Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1951. és 1952. években végzett, a budapesti gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

29Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. BALNELÓGIA Jelentés az Országos Balneolőgiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1951. és 1952. erekben végzett a budapesti gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vizhozam és hőmérséklet méréseiről.* A geológusokból, mérnökökből, illetve mérnökhallgatókból álló Hidrogeológiai Osztály a Fővárosi Gyógyfürdők Vállalata anyagi támogatásával részben társadalmi munkában végezte a budapesti gyógyforrások hőmérsékletének és vízhozamának mérését. A budapesti források műszaki ellenőrzésén kívül rendszeres méréseket végeztünk a vidéki gyógyforrásoknál is (lásd Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz.). 1951. és 1952. években a budapesti gyógyforrásokkal kapcsolatban végzett munkánkat, illetve mérési eredményeinket részleteiben az alábbi csoportosításban közöljük: 1. Az egyes budapesti forrásoknál alkalmazott mérési módszerek, sorrendben délről északra haladva a budai oldalon, majd a pesti oldalon, illetve Margitszigeten üzemenként és egy-egy üzemen belül forrásonként. 2. A mérési adatok táblázatosan. 3. Grafikonokban feldolgozott mérési adatok. 1. Mérési módszerek Keserűvizes telepek kútjai Kelenföld határában őrsöd és őrmező területén találhatók. E terület hidrogeológiáját dr. Vendl Aladár ismertette „A budapesti keserű vizes telepek hidrogeológiája" c. munkájában. Ezen a területen belül három csoportban vannak elhelyezve a kutak, az ügynevezett Apenta, Ferenc József és Hunyadi János keserűvizes telepek. Ezek közül 1951. és 1952. években csak a Hunyadi János-telep volt üzemben, így megfigyelések is csak erre terjedtek ki. Mértük az üzemeltetéstől függően alkalmanként egy-egy kútban a vízállást, valamint a víz hőfokát és sűrűségét (areométerrel) a kút felső, középső és alsó vízszintjében. Eredményeket lásd 1. sz. táblázatban. A méréseket dr. Cziráky József végezte. Tétényi-úti állami kórház (volt Erzsébet sósfürdő) kezelésében van a kórház területén lévő artézi kút. A kút 49 C° melegvizét a kórház használja fűtésre. Mint gyógyvizet egyáltalán nem használják fel. Fűtésre egy ellenáramú hőkicserélő berendezés segítségével hasznosítják. A termálvíz a vasra igen erős korrodáló hatású. Ez jól észlelhető a kúttól a felhasználási helyig vezető csővezetéken, illetve a hőkicserélő berendezésben. 1952. áprilisától végeztünk rendszeres megfigyeléseket ennél a kútnál. Mértük a kútban a nyugalmi vízszintet a kútakna betonfedlapjától számítva, valamint a víz hőmérsékletét a kútfejnél lévő szivattyúházban a szívóvezetékbe állandó jelleggel beépített hőmérőn. A nyugalmi vízellátásból a kút vízhozamgörbéjének segítségével számítottuk az elosztófej tengelyének magasságában a kút hozamát. Eredményeinket a 2. sz. táblázat tünteti fel. A méréseket Szentandrási Károly végezte. Ezen a területen az artézi kúton kívül 22 db. keserűvizes kút is található. A kutak teljesen elhagyott állapotban használaton kívül vannak, ezeknél méréseket nem végeztünk. Gellért gyógyfürdő forrásai. A fürdőnek egy természetes forráscsoportja (I. sz.) és egy fúrt kútja (II. sz.) van. A fúrt kút vizét nem használják. A természetes forráscsoport Ijátja el termálvízzel az üzemet. A fogyasztásnak megfelelő mértékben szivattyúzással emelik ki a forrásokra épített medencéből a szükséges vízmennyiséget. A forráscsoport vízhozamát és hőmérsékletét rendszeresen mértük. A vízhozammérést szivattyúzással végeztük. Ismert alapterületű medencébe (III. és IV. medence, alapterülete 92,9 m

2) szívtuk a forrásból a vizet, úgy szabályozza a szivattyút, hogy a forrásban a vízszint ne változzon. Átlag 30 perces szivattyúzási idő alatt mértük a vízszint emelkedését a felső medencékben. Ezekből a mérésekből számítottuk a vízhozamot, amely a forrásmedencében lévő vízállás függvénye. A forrásmedencében a vízállás az üzem napi vízszükségletétől, illetve termálvíz fogyasztásától függően igen változó volt a különböző mérési napokon. Ezért a közvetlenül mért hozamot a forrás hozamgörbéjének a segítségével redukáltuk a medence 0 vízállására. A redukált értékek és a Duna vízállása közt az összefüggés jól kimutatható. A víz hőmérsékletét a forrásban a szívókosárnál mértük. A mérési eredményeket lásd 3. sz. táblázatban. Javaslatunkra a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata az I. sz. forrás folyosójának helytelenül megépített szellőzőjét átépítette, valamint a forrást és környékét kitisztíttatta. A méréseket és megfigyeléseket Horváth József, Horváth Lajos, Kiss László és Izsán Viktor végezték. Rudas gyógyfürdő forrásai. A fürdőhöz tartozó források közül vízhozam és hőmérséklet méréseket 8 forrásnál végeztünk. Bár az üzem vízhálózatába nincs bekapcsolva, rendszeresen figyeltük a Hungária I. természetes forrás vízhozam- és hőmérséklet változását. Ugyanis a forrás hozama és hőmérséklete igen érzékeny a Duna vízállás változására. Hozama oly csekély, hogy alacsony Duna vízálláskor teljesen elapad. A forrásnak erősen * Készült a Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani tanszéken, összeállította Horváth József és Horváth Lajos.