Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Papp Ferenc:A források rendszere

302 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 0 Papp F.: A források rendszere Papp Szilárd kémiai összetétel alapján felállított rendszere, melyet alapul vettünk a következő 10 csoportra osztja az ásványvizeket. 1. Egyszerű szénsavas vizek, azok, melyekben az oldott só tartalom kisebb, mint 100 mg/l, a szabad szénsav azonban meghaladja literenként az 1000 mg-t. 2. Alkalikus (alkáli hidrogén karbonátos alkalikus) vizek, azok, melyekben az oldott szilárd só tartalom meghaladja literenként az 1000 mg-t és ezek közül a nátrium és HCO

a ion van túlsúlyban. Ha azonkívül még 1000 mg/l több CO,-t is tartalmaznak, akkor ez az alkali hidrokarbonátos savanyúvizek alcsoportja. 3. Alkáli-földfémes hidrokarbonátos (földes-meszes) vizek oldott szilárd alkatrész tartalma meghaladja az 1000 mg/l-t és ezek közül a Ca, Mg, valamint a HCO

s ionok vannak túlsúlyban. Ha ezenkívül még 1000 mg/l — több C0

2-t is tartalmaz, akkor ez az alkáli földfémes HCO,-s savanyúvizek alcsoportja. 4. Kloridos (konyhasós stb.) vizek legalább 1000 mg/1 oldott alkatrészt tartalmaznak, melyek közül a NaCl ion van túlsúlyban. 5. Keserűvizek, ezek 1000 mg/l több szulfátiont taralmaznak. 6. Vasas vizeknél, ha szabad szénsav tartalmuk literenként 1000 mg-nál kevesebb, akkor legalább 20 mg/l Fe-t, ha azonban a szabad szénsav 1000 mg/l-t meghaladja, akkor literenként legalább 10 mg Fe-t kell tartalmazniok. 7. Kénes vizek azok, melyeknek titrálható összes kén tartalma legalább 1 mg szulfid ionnak felel meg. 8. Jódos-, brómos vizek jodid, illetve bromid tartalma meghaladja az 1, illetve 5 mg-t. 9. Rádiumos vizek hazai viszonyaink között, melyeknek rádium emanáció tartalma meghaladja az 1 millimikró curiet (2,75 machet). 10. Egyszerű meleg thermál vizekben sem az oldott szilárd anyag, sem a szabad szénsav tartalom nem éri el az 1 mg-t. Pusztán 20° C-t meghaladó hőmérsékletükön alapul a gyógyhatásúk. A 10-ik csoportot nem építettük be a rendszerbe külön, mert azok a karsztvizeknél szerepelnek. A VI. csoportban a Szovjetunió hidrológusainak-balneológusainak források földrajzi szélességére és hosszúságára, valamint a tengerszint feletti magasságára vonatkozó jelölését javasoljuk. A szélesség-hosszúság mértékét fokokban 3, illetve 2 számjeggyel fejezzük ki. A tengerszint feletti magasságot pedig négy számjeggyel. Ha tehát csak egy számjegyű, akkor eléje három „0" írandó. Pl. egy tengerpart közeli forrásnál, ha annak feltörési helye 3 méterre van a tenger szintje felett, akkor ez a tényező így írandó: „0003". A források helyének földrajzi megjelölését jellemző szélességi és hosszúsági fokot, illetve magasságot, a fokok bejelölése után egymás mellé írjuk. Például egy olyan forrásnak, amely a 47-es szélességi és a 19-es hosszúsági fok közelében 101 m magasan fakad, a jelcsoportja a következő: 47° 19° 0101 Kétféle index használható. Egy tájékoztató rövid, ebben az esetben az első csoport minden tényezője, a többi csoportnak pedig csak az első két tényezője szerepel. A teljes index a hat csoport minden tényezőjét egyesíti és miután egy-egy sajátság kifejezésére azonos helyen ugyanannyi szám szerepel, ha valakit csak egy sajátság érdekel, könnyen áttekintheti azokat. Néhány ismertebb hazai forrás indexe álljon itt példaként. Gellért fürdő: I. sz. forráscsoport 52.63—2.0.9—l-l

3.5—46|.4—2.3—47°019°0101 Rudas fürdő : Mátyás forrás 52.63—2.39—1.1-1

2.4- -43? .4—3.3—47°019°0110 Lukács fürdő : Malomtó 51.53—2.3.9—1.3-2

3.5—24J. 0—2.3—47°019°0110 Iszaptó forrásai 45.64—2.3.9—1 ,l-2

3.6—39| .0—2.3—47°019°0! 10 Császár fürdő: János (Ivó-) forrás 45.61—2.3.9—1.2-1-.4—58|. 2—2.3—47°019°0110 Esztergom,: Mala forrás csoport 45 gj.54—2.0.5—1.2-5

3.6—29^.0—2.3—48°019°0115 Dunaalmás : Csokonai forrás 42.63—2.1.1—1.9 0' .4—23| .0—3.3—48°019°0115 Tata : Nagyforrás 44 45-63—1.0.5—1.1 -3

36—21|.0—2.3—48°019°0I40 Eger : Strandfürdő forrásai 43.64—2.0.9—1,4-9

3.6—28| .0—2.3—48°020

ű0170 Balf : Wolfgang forrás 45.21— 3.1.1—1.1-2'.6—15° 0—1.2—48°020°0250 o Börzsöny hegység : Rózsa forrás 33.21—4.1.2—1.1-3'.3—08Z.0—1.0—48°019'0700 o Mecsek hegység : Anyák kútja 51.62—3.1.3—1.8- 0

1.3—11 £ .0—3.3—46°018°0320 IRODALOM 1. L. B. Blasquez: Nouvelle classiflcation des sources. Congr. Geol. Int. Alger. Sect. VIII. fasc. VIII. Alger 1953. 2. Dalmady Z.: Az ásványvizek grafikus ábrázolása. Hidr. Közi. 1926. 3. Frank M.—Kunsz J.—Rausch: Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek ismertetése. 1936. 4. Kessler H.: A karsztvíz feltárása. Vízügy. Közi. 1952. II. 5. Papp F.: Gyógyvizeink és a földtani adottságok. Mérn. Továbbképző Int. 1942. 6. Papp Sz.: Magyarország ásvány- és gyógyvizei. 1954. 7. Than K.: Az ásványvizek chémiai constitutiójárói és összehasonlításáról. Ért. a term. tud. körébőL XX. 1891.