Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József–Karkus Pál: Nagyméretű csatornák gazdaságos méretezése

-Juhász—Karkus: Nagyméretű csatornák méretezése Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 325 adódott v értéket alkalmazzuk a csatornaszakaszban, akkor az adott vonalvezetés melletti leggazdaságosabb variációt dolgoztuk ki. A két variáció összehasonlítása a továbbiakban már igen könnyű. Meghatározzuk ugyanis mindkét változat teljes költségét úgy, hogy a csatornákat szakaszokra bontjuk és az egyes szakaszok fajlagos 1,61 1,4 1,2 1,0 0,6 0,6 0,4 I Y~

2t Ve/ r v V m \ \ \ sA, 7 8 9 10 11 12 13 ezer Ft/kW 10. ábra költségét a sebesség függvényében a 7., illetve 10. ábrából leolvassuk, s megszorozzuk a szakasz hosszával. Amelyik variációnál ez a teljes fajlagos befektetés kisebb, az a gazdaságosabb. Öntözésnél vagy hajócsatorna méretezésnél teljesen hasonló módon járhatunk el, csak nem kW/f m-ben fejezzük ki a jövedelmezhetőséget, hanem öntözésnél jövedelem Ft/fm, vagy érték Ft/f m-ben, hajócsatornánál pedig üzemköltség Ft/tonna/fm-ben. Ennek megfelelően a 6. és 7. ábrák abscisszája is megfelelően megváltozik. Egyébként az eljárást változatlanul lehet alkalmazni. Eddigi fejtegetéseinkben olyan változatokat vizsgáltunk, amelyeknél csak a kiindulási vízszint volt kötött. Az erőműveknél minden esetben ez a helyzet, mert az eséskülönbséget erőművön hasznosítjuk, hasonlóképpen olyan hajócsatornáknál, amelyeknél zsilipek vannak, mert ezeknél nem számít, hogy esetleg 20—30 cm-rel nagyobb vagy kisebb vízlépcsőt kell-e áthidalniok. Öntözőcsatornáknál is rendesen ez a helyzet. Azonban mind zsilipnélküli hajócsatornáknál, mind pedig öntözőcsatornáknál előfordulhat az az eset is, hogy a kiinduló vízszint is a végső vízszint is adott. Ilyenkor nem kereshetjük a teljes optimumot, hanem csak relatív szélsőértéket. Első lépésben megoldjuk az előbbi ismertetett feladatot, s így meghatározzuk a kialakuló vízszintet. Megnézzük, hogy az milyen értelemben tér el a kijelölt torkolati vízszinttől. Például, ha magasabbra adódott annál, — az optimálisnál valamivel nagyobb sebességeket kell alkalmazni. A 7. ábrán tehát az egyes görbék mentén nagyobb sebességet veszünk az optimálisnál. Ezzel is számítjuk a vízszint kialakulását. Megkísérelhetjük a relatív minimum kiszámítását olymódon is, hogy hosszú, főleg magas fajlagos befektetésű szakaszokon az optimális sebességet vesszük figyelembe, egyéb szakaszon pedig a legkedvezőbbtől erősebben eltérő sebességet veszünk fel. fgy esetleg tovább tudjuk csökkenteni a teljes beruházást, mint abban az esetben, ha minden szelvénynél egyenlően térünk el a leggazdaságosabb sebességtől. Ilyen módon többszöri közelítéssel határozzuk meg az alkalmazandó sebességértékeket. Amennyiben ez megtörtént, a hossz-szelvény mentén az m függvényben meghatározhatjuk a 7. ábrából a költségeket is. Ha az optimális variáció költségeit is meghatározzuk, adatunk lesz annak megállapítására, hogy a kötöttségek miatt választott megoldás költségei mennyire térnek el a leggazdaságosabb változattól. •Jc Jb í § — co <ÍJ — . la < \ 0,4 0.6 0,8 1,0 rm/s] 11. ábra 1,2 1A 1,6 Tanulmányunk célja az, hogy a tervezők kezébe olyan módszert adjunk, mely lehetővé teszi, hogy azoknál az építkezéseknél, ahol egy nagy csatorna teszi ki a költségek jelentős részét, vagy ahol igen nagyméretű csatornákról van szó, biztos kézzel keressük meg a leggazdaságosabb változatot, — vagy azért, hogy felhasználjuk, — vagy azért, hogy a más okokból kivitelre kerülő változatot a leggazdaságosabbal összehasonlítva, képet kapjunk annak gazdaságossági fokáról. Sebesség [m/s]