Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Magyar Kálmán: Törpe vízművek

362 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—3. sz. ladja a két fúrt kút kiviteli összegét, de ezáltal megtakarítható a második furat béléscsöve és a szabaddá vált fúróberendezés, kompresszor más helyen állítható munkába. Egyéb szempontok sem mellőzhetők, melyek forint értékben csak körülményesen, vagy egyáltalán nem értékelhetők, azonban a vízmű építési költségeinek elbírálásánál mégis figyelembe veendők. Erre két példát említek. Egyedülálló fúrt kút, ha szükséges, vastalanítóval felszerelhető ugyan, de ez a megkívánt kezelés és felügyelet hiányossága miatt rövid idő elteltével nem működik rendeltetésszerűen. Vízműnél a szakszerű kezelés biztosított. Számos fúrt kútnál kézi erővel kell felszivattyúzni a vizet. Gondatlan kezelés következtében a kézi szivattyú használhatatlanná válik. Ezután a legváltozatosabb módon történik a vízkivétel, vagy a furatból, vagy a kút mellé telepített aknából, de mindkét esetben fertőződik az ivóvíz. Az említett példák műszaki és egészségügyi vonatkozása döntő érv vízmű építése mellett, még nagyobb létesítési költség esetén is. Az előadó a víztárolásra víztornyot vagy szolgálati medencét javasolt. Ezáltal a vízellátás zavartalansága és biztonsága kellő mértékű, különösen csúcsfogyasztás, vagy tűz esetén. Villamosüzemnél az állandó üzemi költségek csökkentésére módot nyújt a medence éjjeli megtöltése, amikor kedvezményes áramdíj van érvényben. A víztorony lefolyó vezetékébe leágazás készítendő, melyen keresztül a tűzoltó lajt feltölthető. A Párt határozata és a kormányprogramm az életszínvonal emelését és a mezőgazdaság fejlesztését kívánja. Falusi viszonylatban egy vízmű üzembehelyezésével elért életszínvonalemelés külön tnagyarázatot nem igényel. A mezőgazdaságra való hatás nem olyan szembeötlő, ezért ezzel a kérdéssel külön kell foglalkoznunk. Gyakran elhangzó panasz, hogy valamely községben az állattenyésztés fokozásának akadálya a vízellátásnál mutatkozó nehézség. Az egyedülálló kutak egymástól való távolsága miatt a vízszállítás túlzott idő és munkaerő lekötöttséget jelent, vízműnél a vízvételi helyek sűrűbb elhelyezése kielégíti a gazdálkodók igényeit. Tehát törpe vízmű nem tekinthető csupán a lakosság ivóvízellátását szolgáló létesítménynek, hanem a falu gazdálkodását előmozdító tényező is. A vízmű építési anyagszükségletével kapcsolatban elsősorban megemlítem, hogy a hálózat azbesztcement csövekből készül, ezek gyártásánál különös követelmények nem támaszthatók, mert a vezetékben kis nyomás uralkodik. A hálózatra szerelt közkút könnyű kivitelű, a gyakorlatban jól bevált és előadó által tervezett kivitelben előnyösen használható. A tűzvédelem fokozása érdekében a hálózatra egy-két tűzcsap lenne felszerelendő tűzoltó lajt töltésére. Hidroforos berendezés alkalmazása lehetőleg mellőzendő az alábbiak miatt: Csúcsfogyasztások idején az igények kielégítése nem megfelelő. Huzamosabb áramkimaradás esetén megszűnik a vízszolgáltatás. Az éjjeli kedvezményes áramdíj kihasználása nem lehetséges. A felsorolt szempontok csupán irányelveket rögzítettek. Konkrét megbízatás esetén a tervező feladata, hogy minden körülményt mérlegelve olyan megoldást készítsen, mely dolgozó népünk jólétét jelentősen emeli majd. Alföldi György: A törpe vízművek építésének szorgalmazása, amely az előbb elhangzott előadás célja volt, igen helyénvaló, nagyon időszerű, mert az e téren mutatkozó igen nagyfokú lemaradást aránylag kis beruházási összeggel, kevés anyaggal felszámolhatjuk és a lakosság jobb és higiénikusabb vízellátását biztosíthatjuk. A törpe vízművek néhány üzemeltetési kérdéséhez kívánok hozzászólni. