Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Magyar Kálmán: Törpe vízművek

Magyar K.: Törpe vízművek Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 361 aknákat azonban nem vízzáró kivitelben készítették, hanem előre gyártott betongyűrűkből. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a betongyűrűs tárolóaknákat még a leggondosabb munka mellett is csak ritkán sikerül úgy elkészíteni, hogy felső talajvizek ne juthassanak az aknába. A tárolóaknát csak teljesen vízzáró kivitelben szabadna készíteni vágóéllel, csömöszölt betonból, s víz alatt betonozott fenékkel. Ezt a kivitelt azonban a magas költség miatt csak ritkán alkalmazzák. Könnyen szennyeződik a kút azáltal is, hogy a fogyasztók az utca sarát ráhordják a kútaknára. Mindezeket a hátrányokat ki lehetne küszöbölni, ha fokozatosan rátérnének a törpe vízművek létesítésére. A községek igen nagy részét egy vagy két kútból el lehetne látni vízzel, így a nagyvízhozamú kutak előnyeit ki lehetne használni a közkutak vonalán is. Könnyebben megoldható lenne a víz vastalanítása is. A gépi szivattyú kezelője gondoskodnék a vastalanító üzeméről is, így biztosítva lenne az időnként szükséges visszaöblítés a vastalanítónál. Ha mesterséges védőréteg kiképzésével meg lehet szüntetni a víz vasasságát, egy-két kútnál ez könyen megvalósítható. Törpe vízmű esetén a víz higiénikus kezelése s védelme is egyszerűbben megoldható. Egy kútaknát érdemes teljesen vízzáróan megépíteni, még ha drága is a kivitel. Megoldódnék a vízellátás a nem sík területen fekvő községekben is, mert a kutat, legyen az ásott vagy fúrott, a geológiailag legalkalmasabb területen lehet megépíteni. Végül nagy előnyt jelentene, hogy a vízvételi helyek sűrítése bármikor igen kevés költséggel és anyaggal keresztülvihető. A víztorony vagy a szolgálati medence tűzbiztonsági szempontból is igen nagy jelentőségű. Jobb lenne a kútépítésnél felhasznált anyag és munka kihasználása, mivel 100 kút létesítése esetén ugyanannyi községet teljesen el lehetne látni vízzel, míg a jelenlegi rendszer mellett csak az 500 m-es körzeten belül lévőket látja el egy-egy kút. Lehet, hogy az anyagellátás miatt a törpe vízművek sorozatos építése nehézségbe ütközik, de — úgy érzem — érdemes foglalkozni a megvalósításával, mert kiküszöbölné a jelenlegi hátrányokat és gyökeresen megjavítaná a magyar falu vízellátását. Addig is, míg a törpe vízmű szélesebb körben megvalósítható lesz, az előmunkálatok, melyek anyagot nem igényelnek, elvégezhetők volnának. Javasolom ezért minden egyes községben megállapítani a leggazdaságosabb vízszerzési módot, a vízellátottság fokát, s ennek alapján törpe vízmű létesítése szempontjából megállapítani a sürgősségi sorrendet. Holló István: A vízművek terén hazánk tagadhatatlanul elmaradt és ezért minden olyan megoldást, amely a vízmüvek számát emeli, örömmel kell üdvözölnünk. A törpe vízművek létesítése feltétlenül műszaki és gazdasági előnyöket jelent és ennek tudható be, hogy a legújabb nyilvántartás szerint is már több mint 150 törpe vízmű van hazánkban. Felszólalásomban a törpe vízművek üzemeltetésének néhány kérdésével foglalkozok. Ahol egy vízmű olyan műtárgyakkal, mint: víztorony, szivattyúkamra, vastalanító berendezés, stb. épül, ott nem elegendő mindezt megépítenünk, hanem megfelelő üzemeltetéséről is fetétlenül gondoskodnunk kell. Ez a gondoskodás kiterjed a motor indítására, leállítására, a vastalanító helyes működésének ellenőrzésére, a csőhálózat és a közkutak felügyeletére. az esetleg előforduló kisebb hibák azonnali kijavítására. Mindezen felül azonban állandó karbantartásra, tervszerű megelőző karbantartásra és időközönként felújításra is kell gondolnunk, illetve biztosítanunk kell olyan munkaerők igénybevételét, akik azt végre tudják hajtani. Elképzelhető, hogy minden községben, amelyben törpe vízmű van, vagy a jövőben