Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Magyar Kálmán: Törpe vízművek

Magyar K.: Törpe vízművek Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 361 aknákat azonban nem vízzáró kivitelben készítették, hanem előre gyártott betongyűrűkből. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a betongyűrűs tároló­aknákat még a leggondosabb munka mellett is csak ritkán sikerül úgy elkészíteni, hogy felső talajvizek ne juthassanak az aknába. A tárolóaknát csak teljesen vízzáró kivitelben szabadna készíteni vágóéllel, csömö­szölt betonból, s víz alatt betonozott fenékkel. Ezt a kivitelt azonban a magas költség miatt csak ritkán alkalmazzák. Könnyen szennyeződik a kút azáltal is, hogy a fo­gyasztók az utca sarát ráhordják a kútaknára. Mindezeket a hátrányokat ki lehetne küszöbölni, ha fokozatosan rátérnének a törpe vízművek létesí­tésére. A községek igen nagy részét egy vagy két kútból el lehetne látni vízzel, így a nagyvízhozamú kutak előnyeit ki lehetne használni a közkutak vonalán is. Könnyebben megoldható lenne a víz vastalanítása is. A gépi szivattyú kezelője gondoskodnék a vastalanító üzeméről is, így biztosítva lenne az időnként szüksé­ges visszaöblítés a vastalanítónál. Ha mesterséges védőréteg kiképzésével meg lehet szüntetni a víz vasasságát, egy-két kútnál ez könyen megvalósítható. Törpe vízmű esetén a víz higiénikus kezelése s védelme is egyszerűbben megoldható. Egy kútaknát érdemes teljesen vízzáróan megépíteni, még ha drága is a kivitel. Megoldódnék a vízellátás a nem sík területen fekvő községekben is, mert a kutat, legyen az ásott vagy fúrott, a geológiailag legalkalmasabb területen lehet megépíteni. Végül nagy előnyt jelentene, hogy a vízvételi helyek sűrítése bármikor igen kevés költséggel és anyaggal keresztülvihető. A víztorony vagy a szolgálati medence tűzbizton­sági szempontból is igen nagy jelentőségű. Jobb lenne a kútépítésnél felhasznált anyag és munka kihasználása, mivel 100 kút létesítése esetén ugyanannyi községet teljesen el lehetne látni vízzel, míg a jelenlegi rendszer mellett csak az 500 m-es kör­zeten belül lévőket látja el egy-egy kút. Lehet, hogy az anyagellátás miatt a törpe vízmű­vek sorozatos építése nehézségbe ütközik, de — úgy érzem — érdemes foglalkozni a megvalósításával, mert kiküszöbölné a jelenlegi hátrányokat és gyöke­resen megjavítaná a magyar falu vízellátását. Addig is, míg a törpe vízmű szélesebb körben megvalósít­ható lesz, az előmunkálatok, melyek anyagot nem igényelnek, elvégezhetők volnának. Javasolom ezért minden egyes községben megállapítani a leggazdasá­gosabb vízszerzési módot, a vízellátottság fokát, s en­nek alapján törpe vízmű létesítése szempontjából megállapítani a sürgősségi sorrendet. Holló István: A vízművek terén hazánk tagadhatatlanul elma­radt és ezért minden olyan megoldást, amely a víz­müvek számát emeli, örömmel kell üdvözölnünk. A törpe vízművek létesítése feltétlenül műszaki és gaz­dasági előnyöket jelent és ennek tudható be, hogy a legújabb nyilvántartás szerint is már több mint 150 törpe vízmű van hazánkban. Felszólalásomban a törpe vízművek üzemeltetésének néhány kérdésével foglalkozok. Ahol egy vízmű olyan műtárgyakkal, mint: vízto­rony, szivattyúkamra, vastalanító berendezés, stb. épül, ott nem elegendő mindezt megépítenünk, hanem megfelelő üzemeltetéséről is fetétlenül gondoskod­nunk kell. Ez a gondoskodás kiterjed a motor indítá­sára, leállítására, a vastalanító helyes működésének ellenőrzésére, a csőhálózat és a közkutak felügyele­tére. az esetleg előforduló kisebb hibák azonnali ki­javítására. Mindezen felül azonban állandó karban­tartásra, tervszerű megelőző karbantartásra és idő­közönként felújításra is kell gondolnunk, illetve biz­tosítanunk kell olyan munkaerők igénybevételét, akik azt végre tudják hajtani. Elképzelhető, hogy minden községben, amelyben törpe vízmű van, vagy a jövőben épül, akad egy