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a törpe vízművek tervei lehetőleg úgy készüljenek, hogy egy későbbi nagyobb vízmű létesíMagyar K.: Törpe vízművek tésének első ütemét képezzék. Ez persze nem mindig keresztülvihető, de ahol lehet, ott ezt szem elől nem szabad téveszteni. Ilyen hely lehetne mindjárt Cegléd, ahol bár kis körzeti vízművek vannak, de azok avultak és fejlesztésre nem alkalmasak. A törpe vízművek létesítésének igen kedvező lehetőségeit látom ott, ahol feltörő artézi kutak állnak rendelkezésünkre. Itt motorikus szivattyúzás nélkül, amennyiben kellő természetes nyomás áll rendelkezésre, törpe vízmű- vek létesíthetők. Erre már számtalan példa van, pl. Szegeden, Jászberényben stb. Az előadó felvetette a hidrofor, vagy víztorony, változatok kérdését. Bár jobb megoldásnak tartom a víztorony vagy magaslati tároló létesítését aszerint, hogy a domborulati viszonyok ezt miképpen teszik lehetővé, de a költségkihatások és az anyagigények miatt megvizsgálandónak tartanám a hidroforos megoldást olyképpen, hogy a hidrofor kazánját vasbetonból készítenék el. Ilyen nyomás alatt üzemelő kazánokat vasbetonból már kb. 20 évvel ezelőtt készítettek, ahol azokat nyomás alatti zárt vastalanítókként alkalmazták 6—8 atm. nyomásra. Felvetődhetik még az a kérdés, hogy a 'szivattyúk épületeit külön építsék-e. vagy a víztorony alsó része legyen kiképezve gépház céljaira. Tetszetős és építészetileg szebben kialakítható olcsóbb építés a víztoronnyal egj tömbben létesített gépház. Az üzemeltetési költségek szempontjából azonban az a megoldás olcsóbb, és itt villamosenergiát tudunk megtakarítani, amikor a víztorony medencéjét csak mint ellennyomómedencét használjuk. Rámutatok a törpe vízművek szaporításával fellépő káderigényekre. E kis vízműveknél univerzális szakemberre van szükség. Ezt a bérezés kérdésénél is így kell figyelembe venni. Ilyen univerzális szakemberünk rendkívül kevés van. A meglévők az idősebb korosztályhoz tartoznak, ezért a kezelőszemélyzet nevelését már most meg kellene indítani. Felhívom a figyelmet arra, hogy törpe vízművek építésével az egészségügyi ellenőrzés munkája, főleg a vízvizsgálatok száma, jelentősen szaporodni fog. A törpe vízművek e ^tekintetben nem a közkutakra vonatkozó jogszabályok alá. hanem a vízművekre vonatkozó előírások alá tartoznak, tehát vonatkozik rájuk az évi négyszeri vízvizsgálat szükségessége: Szükség van tehát a körzeti OKI állomások szaporítására. Finály Lajos: Az előadó kitűnő előadásából megismert törpe vízműveknek nagy vonzóereje lesz a község egyes intézményeinek közművesítésére. Számítani kell arra, hogy előbb-utóbb rá kell majd kapcsolni a tanácsház, iskola, egészségház, kultúrház stb. belső vízvezetéki hálózatét, aránylag nagy vízigényükkel. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó kormányprogramm folyományaként létesülő gépállomások szintén jelentkezhetnek bekapcsolási igényükkel. Ezekre a terhelési, igénybevételi többletekre helyes volna már eleve számítani, hogy a törpe vízmű létesítése mintegy magvává lehessen községeink kulturális fejlődésének. Pataki István: Egy-két részletkérdéssel kapcsolatban teszem meg hozzászólásomat. Magyar Kálmán a toronymagasságot alacsonyra vette, 8—10 m nem elegendő, nem is fedezné a várható bővítés szükségletét. Ezzel kapcsolatban felmerül a másik lehető megoldás kérdése, a hidroforos megoldásé, amivel kapcsolatban ellenvéleményt is hallottam. Ez az elrendezés kényesebb, mint a víztartályos. Nem áll fenn az a feltevés, hogy a kompresszor megtakarítása a víztornyos megoldás mellett szól, mert a hidroforos berendezést is lehet kompresszor nélkül működtetni, ma már nem feltétlenül szükséges a kompresszor. A hidroforos megoldásnál fennáll a lehetőség a szivattyú jobb kihasználására, hogy a megnövekedett ellenállásokat is leküzdhessük és nagyobb berendezést is üzemben tudjunk tartani. Mindkét rendszernek megvan az előnye, a víztorony egyszerűbb megoldás, de nagyobb költsé-