Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Gerhard József: Vasbeton és porózusbetoncsövek alkalmazása mélyfúrású kutaknál

Gerhardt J.: Porózus betoncsövek alkalmazása Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 355 méretezést a kétszeres önsúlyra, valamint a szállításnál feltételezett kétoldali alátámasztásra végeztem el. A csőkapcsolás a külső felületen történik, ami vastöbbletet jelent, de azért helyesebb, mert igy a furat vize vassal egyáltalán nem érintkezik. Vasra agresszív vizeknél eternitcsövek kerülnek felhasználásra, az utóbbi időben azonban már csak elvétve, mert rossz tapasztalatokat szereztek velük. A beépítésnél és üzem közben könnyen eltörnek, a perforálás mértéke a szűrőcsöveken a szilárdságcsökkenés miatt 20 százaléknál kisebb, a kapcsolásuk csak színesfém karmantyúkkal megfelelő. 203/192 mm ? turbcsó I I I I Iti 165/

1 SS mm

? I 'úrócsö 3 mm ? | fúrócső kov csolva b, 30,0 m 30,0 m l i ! ! L Szítaszovetes szúró f ill 127/115m

m? szúrícsS | 90.0 m SO.Om^ 310/230

mm? Detoncso 203/192mm ? túrócsö 135/55 mm ? betoncső 135

/5

5mm

? por

ózusáéIo

n i. est kavicsolva, ill 165/85 mm? porózusúetoncsó 17. ábra. Fúrott kút csövezési terve. Azon a helyen, ahol a víz vasra agresszív, felhasználhatók a betoncsövek. A tömör betoncső kiképzése és kapcsolása a porózusbetoncső kiképzésével azonos. Az adalékanyagra, valamint a gyártásra, az MNOSZ 15 450—53 R „Körszelvényű tokos betoncső" szabvány előírásai az irányadók. A betonadagolás az Építésügyi Minisztérium előírásai szerint 200 kg/cm

2 kockaszilárdság, ami 260 kg/ m

!

i „500"-as cementadagolással és 0,54 vízcementtényezővel érhető el. A kis mélységű fúrott kutak kiképzése jelenleg a 17/a ábrán látható módon történik. A 203/192 mm 0-jű fúrócső, mint iránycső a furatban marad. A réteg feltárása 165/155 mm 0-jű fúrócsővel történik, melyben elhelyezik kavicsolással a 89/81 mm-es szitaszövetes szűrőcsövet vagy a 127/118 mm-es szűrőcsövet. Ennek megfelelően a betoncsöves kút esetében a 17/b ábra szerinti kiképzést javaslom. Az üánycső, amely a furatban marad 310/ 230 mm 0-jű vasbetoncső. A réteg feltárása 203/192 mm 0-jű fúrócsővel történhet, melybe beépítésre kerül a porózusbeton, illetve tömör betoncső, kavicsolással kisebb, e nélkül nagyobb átmérőben. A beton iránycső szárnyas fúróval, vízöblítéses eljárással lefúrható. A betoncső ugyanolyan kapcsolású, mint a fúrócső, tehát vascsővel is kombinálható. Az összes fúrószerszámok változtatás nélkül felhasználhatók. A cső 1,5 m beépítési hossza biztosítja, hogy súlya a fúrócső súlyánál nem nagyobb. Szilárdsága a kis mélységnél fellépő bármilyen igénybevételnek megfelel. A közöltekből röviden a következő tanulságokat vonhatjuk le: Kellő szilárdságú és áteresztőképességű porózusbeton szűrőcső előállítható 4—8 mm szemnagyságú gyöngykavicsból 250 kg/m

:í „500"-as cementadagolással, 0,4 vízcementtényezővel. A cső vasra agresszív vizekkel szemben ellenálló. Az eternitcsőnél szilárdabb, nem olyan rideg. A vízáteresztőképessége jó. A vas szűrőcsővel szemben előnye, hogy a szitaszövet sárgaréz anyaga teljesen, a vas nagy részben megtakarítható. Kiviteli költsége a szitaszövetes szűrők költségének mintegy 30 százaléka. A kísérletezéseket az Építőipari Műszaki Egyetem Ásvány és Földtani, valamint II. Vízépítési Tanszékeken és a Pestmegyei Kútépítő és Karbantartó Vállalat telepén végeztem. A munka elvi irányításában nagy segítséget nyújtott Papp István, oki. mérnök, amelyért ezúton is köszönetemet fejezem ki.