la­katos, kovács vagy szerelő szakember, aki mellékfog­lalkozásként a törpe vízmű állandó üzemeltetését el­végzi, azaz a szivattyút, illetve a motort megindít­ja, olajozásról gondoskodik, ellenőrzi a vastalaní­tót, esetleg kisebb javítási munkákat elvégez. Nem lehet azonban kívánni ettől az embertől, hogy a me­dencék szakszerű mosatását, fertőtlenítését, komo­lyabb csőtörési vagy egyéb javítási munkálatokat és felújításokat el tudjon végezni. Az sem képzelhető el, hogy minden törpe vízműnél biztonsági és törzskész­letet tartsanak tartalék alkatrészekből (csövekből, szerelvényekből, golyós csapágyakból, stb.). Néhány évvel ezelőtt a nagyobb vízművek patro­nálták a kisebb vízműveket. Szerintem a törpe víz­művek üzemeltetését patronálási alapon — amely részben társadalmi munka is volt — elvégezni nem lehet. Lehetséges azonban az, hogy az ilyen munkák elvégzéséhez kiépüljön olyan karbantartó és felújító szervezet, amely képes lesz az előforduló munkák el­végzésére. Javaslom, hogy a törpe vízművek létesítésével kapcsolatban az ankét foglaljon állást vagy legalábbis tegyen javaslatot a törpe vízművek üzemeltetésére.. Bizonyára ismeretes, hogy minden megyében alakult falusi közkút-karbantartó és felújító részleg. A rész­leg rendszerint a megye székhelyén levő víz- és csa­tornamű önelszámoló egységeként működik és három megyében: Pest, Csongrád és Szabolcs megyében mint önálló megyei vállalat dolgozik. Ezek a kútkar­bantartó vállalatok a községekkel kötött szerződések alapján a községi ásott és fúrott kutak karbantartá­sát és felújítását végzik. Munkájuk során a legkisebb faluba is elkerülnek évenként többször, tehát kézen­fekvő lenne, hogy ezeket a kútkarbantartó vállalato­kat a kutak felülvizsgálatával egyidejűleg a törpe vízművek karbantartásával és felújításával is bízzák meg. Ez a megbízatás gyakorlatilag annyit jelent, hogy a kútkarbantartó vállalatok felmérik a megyékben lévő törpe vízműveket és ennek megfelelően szerző­déseket kötnek az egyes községekkel a törpe vízmű­vek üzemeltetésére, megfelelő pótalkatrészek és cső­anyagok raktárontartására stb. Természetesen az is szükséges, hogy a tervezőin­tézetek típustervekkel dolgozzanak, amit lehet auto­matizáljanak és a törpe vízművek egymástól legfel­jebb jelentéktelen részletekben különbözzenek. Meg lehet állapodni abban is pl., hogy 80 mm-nél kisebb csőátmérőt ne alkalmazzanak. A fő vízmérőket még abban az esetben is, ha nem történik m 3-es elszámo­lás, feltétlenül építsék be, hogy a törpe vízmű üzemé­ről megfelelő adatok álljanak rendelkezésünkre. A kútkarbantartó vállalat rendes feljegyzést végezne a vízfogyasztásról és a felhasznált árammennyiségről is.. Az egészségügyi ellenőrzés kérdését is tisztázni kell. A törpe vízművek részére az OKI-nál végzendő évi rendszeres vízvizsgálatot elő kell írni és esetleg a községi orvos kötelességévé kell tenni, hogy a vízmű berendezéseinek állagát egészségügyi szempontból rendszeres időközökben megvizsgálja. A törpe vízmű fejlesztési lehetőségére is gon­dolnunk kell. Ezért a csővezetékek végét mindenütt ugy kell kiképezni, hogy a továbbépítésnek akadálya ne legyen. Ezekkel az intézkedésekkel el lehetne érni azt, hogy a törpe vízművek jelenlegi rendszertelen üze­meltetésében rendet- teremtsünk: Horváth József: Magyar kartársunk a falusi és falusi jellegű tele­pülések vízellátására korszerű megoldást javasol törpe vízművek létesítésével. Előadásában meghatá­rozta a feltételt, mikor indokolt ilyen vízmű építése. Szerinte háromnál több mélyfúrás helyett már vízmű építése előnyös. Szükséges ehhez bizonyos kiegészíté­seket fűzni. Ha a település tagoltsága révén a távolságok miatt két fúrt kutat kellene készíteni, de egy minő­ségileg kiképzett kút biztosítja az egész lakosság víz­szükségletét, ebben az esetben mégis törpe vízmű épí­tése javasolható. Lehet, hogy az építési költség túlha-

Next

/
Thumbnails
Contents