Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1951. és 1952. években végzett, a budapesti gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

29Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. BALNELÓGIA Jelentés az Országos Balneolőgiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1951. és 1952. erekben végzett a budapesti gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vizhozam és hőmérséklet méréseiről.* A geológusokból, mérnökökből, illetve mérnökhallgatókból álló Hidrogeológiai Osz­tály a Fővárosi Gyógyfürdők Vállalata anyagi támogatásával részben társadalmi munkában végezte a budapesti gyógyforrások hőmérsékle­tének és vízhozamának mérését. A budapesti források műszaki ellenőrzésén kívül rendszeres méréseket végeztünk a vidéki gyógyforrások­nál is (lásd Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz.). 1951. és 1952. években a budapesti gyógy­forrásokkal kapcsolatban végzett munkánkat, illetve mérési eredményeinket részleteiben az alábbi csoportosításban közöljük: 1. Az egyes budapesti forrásoknál alkalma­zott mérési módszerek, sorrendben délről északra haladva a budai oldalon, majd a pesti oldalon, illetve Margitszigeten üzemenként és egy-egy üzemen belül forrásonként. 2. A mérési adatok táblázatosan. 3. Grafikonokban feldolgozott mérési ada­tok. 1. Mérési módszerek Keserűvizes telepek kútjai Kelenföld ha­tárában őrsöd és őrmező területén találhatók. E terület hidrogeológiáját dr. Vendl Aladár is­mertette „A budapesti keserű vizes telepek hid­rogeológiája" c. munkájában. Ezen a területen belül három csoportban vannak elhelyezve a kutak, az ügynevezett Apenta, Ferenc József és Hunyadi János keserűvizes telepek. Ezek kö­zül 1951. és 1952. években csak a Hunyadi Já­nos-telep volt üzemben, így megfigyelések is csak erre terjedtek ki. Mértük az üzemeltetéstől függően alkalmanként egy-egy kútban a vízál­lást, valamint a víz hőfokát és sűrűségét (areo­méterrel) a kút felső, középső és alsó vízszint­jében. Eredményeket lásd 1. sz. táblázatban. A méréseket dr. Cziráky József végezte. Tétényi-úti állami kórház (volt Erzsébet sósfürdő) kezelésében van a kórház területén lévő artézi kút. A kút 49 C° melegvizét a kór­ház használja fűtésre. Mint gyógyvizet egyál­talán nem használják fel. Fűtésre egy ellen­áramú hőkicserélő berendezés segítségével hasznosítják. A termálvíz a vasra igen erős korrodáló hatású. Ez jól észlelhető a kúttól a felhasználási helyig vezető csővezetéken, il­letve a hőkicserélő berendezésben. 1952. ápri­lisától végeztünk rendszeres megfigyeléseket ennél a kútnál. Mértük a kútban a nyugalmi vízszintet a kútakna betonfedlapjától számítva, valamint a víz hőmérsékletét a kútfejnél lévő szivattyúházban a szívóvezetékbe állandó jel­leggel beépített hőmérőn. A nyugalmi vízellá­tásból a kút vízhozamgörbéjének segítségével számítottuk az elosztófej tengelyének magas­ságában a kút hozamát. Eredményeinket a 2. sz. táblázat tünteti fel. A méréseket Szent­andrási Károly végezte. Ezen a területen az artézi kúton kívül 22 db. keserűvizes kút is található. A kutak telje­sen elhagyott állapotban használaton kívül vannak, ezeknél méréseket nem végeztünk. Gellért gyógyfürdő forrásai. A fürdőnek egy természetes forráscsoportja (I. sz.) és egy fúrt kútja (II. sz.) van. A fúrt kút vizét nem használják. A természetes forráscsoport Ijátja el termálvízzel az üzemet. A fogyasztásnak megfelelő mértékben szivattyúzással emelik ki a forrásokra épített medencéből a szükséges vízmennyiséget. A forráscsoport vízhozamát és hőmérsékletét rendszeresen mértük. A vízho­zammérést szivattyúzással végeztük. Ismert alapterületű medencébe (III. és IV. medence, alapterülete 92,9 m 2) szívtuk a forrásból a vi­zet, úgy szabályozza a szivattyút, hogy a for­rásban a vízszint ne változzon. Átlag 30 perces szivattyúzási idő alatt mértük a vízszint emel­kedését a felső medencékben. Ezekből a méré­sekből számítottuk a vízhozamot, amely a for­rásmedencében lévő vízállás függvénye. A for­rásmedencében a vízállás az üzem napi vízszük­ségletétől, illetve termálvíz fogyasztásától füg­gően igen változó volt a különböző mérési na­pokon. Ezért a közvetlenül mért hozamot a for­rás hozamgörbéjének a segítségével redukáltuk a medence 0 vízállására. A redukált értékek és a Duna vízállása közt az összefüggés jól kimu­tatható. A víz hőmérsékletét a forrásban a szí­vókosárnál mértük. A mérési eredményeket lásd 3. sz. táblázatban. Javaslatunkra a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata az I. sz. forrás folyo­sójának helytelenül megépített szellőzőjét át­építette, valamint a forrást és környékét ki­tisztíttatta. A méréseket és megfigyeléseket Horváth József, Horváth Lajos, Kiss László és Izsán Viktor végezték. Rudas gyógyfürdő forrásai. A fürdőhöz tar­tozó források közül vízhozam és hőmérséklet méréseket 8 forrásnál végeztünk. Bár az üzem vízhálózatába nincs bekapcsolva, rendszeresen figyeltük a Hungária I. ter­mészetes forrás vízhozam- és hőmérséklet vál­tozását. Ugyanis a forrás hozama és hőmérsék­lete igen érzékeny a Duna vízállás változására. Hozama oly csekély, hogy alacsony Duna víz­álláskor teljesen elapad. A forrásnak erősen * Készült a Műszaki Egyetem Ásvány- és Föld­tani tanszéken, összeállította Horváth József és Hor­váth Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents