás fakad a fehér mészkőből, amely mésztufát rak le. Még lejjebb is a völgy mindkét oldalán erednek források, szintén a k. triász fehér mészkőből. 54. A hámori tó felső végétől É-ra, a Savóssal szemben lévő hegyoldalon a kampili 1. sz. forrás 4£|'J (m. t. sz. f. m.) Q 2. sz. forrás 510 (m. t. sz. f. m.) Q 3. sz. forrás 580 (m. t. sz. f. m.) Q 4. sz. forrás 580 (m. t. sz. f. m.) Q