Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1951. és 1952. években végzett, a budapesti gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

Horváth J. és L.: OBKI 1951—52. évi jelentés Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 309 szennyezett a vize és ezért nem használják. A vízhozamot a beépített túlfolyónál köbözéssel mértük. Hőmérséklet mérés szintén a túlfolyónál történt. Az alábbi forrásokat, melyek vagy közvetlenül (ivókút, kádfürdő) vagy a gyűjtőcsatornán keresztül vannak bekapcsolva a fürdő termálvíz ellátásába a következők szerint mértük: Attila II. fúrt kút hozamát a ivócsarnokban a vízelvételi csapnál mértük, ahová gravitációsan folyik be a víz. 1952. júliusától felszereltünk az ivócsarnokban a vízállás megfigyelésére egy üvegcsövet. (Az üvegcső skálájának számozása felülről lefelé növekszik.) így rendszeresen a hozammérésekkél egyidőben a nyugalmi vízállást is figyeltük. Hőmérsékletet a csapon kifolyó víznél mértük. Hungária II. fúrt kút vizét szivattyúval emelik a hálózatba. A vízhozamot és a hőmérsékletet az ivócsarnokban lévő csapnál mértük. Juventus fúrt kút vízhozam ingadozását a kút nyugalmi szintjének leolvasásával rögzítettük. A nyugalmi szintet a forrás szivattyúházában elhelyezett üvegcsőben olvastuk le. Az üvegcső skálájának számozása alulról felfelé növekvő értékű. A vízhozamot a kút hozamgörbéjéből számítottuk az elágazások magasságában. A hőmérsékletet az ivócsapnál mértük. Kinizsi természetes forrás vízhozamát a forrásfejnél beépített túlfolyónál köbözéssel határoztuk meg. A víz hőmérsékletét szintén a forrásfejnél észleltük. A forrás vízhozama erősen függ a Duna vízállásától. Mátyás természetes forráscsoport vizének hőmérsékletét és vízhozamát a forrásbarlang elfalazásába beépített túlfolyónál (csobogónál) mértük. A hozammérést köbözéssel végeztük. A víz felhasználása a gyűjtőcsatornán keresztül történik. Javaslatunkra a csobogónál, illetve a forrás bejáratnál lévő ideiglenes és rossz lefedést megjavították, aminek eredmé- nyeként a forrás túlfolyó vizének hőfoka kb. 2 C°-kal emelkedett. Török, Rákóczi és Musztafa természetes forráscsoportok vize nem különíthető el. Egy forrásbarlangból csővezetéken keresztül jut a víz a gyűjtőcsatornába. A gyűjtőcsator-^ nába való betorkolásnál, a csővezeték végénél mértük a víz hőmérsékletét és köbözéssel a vízhozamot. A hozam legnagyobb részét a Török forráscsoport adja. A Rákóczi és Musztafa források igen csekély hozamúak, alacsony Dunavízállás esetén teljesen elapadnak. A fentiek szerint végzett mérések eredményeit a 4. sz. táblázat tartalmazza. A fürdő forrásainak mérését Horváth József, Fehér Árpád, Izsán Viktor végezték. Imre gyógyfürdő forrásai. A fürdőben a felszabadulás előtt három gyógyforrás vizét használták fel. Háborús rongálódás következtében jelenleg csak a Nagy-forrás vizét használják. A Mátyás (Kis) forrás és a Kénes-forrás (fúrt kút) vizét nem hasznosítják. Rendszeresen mértük a Nagy-forrás vízhozamát és vizének hőmérsékletét. A méréseket a forrásbarlangnak a fürdő medencébe ömlő túlfolyójánál végeztük. Vízhozamot köbözéssel határoztuk meg. A mérési eredményeket lásd az 5. sz. táblázatban. A méréseket dr. Cziráky József, Fehér Árpád, Izsán Viktor, Némethy Balázs végezték. Lukács gyógyfürdő forrásai közül rendszeresen figyeltük a Római-forrás és Malom t ó vízhozamát és hőmérsékletét. A Római-forrás vizének hőmérsékletét, vízhozamát a medencébe való beömlésnél mértük. A vízhozam mérést köbözéssel végeztük. Ugyancsak a medencébe történő beömlésnél mértük köbözéssel a Malomtó hozamát is. Figyeltük rendszeresen a tó vízállását és a tónál a víz hőmérsékletét is. A mérési adatokat lásd a 6. sz. táblázatban. A fürdő területén lévő többi forrás mérése műszaki nehézségekbe ütközött, különösen azért, mert az üzem műszaki vezetősége nem támogatta mérési törekvéseinket. A méréseket Várkay Iván és Márai Ferenc végezték. _ Császár gyógyfürdő forrásainak helyszínrajzi elhelyezéséről, műszaki állapotáról és üzemeltetéséről nincsenek teljesen tiszta, áttekinthető adataink.. A forrásrendszer geodéziai és műszaki feltárása és felmérése lenne szükséges. A fürdő forrásai közül rendszeresen mértük az Antal, Mária, János és Török forrásokat. Az első három hozamát a forrásokra épített aknákban, illetve medencékben határoztuk meg úgy, hogy a forrás leszívása után az aknákban a vízszint emelkedést figyeltük. Ismertük a medencék keresztmetszeti területét, mértük az időegység alatti vízszint emelkedést és ezekből a figyelt szintre vonatkoztatott hozam számítható volt. A mért hozamot, amely a leszívás mértékének függvénye volt, a források hozamgörbéjének segítségével redukáltuk a források fenékszintjére. A források vizének hőmérsékletét szintén a források aknájába mértük. A Török-forrás hozamát, a forrás túlfolyó vizének mennyiségét a fedettuszoda medencéjében mértük köbözéssel. A medencébe való beömlésnél olvastuk le a víz hőmérsékletét is. Megfigyeléseink eredményeit a 7. sz. táblázat tartalmazza. A méréseket Várkay Iván és Márai Ferenc végezték. Az Óbudai Fehérítő üzem vízszükségletét látja el az Arpád-forrás. Közvetlenül a forrásfejre épített medencében mértük a forrás hozamát rendszeresen. Ebből a medencéből egy, a medence alján elhelyezett zsilippel zárható csővezetéken keresztül folyik a víz gravitációsan az üzem belső szolgálati medencéjébe. A vízhozam meghatározását úgy végeztük, hogy a zsilipet lezárva mértük a forrásmedencében az ott elhelyezett mérce 10 cm-es magasságától kiindulva 15 cm vízszint emelkedéshez tartozó emelkedési időt. A forrás vizének hőmérsékletét a forrásmedencében a zsilipnél mértük. Megfigyeléseinket a 8. sz. táblázat tartalmazza. Rendszeres mérési adatainkból jól látható a