épül, akad egy lakatos, kovács vagy szerelő szakember, aki mellékfoglalkozásként a törpe vízmű állandó üzemeltetését elvégzi, azaz a szivattyút, illetve a motort megindítja, olajozásról gondoskodik, ellenőrzi a vastalanítót, esetleg kisebb javítási munkákat elvégez. Nem lehet azonban kívánni ettől az embertől, hogy a medencék szakszerű mosatását, fertőtlenítését, komolyabb csőtörési vagy egyéb javítási munkálatokat és felújításokat el tudjon végezni. Az sem képzelhető el, hogy minden törpe vízműnél biztonsági és törzskészletet tartsanak tartalék alkatrészekből (csövekből, szerelvényekből, golyós csapágyakból, stb.). Néhány évvel ezelőtt a nagyobb vízművek patronálták a kisebb vízműveket. Szerintem a törpe vízművek üzemeltetését patronálási alapon — amely részben társadalmi munka is volt — elvégezni nem lehet. Lehetséges azonban az, hogy az ilyen munkák elvégzéséhez kiépüljön olyan karbantartó és felújító szervezet, amely képes lesz az előforduló munkák elvégzésére. Javaslom, hogy a törpe vízművek létesítésével kapcsolatban az ankét foglaljon állást vagy legalábbis tegyen javaslatot a törpe vízművek üzemeltetésére.. Bizonyára ismeretes, hogy minden megyében alakult falusi közkút-karbantartó és felújító részleg. A részleg rendszerint a megye székhelyén levő víz- és csatornamű önelszámoló egységeként működik és három megyében: Pest, Csongrád és Szabolcs megyében mint önálló megyei vállalat dolgozik. Ezek a kútkarbantartó vállalatok a községekkel kötött szerződések alapján a községi ásott és fúrott kutak karbantartását és felújítását végzik. Munkájuk során a legkisebb faluba is elkerülnek évenként többször, tehát kézenfekvő lenne, hogy ezeket a kútkarbantartó vállalatokat a kutak felülvizsgálatával egyidejűleg a törpe vízművek karbantartásával és felújításával is bízzák meg. Ez a megbízatás gyakorlatilag annyit jelent, hogy a kútkarbantartó vállalatok felmérik a megyékben lévő törpe vízműveket és ennek megfelelően szerződéseket kötnek az egyes községekkel a törpe vízművek üzemeltetésére, megfelelő pótalkatrészek és csőanyagok raktárontartására stb. Természetesen az is szükséges, hogy a tervezőintézetek típustervekkel dolgozzanak, amit lehet automatizáljanak és a törpe vízművek egymástól legfeljebb jelentéktelen részletekben különbözzenek. Meg lehet állapodni abban is pl., hogy 80 mm-nél kisebb csőátmérőt ne alkalmazzanak. A fő vízmérőket még abban az esetben is, ha nem történik m

3-es elszámolás, feltétlenül építsék be, hogy a törpe vízmű üzeméről megfelelő adatok álljanak rendelkezésünkre. A kútkarbantartó vállalat rendes feljegyzést végezne a vízfogyasztásról és a felhasznált árammennyiségről is.. Az egészségügyi ellenőrzés kérdését is tisztázni kell. A törpe vízművek részére az OKI-nál végzendő évi rendszeres vízvizsgálatot elő kell írni és esetleg a községi orvos kötelességévé kell tenni, hogy a vízmű berendezéseinek állagát egészségügyi szempontból rendszeres időközökben megvizsgálja. A törpe vízmű fejlesztési lehetőségére is gondolnunk kell. Ezért a csővezetékek végét mindenütt ugy kell kiképezni, hogy a továbbépítésnek akadálya ne legyen. Ezekkel az intézkedésekkel el lehetne érni azt, hogy a törpe vízművek jelenlegi rendszertelen üzemeltetésében rendet- teremtsünk: Horváth József: Magyar kartársunk a falusi és falusi jellegű települések vízellátására korszerű megoldást javasol törpe vízművek létesítésével. Előadásában meghatározta a feltételt, mikor indokolt ilyen vízmű építése. Szerinte háromnál több mélyfúrás helyett már vízmű építése előnyös. Szükséges ehhez bizonyos kiegészítéseket fűzni. Ha a település tagoltsága révén a távolságok miatt két fúrt kutat kellene készíteni, de egy minőségileg kiképzett kút biztosítja az egész lakosság vízszükségletét, ebben az esetben mégis törpe vízmű építése javasolható. Lehet, hogy az építési költség túlha-