Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József–Karkus Pál: Nagyméretű csatornák gazdaságos méretezése

32Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Juhász—Karkus: Nagyméretű csatornák méretezése a kW/fm-nek megfelelő sebesség (m/sec) és a ft.jlagos befektetés (Ft/kW) a két tengelyváltozó (7. ábra). Más v értékeket felvéve hasonlóan járunk el. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a kW/fm ordináta adott v értékhez tartozó vízszintesére mindjárt a megfelelő v értéket is felírtuk. Így a metszéspontok meghatározása sokkal egyszerűbb, mert csak két egyforma v érték találkozását kell megkeresni. Most a 7. ábrán az egyes m-eknek megfelelő pontokat összekötve kapunk egy görbesereget, amelynek — ritka kivételektől eltekintve — a már vázolt módon felvett sebességtartományon belül otpimuma van. Ezeket az optimumokat külön felrakjuk a sebesség és az m függvényben, s feladatunkat máris megoldottuk (8. ábra). Ugyanis megkaptuk azt, hogy adott vízszín és terepmagasságkülönbség mellett miv [m/s] 8. ábra benső lépésre van szükségünk. A 6. ábra megadja, hogy adott kW/fm mellett, tetszőleges m és v esetén mennyi a fajlagos befektetés. (Ft/ kW). A 3. ábra megadja egy variációnál a kW, illetve a kW/fm és a v összefüggését. Kiválasztunk egy — lehetőleg kerek — sebességet s megnézzük annak milyen kW/fm érték felel meg. A 6. ábrán ennél az értéknél húzunk egy vízszintest, s ahol ez metszi az adott sebességgel, mint paraméterrel jellemzett görbéket, azokat a Ft/kW értékeket ábrában felrakjuk, ahol Sebesség [m/s] 9. ábra lyen v sebességet alkalmazva kapunk minimális fajlagos befektetést, vagyis megszerkeszthetjük a leggazdaságosabb csatorna hossz-szelvényt. Természetesen célszerű bizonyos határokon belül a sebességi ábrát kiegyenlíteni (8. ábrán eredmény vonallal), mert ez jelentősen egyszerűsíti a tervezést és ugyanakkor alig térünk el az optimumtól. Amennyiben más vonalvezetést is meg akarunk vizsgálni, úgy annak is meghatározzuk a jövedelmezőségi görbéjét (9. ábra), amiből megkapjuk az egyes kW/fm és v összefüggéseket. Kerek v értékeknek megfelelő kW/fm értékeknél ismét vízszinteseket húzunk a 6. ábrában (eredményvonalak) és az azonos v értékű görbék és vízszintesek metszéspontjában leolvassuk a Ft/kW értéket, természetesen az m értékek figyelembevételével. Ezeket ismét rakjuk fel a v és Ft/kW függvényében — az m-et használva paraméternek (10. ábra) —, majd az optimum pontokat az m és v függvényében felrakva és a v-t kiegyenlítve (11. ábra) feladatunkat ismét megoldottuk. Ha a hossz-szelvényt úgy képezzük ki, hogy adott vízszín és terepszín magasságkülönbségeknél mindig a 11. ábrán kimát tulajdonképpen keressük. Ennek magyarázata az, hogy ilymódon a különböző változatokhoz tartozó értékek mind ugyanazon a görbeseregvonalon olvashatók le, mivel a görbék így az egyes variációk folyóméterre vonatkoztatott jövedelmétől függetlenek. ezer Ft/kW 7. ábra Végeredményben feladatunk annak végrehajtása, hogy adott terepviszonyok mellett — vagyis adott vízszint és terepszint közötti magasságkülönbség (m) mellett — milyen sebességet (esést) alkalmazva kapjuk a fajlagos befektetés minimumát. Ehhez még egy köz-