Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Papp Ferenc:A források rendszere

Papp F.: A források rendszere Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 297 Kor Kőzet Forrásüledék Mód Fontosabb helyek Karbon fillit • kvarc önálló kristályok Cák, Kőszeg kvarcit bevonat, erek Cák, Kőszeg leukofillit kvarcit erek Sopron : Károlymagaslat csillámpala kvarcit erek Sopron, Mórágy gránit kvarc önálló kristályok Velencei-hegység kvarc erek Meleghegy kalcit Zsidóhegy fluorit bennőve Cseplek, Üveghegy barit fennőve Meleghegy szulfidos érctelér telér behintés Sukoró kaolin erek Nadap homokkő kvarcit bevonat Balatonalmádi, Kővágóörs szulfidos érc foltokban Csopak perm konglomerát kvarcit homokkő erek Almádi: Öreghegy triász mészkő szarukő erek Budai hegyek lisztes mészkő fészkek Budai hegyek jura mészkő kvarcit erek Úrkút, Zirc jura kalcit erek, bevonat kréta mészkő kvarcit erek Tapolcafő Tevelhegymárga kalcit erek, bevonat Sümeg eocén breccsa kvarc önálló kristály Buda. Sashegy, Ördöghegy kvarcit erek Zirc, Dudar mészkő kalcit bevonat, ér Budai Mátyáshegy, Martinovicflh. szulfidos érc önálló, elhintve Csillaghegyen : Rókahegy márga barit bevonat, telér Csillaghegyen : Rókahegy oligocén homokkő barit bevonat Hárshegy limonit pirit telér Oszoly, Naszál után inárga barit telér, bevonat Oszoly, Naszál szulfidos érc elhintve Budai hegyek kvarcit bevonat, telér Budai hegyek miocén kavics faopál egyes darabok Budafok, Kamaraerdő homok opál erek, fészkek Nógrád, Bp-Rákos mészkő mésztufa fészkek Sóskút andezit opál erek, fészkek Szokolya, Diósjenő, Kéked kalcit bevonat, összeálló Izbég, Dunabogdány, Csákhegy kristály Izbég, Dunabogdány, Csákhegy zeolit bevonat Dunabogdány, Inóc, Somoskő kaolin erek Velencei hegység szulfidos érc telér behintés Nagybörzsöny, Gyöngyösoroszi kaolinit erek, fészkek Recsk, Telkibánya pliocén bazalt zeolit erek, fészkek Badacsony, Haláp aragonit bennőve Gulács, Somoskőújfalu mészkő aragonit bennőve Buda-Cellérthegy, Rózsadomb kalcit erek Buda-Gellérthegy, Rózsadomb pleisztocén mészkő aragonit bennőve Buda-Gellérthegy, Rózsadomb tekinthetők kétségtelen forrásnyomoknak. A porló, lisztes szerkezet más okokra, illetve más időszakokra is visszavezethető. A levantei időszakban a Szabadsághegy tetején, a Gellérthegy legmagasabb részén — Rózsadombtetőn, Hűvösvölgyben, forrástavak fakadtak. A jelenlegi források kisebb számban, sokkal szerényebb hozammal törnek fel. 3. A legtöbb helyen az egykori forrás járatok, forrás medencék ma már nem ismerhetők fel. A jelenkori források jelenlétére a kőzetekből, a felszínből és a növényzetből lehet következtetni. A jelenkori források legtöbbje laza üledékes kőzetek és vizet át nem eresztő kőzetek határán fakad. Mészkő és dolomit hegyeinkben, azok karsztosodott részeiből is tödnek elő források. Eruptív kőzetekből is fakadhatnak források, ezek hozama legtöbb helyen a csapadéktól függ és igen változó. A víz hőfoka az évi középhőmérséklethez áll közel. E források vizének vegyi összetételére jellemző, hogy igen kevés ásványi sót tartalmaznak oldva, tehát lágyvizek. A laza üledékekből előtörő források körül oldási tölcsér figyelhető meg a legtöbb helyen.. Ahol a lejtők lefutása zavart, ahol megtörik a lejtő, ott várható a forrás. A völgyekben a lejtők lábánál, ahol a lejtők felszínét törés is zavarja, ott lehet a forrás. Mészkő és dolomit területeken a források előjövetele a karsztosodáshoz kötött. A karsztosodás részben fizikai, részben kémiai okokra vezethető vissza. Fizikai hatást fejtenek ki a kéregmozgások, amelyek szétrepesztik a kőzeteket és így előkészítik a víz útját. A víz a repedésekbe kavicsot, törmeléket is magával sodor és így tágítja a repedéseket járatokká. A kémiai hatást a szénsavat-, esetleg más savat felvevő csapadékvíz fejti ki. Ilyen módon a mészkőrétegben járatok, üregek keletkeznek és ezekben helyezkedik el geológiai