Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
7-8. szám - Dr. Papp Ferenc:A források rendszere
300 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Papp F.: A források rendszere soknak vízhozama és hőmérséklete igen szélsőséges. A továbbiakban megvizsgáljuk a források vízhozamát. Becsléssel megállapítjuk az eddigi vízhozammérések és helyi tanulmányok alapján a nem szélsőségesen száraz időszakok kisvízmennyiségét 1/m-ban. A kisvízmennyiséget jellemző számot úgy kerekítjük, hogy csak két számjegy legyen 0-tól eltérő. Például, ha a vízhozam 571 l/m, ezt kerekítjük 570 1/m-ra, ha a vízhozam 4322 l/m, ezt kerekítjük 4300 1/m-ra. Ezt a kerekítést azért engedjük meg, mert a kisvízhozam értéke általában csak becsléssel állapítható meg. A kerekítésnél az 5-ös számot már felfelé, a 4-et még lefelé kerekítjük. Az így megkapott becsült és kerekített vízhozam értékét most már 10 kerekszámú hatványának és egy alapszámnak szorzatával fejezzük ki, és az alapszámmal és kitevőjével jelöljük. Az alapszám a kerekítésnél megmaradó két szám, közbenső tizedesponttal, a kitevő pedig a tízes alapú szorzó hatványkitevője. Példánk esetében 570 l/m = 5,7 X 100 = 5,7 X 10 2, vagy 4300 l/m = 4,3 X 1000 = 4,3 X 10 : i, a vízhozamot a következőképpen jelöljük: 5,7 2 és 4,3 3 . Ami a hozam ingadozását, változását illeti, az több tényezőtől függ. Így függ a vizet tartalmazó kőzet hézagtérfogatától és helyzetétől, a csapadéktól, a növényzettől, az évszaktól, a fekvéstől, a légnyomástól, a vizet tartalmazó kőzet kiterjedésétől. A források vízhozama a vizet tartalmazó réteg kiterjedése, helyzete szerint változik. A kiterjedésnél a vízgyűjtő terület határozandó meg. A rétegek helyzeténél tudnunk kell azt, hogy a dőlésszög megállapítása, a víz beszivárgása, továbbá a víznek kőzetben való mozgása miatt fontos. Azaz a vízhozam egyenes arányban van a vízgyűjtő terület nagyságával és a vízgyűjtő terület vastagságával. A csapadék hatása vagy közvetlenül jelentkezik, vagy késéssel. Minél vastagabb a vizet vezető réteg, annál hosszabb idő után jelentkezik a csapadék hatása. A légnyomás is befolyásolja a források vízhozamát. Magasabb légnyomás esetében a vízhozam csökken. Az évszaknak, fagynak és a csapadék gyakoriságának hasonlókép fontos szerepe van. A fagy késlelteti, gátolja a csapadék vízhozam növelő hatását. A szárazság után ugyanaz a csapadék mennyiség kisebb mértékben növeli a források vízhozamát, mint hoszszabb esőzések után. A III. csoport harmadik tényezője a Kessler-féle megbízhatósági index. Tudvalevőleg, ennek kiszámításánál a vízhozam maximuma osztandó a minimummal, és amennyiben ez 1.0— 3,0, akkor a megbízhatósági index 6 (kitűnő) 3.1— 5,0, akkor a megbízhatósági index 5 (igen jó) 5,1— 10,0, akkor a megbízhatósági index 4 (jó) 10,1— 20,0, akkor a megbízhatósági index 3 (mérsékelt) 20,1—100,0, akkor a megbízhatósági index 2 (rossz) >100, akkor a megbízhatósági index 1 (igen rossz) A csoport indexeit a III. táblázatban foglaltuk össze: III. Vízhozam állandó szakaszos időszakos minimális vízhozam (becsült érték) 1.0— 3,0 3.1— 5,0 5,1— 10,0 10,1— 20,0 20,1—100,0 100-nál több (kitűnő) (igen jó) (jó) 3 (mérsékelt) 2 (rossz) 1 (igen rossz) A források vízadóképességét jellemző számokat, illetve számcsoportokat pontokai kapcsoljuk össze. Például egy állandóan vizet adó. 12 l/sec kisvízhozamú, igen jó megbízhatósági indexű forrás jelölése: 1.1,2\5 A IV. csoportban a források fizikai tulajdonságainak megismerése szempontjából jellemző hőmérsékleti- és rádióaktivitásra vonatkozó értékek szerepelnek. A víz hőmérséklete függ a földrajzi fekvéstől, a vizet vezető kőzetektől, a forrásmedence növényekkel való betelepítettségétől. A nem vetőmenti források hőmérséklete az illető hely évi közép hőmérsékletéhez áll igen közel. Nálunk az ország déli részén a Mecsekben fakadó források hőmérséklete 12 9 C körüli. Az ország északi részén lévő Börzsönyi-hegységben pedig 9° C körüli. A rossz hővezető laza üledékes kőzetekből fakadó források vizének hőmérséklete kevésbbé ingadozik, a jó hővezető kőzetekből előtörő víz hőfokának ingadozása nagyobb. Minél vastagabb a vizet vezető réteg, annál kevésbbé ingadozik az előtörő víz hőmérséklete. A törésvonal menti források vizének magasabb hőmérséklete közismert, pl. a Gellért-hegy körül fakadó források hőmérséklete 42—45° C. A vízgyűjtő terület fekvése a víz hőmérséklete szempontjából ugyancsak számít. A déli oldalakon, ahol a területet hoszszabb időig éri napsütés, ott melegebbek a források. Az északi fekvésű források hőmérséklete viszont alacsonyabb. így pl. a Börzsönyi-hegységben a Bakó-kút forrásának hőmérséklete 10° C (délnyugati fekvés), a Szabó köveknél lévő Hidegforrás 6° C (északi fekvés), tehát egyidőben szembetűnő a különbség. A gázokat tartalmazó források vizének hőmérséklete az átlagnál valamivel kisebb, mert a nyomás alól felszabaduló gázok hűtő hatást fejtenek ki. Ilyen a Párád melletti Szent István forrás (Ilonavölgy), ahol a víz hőmérséklete 7—8° C. Az olyan források hőmérséklete, melyben kémiai átalakulások mennek végbe, az évi átlagnál magasabb. Jól megfigyelhető ez- a szulfátos forrásvizek esetében. Budán a Vár oldalában lévő Toldi Ferenc utcában, a felszíni forrásvíz hőmérséklet 14° C. A növényi élet asszimiláMegbízhatóság Qmax Qmin
