Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Almássy Bálint–Máray Ferenc: Megfigyelések a tervezett mecseki mintavízgyűjtőterületen

306 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Almássy—Máray: A mecseki minta vízgyűjtő A mészkő felszínét ugyanis eredetileg a. rhaeti homokkő és wengeni pala boríthatta. Ennek egy — a mészkőrétegek közé mintegy becsíptetett sávja — fellelhető a Mély völgy ben, s közel K-Ny-i irányban hosszabb szakaszon is követhető. Ez a felszín alatti gát kényszeríti a vizet a különböző szinteken való kibukkanásra. Ugyancsak a Mélyvölgyben egy trachidolerit telér is található. Ez a víz áramlása szempontjából szintén akadályt jelent. A kőzet maga meglehetősen repedezett, s bár a nagyobb tömbök belső, friss törési felületein üdének látszik, a felszínhez közelebb mindenütt meglehetősen mállott. A Peknyáki völgy és Páfrányos völgy elágazásánál a mészkövet fiatalabb takarórétegek borítják, mediterrán homokkő és agyagpala. A homokkő durva szemcséjű, a pala finomszemű, puha kőzet. Durvább szemű konglomerátumos homokkő és a mészkősziklák lejtőtörmelékeinek elég nagy darabjait tartalmazó konglomerátum is található a Mély völgy elején. Ez is azt bizonyítja, hogy a mediterrán üledékek töltötték fel a mészkő területén a már előzőleg kialakult völgyeket. A patakmeder mentén az alsó szakaszon egészen fiatal törmelékes kőzetek, kavics, homokos kavics található, a felső szakaszon pedig jelenleg is képződő mésztufapadok. IV. A vízgyűjtőterület forrásai fakadási szint szerint a következők: 1. forrás, 203,45 m A. f. A részletesebben bejárt és felvett területen a legmélyebb szinten fakadó forrás. Az anisusi mészkőből fakad, kis természetes medencéje van, foglalással nincs ellátva. Vizét egy kis erecske szállítja a Mélyvölgy-i vízfolyásba, ez azonban fel van töltődve és növényzettel sűrűn benőtt. A forrás vize a réten elég nagy területet elvizenyősít. Vízhozammérést a mostoha körülmények miatt nem lehetett végezni. A forrás és az elvezető árok kitisztítása szükségesnek látszik. 2. Cserkész (Eta) forrás a mánfai Kőlyuk barlangnál. A forrás melletti beszintezett pont 220,56 m A. f.-i magasságú, a víz előbukkanása eszerint 220,0 m A. f. Igen kezdetleges foglalással van ellátva. Vizét a mély völgyi vízfolyás szállítja a Baranya csatornába. Felszínrelépése két törésvonal találkozásánál, — a Mély völgy és Zsidóvölgy elágazásában — történik. Ez is arra mutat, hogy a karsztvíz az összetöredezettebb kőzetben, tektonikai hasadékok, repedések mentén, a kisebb ellenállás irányában áramlik, és ezeken a helyeken tud járatokat kialakítani. A forrás hozama az 1952. IX. 29-i mérés szerint 60 liter percenkint. A víz hőfoka 10,8 C° volt. 3. A Gyula barlangban lévő állandó vízfolyás magasságának meghatározása céljából a bejárat melletti névtáblán 225,73 m A. f.-i magasságban szint jelölés van elhelyezve. A barlang a már előbb említett törési vonalak találkozása mentén alakult ki. A víz nagymértékű munkáját bizonyítja az, hogy a barlangban kettős járatrendszer alakult ki. A felsőrendszer csak nagy vizek idején telik meg vízzel. A bejárat mellett a mészkő vastag padokban rétegezett. 4. forrás a Kőlyuktól a Mélyvölgy—Melegmány-i elágazás felé vezető ösvény mentén közvetlenül a vízfolyás mellett. A forrás 226,07 m A. f.-i magasságban a mészkőből fakad. Foglalása nincs. Vízhozammeghatározást nem tudtunk végezni, de becslés szerint csupán 2—3 liter lehet percenkint a forrás vízszolgáltatása. 5. forrás az előzőtől valamivel feljebb, a patak mentén. Szintén a mészkőből jön elő, de törmelékkel a forrás lefolyása annyira feltöltődött, hogy a víz jelenleg ezalatt a törmelékhalmaz alatt folyik be a patakba. Vízhozamot itt sem tudtunk mérni. 6. Cirkó forrás, az elágazás után, a peknyáki völgyben a patak bal partján fakad. Foglalva nincs, a víz előbukkanása után azonnal a patakba jut. Hozama csak becslés szerint 3—4 liter percenkint. Fakadási szint: 244,02 m A. f. 7. Melegmány forrás, 302,23 m A. f. magasságban. A forrás rendes foglalással ellátva nincs, csak deszkával födték le a forrásmedencét. A forrás saját természetes üledékével, továbbá törmelékkel, avarral eltömődött, vízszolgáltatást észlelni nem is lehetett. Alapos tisztításra és rendezésre szorul környezetével egyetemben. A forrás típusára vonatkozóan föltételezhető az, hogy itt csupán a közvetlen mellette, illetve fölötte lévő hatalmas, közel 6—8 m magas mésztufagátakon lebukó pataknak a likacsos szerkezetű fiatal kőzetbe beszivárgó, elszökő vize bukkan ismét napvilágra. Ennek megállapítása rendszeres hozam, hőmérsékletmegfigyelések segítségével és vízfestéssel történhetne. 8. Anyák kútja, a melegmányi völgynek a legutolsó, legmagasabb szinten fakadó, de mégis, talán legbővebb vizű forrása. Foglalással van ellátva, ami elég kezdetleges ugyan, mert a víz: elszökése ellen nem nyújt biztosítékot, de mégis, lényegesen kedvezőbb állapotban van, mint az előzőekben felsorolt források. A víz egy eternitcsövön folyik ki, ennek felső éle 324,50 m A. f. magasságban van. A forrás vízhozama köbözéssel mérhető, az 1952. IX. 29-i mérés szerint 80 l/p. A víz hőfoka 11,1° C. A foglalt forrás mellett közvetlenül egy kisebb horpadásban még egy természetes forrásmedence látható. Ennek kitisztítása révén itt is minden bizonnyal működő forrást kapnánk. Ennél magasabb szinten fakadó forrás a vízgyűjtő területen nincs. 9. A Peknyáki völgy és a Mély völgy elágazása után a Mély völgy ben haladva, a patak baloldalán 263,82 m A. f. magasságban találunk egy kis forrást. Foglalva nincs, görgeteg és lejtőtörmelék fedi előbukkanásának helyét, a víz