Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
7-8. szám - Gerhard József: Vasbeton és porózusbetoncsövek alkalmazása mélyfúrású kutaknál
380 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Gerhardt J.: Porózus betoncsövek alkalmazásalyatás után a süllyedési görbét a szaggatott vonal és kb. 20 órai ugyancsak folyamatos vízátfolyatás után a folytonos vonal tünteti fel. A kezdeti állapothoz képest 80 cm-es duzzasztásnál hosszabb idő után bizonyos mérvű eltömődés tapasztalható a homok tömörülése és a beton eltömődése miatt. Az eredményvonal a duzzasztási görbét tünteti fel 25 l/perces vízhozam folyamatos átbocsátásánál. Mint látható a cső magasságán belül nyugalmi állapot nem következett be. A vízmennyiséget csökkentve 80 cm-es duzzasztásnál a 7 cm vastag porózus betonon és 5 cm vastag apró homokon 19 l/perc vízhozam folyt át folyamatosan. A vizsgált adatot extrapolálva 0,28 nr felületről 2,5 m 2-re egy 5 fm hosszú szűrőnél 0,8 m duzzasztásnál 170 l/perc víz áramoltatható keresztül az adott szemszerkezetű homokot feltételezve. Durva szemcséjű homokot a porózusbetonra helyezve és az átbocsátási tényezőket meghatározva ugyanolyan értékek adódnak, mint a szitaszöveten való meghatározásnál. 15. ábra. Vízáteresztőképességi vizsgálat. A 600 mm 0-jű csőből az eredeti 5 cm vastag homokréteget kiszedve 40 százalékos térfogatveszteség volt tapasztalható, tehát a porózusbeton szűrőnél, ugyanúgy, mint a szitaszöveteknél, az apróbb* szemcsék kompresszorozással eltávolíthatók. A homok eltávolítása után a betonon ismét vizet folyatva keresztül a duzzasztás 60 l/percnél 3 cm és 130 1/perc-nél 22 cm volt. A 300 kg/m 3 cementadagolással 0.4 vízcementtényezővel 600 mm 0-jű csőbe készült betonra elhelyeztem 5 cm vastagságban 3—6 mm 0-jű adalékanyagot és 5 cm 13. ábra szerinti homokot. A vizet kb. 10 órán át folyatva 80 cm duzasztásnál a nyugalmi állapot 26 l/perc folyamatosan adagolt vízmennyiségnél állott be. Tehát a kisebb áteresztőképességű 300 kg/m 3 adagolású betonon 35 százalékkal több víz folyt keresztül kavicsolás alkalmazásával, mint a 25ft kg/m 3 adagolású betonon. Betongyűrűbe homokot helyezve a 15ábra szerint, összehasonlítottam a porózusbetoncsövet a szitaszövetes szűrővel. 89/81 mm-es; 34-es szitaszövettel borított szűrőt a homokba építve kézi szárnyszivattyúval szivattyúztam, s közben folyamatosan annyi vizet vezettem a homokba, amennyit* kiszivattyúztam belőle. Folyamatos szivattyúzásnál 8 l/perc víz: volt kitermelhető a szitaszövetes szűrő útján. A kísérletezést V. szemszerkezetű (durva tárnoki gyöngykavics) 180/102 mm-es porózusbeton csővel megismételtem és 16 l/perc víz; volt ugyancsak 65 cm-es depresszióval folyamatosan kitermelhető. A szivattyúzás teljesen úgy folyt le, mint szitaszövetes szűrő esetébem Kezdetben a víz homokos volt, majd fokozatosan, fél óra alatt teljesen letisztult. Ebből is megállapítható, hogy a porózusbeton szűrő a szitaszövetes szűrővel legalább is egyenlő értékű. Porózusbeton szűrőcső és vasbetoncső kiképzése Fúrott kutaknál a porózusbeton csőnek a Fővárosi Vízműveknél bevezetett kapcsolása van alkalmazásban. A cső vas sablonban készül 1 m hosszú darabokban, a végein 10—10 cm hosszú tömör beton résszel. A csővégek tokos kapcsolással illeszkednek egymáshoz 300 mm belső 0 csőnél a fal és tokvastagság 7 cm. A csövek beépítése a csőfalba bebetonozott kampók segítségével történik. A kapcsolásból adódó hátrány a cső nagy súlya (210 kg/fm), valamint nagy beépítési átmérője (300 mm belső 0-nél 600 mm). Ezért csak nagy átmérőjű fúrásokba építhető be, amelyek gazdaságosan csak 15—20 m-ig mélyíthetők. Ezek a hátrányok kiküszöbölhetők a 16. ábrában bemutatott csőkapcsolással. Egy fúrócső apa- és anyamenet 8, ill. 10 mm 0-jű betonacéllal összehegesztve merev vázat képez, melyet kiöntünk porózusbetonnal. A csövek előirányzott hossza becsavart állapotban 1,5 m, folyóméter súly 133 0-nél 25 kg 165 0-nél 33 kg, 400 0-nél 110 kg. A célszerű legnagyobb beépítési mélység 100 m. A p y-^-n^'l 'XT" ' \/-////// ^\ 7////Á/Y/, KT? '//////////// Hegeszres V7777 //////////7 7, 16; ábra. Porózusbetoncső kiképzése. A mp.rszer WOS/ J'60
