Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Papp Ferenc:A források rendszere

Papp F.: A források rendszere Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 299 E néhány szám az összes fontosabb kőzeteket, melyekből források eredhetnek, kifejezi. Amennyiben bizonytalan, hogy milyen kőzetből törhet elő a víz, akkor „/" jellel írjuk ki a kérdéses kőzeteket. Pl. a Római fürdő 16 forrása részben kavicsos homokból, részben iszapból tör elő. Ilyen esetben 42/43 írandó. • A források lehetnek réteg — (11—29), hasadék (31—49) és karsztvíz (51—69) jellegű források. A víz előtörés jellege, tisztasága miatt szükséges annak a kifejezése is, hogy vájjon a forrásvizet tartalmazó réteg fölött van-e vízzáró réteg, vagy sem. I/b Réteg fedett nyilt Hasadék fedett nyilt Vizet vezető és vizet záró réteg határán fakadó forrás Törmelékből eredő forrás Vető mentén feltörő forrás Túlfolyó forrás Atbukó forrás Víztartó réteg keresztmetszetének szűkülése folytán keletkező forrás . . Duzzasztott forrás Állóvizű Leszállóvizű Vetömenti feltörő Túlfolyó 11 12 13 14 15 16 17 21 22 23 24 25 fedett 51 52 53 54 31 32 33 34 35 36 37 41 42 43 44 45 46 47 nyilt 6T~ 62 63 64 A rétegforrások igen elterjedtek. A felsorolt változatok közül a víztartó réteg keresztmetszetének szűkülése vagy úgy értendő, hogy 2—2 víztartó, illetve vízzáró réteg megközelíti egymást, vapv az is előfordulhat, ho^v a vizet tartalmazó laza üledék hézagtérfogata, illetve a hézagok nagysága, egyre kisebb. A duzzasztott rétegforrás esetében a vizet át nem eresztő réteg, mint természetes gát szerepel. A túlfolyó forrás hegytetők körül található, ahol a vizet át nem eresztő kőzetek közel egyszintben vannak. Az állóvizű karsztforrás esetében a karsztvíz szintben van ép a víz előjövetele, a párolgás okoztá vízveszteséget állandóan pótolja a mélyebb szintekből előtörő karsztvíz. A földtani eredet és a vízelőtörés módját jellemző két kétjegyű számot ponttal kapcsoljuk össze. Például mészkőből előtörő túlfolyó nyílt karsztforrást jellemző számcsoport a következő : 51.64 Jelölésünknél a II. csoportban a források feltörési helyének megadása szerepel. Ezt tekintetbevették mások is, így pl. L. V. Blasquez. Valóban indokolt a feltörési hely körülírása. Eszerint lehet forrásokat: „1" medencékben. „2" völgyekben, ,,3" lejtőkön és „4" hegycsúcsok, illetve hegygerincek közelében találni. A források vízelőtörése szempontjából jellemző adat a víz előtörés irányának égtáj szerinti megjelölése. így: „1" észak „2" északkelet „3" kelet „4" délkelet „5" dél ,,6" délnyugat ,X nyugat „8" északnyugat Ha az irány nem fejezhető ki („álló jellegű"), akkor „0". A második csoport harmadik tényezője a források gyakoriságát jellemzi, ebben az esetben arra kell tekintettel lenni, hogy a forrás körül vont 1 km sugarú körön belül hány forrás található a kérdéses forráson kívül. A fentieket foglalja össze a II. táblázat. II. Hely Medence Völgy Lejtő Hegycsúcs közeli \ ill. hegygerinc 1 3 4 Égtáj É ÉK K DK J> 1 2 3 4 D DXv Ny' ÉNy 5 6 i 8 . Források száma Jelző szám Gyakoriság 1—2 3 -4 5 6 7 8 í) 10 11 12 13 15 16 20 20-riál több 1 9 6 7 8 9 Meg kell jegyezni, hogy vita tárgya volt, vájjon ne írassék-e ki az 1 km sugarú körön belül található források száma, mint jelző index. A vízfeltörés helyét fizikai földrajzi szempontból jellemző három számot pontokkal kapcsoljuk össze. Például egy völgyben fakadó forrásnak, amelynek előretörési iránya nem határozható meg és amelynek környezetében 1 km sugarú körön belül található források száma 22, a jele a következő: 2.0.5 A III. csoport tényezői a források vízadó készségéről tanúskodnak. így az első tényező: .,1" állandó vizet adó-, „2" szakaszosan feltörő-, „3" időszakos forrás. Szakaszos forrás alatt vagy a gázoktól feldobott, vagy a szivornya-hatására működő források értendők. A gázok a forrásjáratból kilövelik a vizet és míg az vízzel újra nem töltődik, szünetel a víz előtörése. A gejzírek tartoznak ide. Az időszakos forrásokat az jellemzi, hogy csak bő csapadék esetében van bennük víz. Medencéikben iszap helyett a legtöbb esetben nem vízi növények figyelhetők meg. Ezeknek az időszakos fórráVizelőtörés jellege Karsztforrás Réteg- és hasadékforrás