Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Papp Ferenc:A források rendszere

298 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Papp F.: A források rendszere korokon át a csapadék. A dolomitban mind a járatokban, mind pedig a haj szál vékony repedésekben tárolódik a csapadék. A növényzet egyrészt üdébb megtartásával, másrészt jellegzetes vizet kedvelő növények jelenlétével hívja fel a forrásra a figyelmet. Aszályos, nyárvégi, őszi időben is buján díszlenek a növények a források körül. Ezek között a nyár- és fűzfa (több változat), továbbá a boglárka félék, mocsári gólyahír, réti füzény, fodormenta, nefelejts, békalencse, surló, nád, szittyó, káka stb. jellemzőek és már távolról jelzik a forrás helyét. A következőkben a források rendszerének olyan összeállítását terjesztem elő, mely egyúttal az index

1 jelölés alapja is. Hat csoportra tagolva fejezhetők ki a forrásokra vonatkozó legfontosabb adatok. Az első csoportban (I.) a forrás eredetét jelző kőzetek és a víz feltörés jellege szerepelnek. A második csoportban (II.) a víz feltörés helyének közelebbi megjelölése, a víz előtörés iránya és a közeli környéken található források gyakoriságának száma van feltüntetve. A harmadik csoportban (III.) a vízhozamra vonatkozó adatokat közöljük. A negyedik csoportban (IV.) a vízre vonatkozó fizikai adatokat tüntetjük föl, így a hőmérséklet és a rádióaktivitás értékeit. Az ötödik csoportban (V.) a víz vegyi összetételére vonatkozó adatokról lehet tájékozódni. A VI. csoport a forrás helyének pontos földrajzi megjelölése, megadván a hosszúság, szélesség, fok és perc értékeit, továbbá a t. sz. f-i magasság adatait. Amennyiben egy adat nem áll rendelkezésre, úgy ,.0" jelet írunk oda. A fenti hat jellemző csoport alapján a források jelölése hat számcsoporttal történik. Az egyes számcsoportokat kötőjellel választjuk el egymástól. Az egyes csoportokon belül a jellemző önálló számokat ponttal különítjük el. Egyes számcsoportoknál bizonyos tulajdonságokat jellemző kitevőket, vagy indexeket alkalmazunk. A számcsoportok rendre 4, 3, 4, 4, 2 és 9, vagyis összesen 26 számjegyből, a közéjük iktatott írásjelekkel együtt 40 jegyből állnak. A jelek állandóságának biztosításával elérjük, hogy a különböző források egymás alá írt számcsoportjai könnyen összehasonlíthatók. A 40 jegyből álló jelcsoport alkalmazása lehetővé teszi a számcsoportoknak nyomtatásban egysorban való, tehát megszakítás nélküli közreadását a 40 betűs hasábokban is. A forrásoknak az egyes tulajdonságok alapján végrehajtott következő osztályozásánál a számokkal, illetve a számcsoportokkal való jelölését is bemutatjuk. I. A források eredete és a vízfeltörések jellege A forrásrendszerezés alapja e helyen a földtani eredet, melyet a kőzetek alapján állapítunk meg. Ugyancsak fontos szempont a vízelőtörés módjának figyelembe vétele. Eszerint a források fakadhatnak eruptív kőzetekből (10—19), átalakult kőzetekből (20—29), üledékes kőzetekből (30—59) és szerves eredetű kőzetekből (60—69). Megjegyzendő, hogy az üledékes kőzeteket tagolni kell, mégpedig a vulkáni tufák (30—39), törmelékes — (40—49) és oldatokból kivált csoportokra (50—59), a szerves eredetűek önálló kőzetcsoportoknak is felfoghatók. Ami a részleteket illeti, a következő beosztás lenne célszerű. Eruptív kőzetek 10—19 Mélységi kőzetek Kiömlós] kőzetek Átalakult kőzetek 20—29 Üledékes kőzetek 30—69 10. eruptív kőzetek általában 11. gránit 12. szienit 13. diorit, gabbró 14. egyéb mélységi kőzet 15. riolit 16. trachit, fonolit 17. dácit, andezit 18. diabáz, bazalt 19. egyéb kiömlési eruptív kőzet 20. 21. 22. 23Í 24. 25. 26. 27. 28. 29. átalakult kőzetek általában gnájsz csillámpalii fillit, agyagpala. kloritpala szerpentin amfibolit márvány talkpala kvarcitpala egyéb kristályos pala 30. vulkáni tuják általában 31. riolittufa 32. trachit-, fonolittufa 33. tdácit-, andezittufa 34. bazalt-, diabáztufa 35. egyéb vulkáni tufák 40. tömelékes üledékes kőzetek általában 41. görgeteg 42. kavics, kődara 43. durva homok 44. finom homok, 45. iszap 46. lösz 47. agyag 48. bauxit 49. egyéb törmelékes üledékes kőzetek 50. Oldatokból kivált üledékes kőzetek általában 51. mészkő 52. dolomit 53. sziderit 54. egyéb karbonátos kőzetek 55. márga 56. gipsz 57. különféle sók 58. homokkő 59. egyéb oldatból kivált üledék 60. Szerves eredetű kőzetek általában 61. tőzeg 62. lignit 63. barna kőszén 64. fekete kőszén 65. diatoma pala 66. foszfát, guanó 67. aszfalt 68. egyéb szerves üledékek Vulkáni tufák Törmelékes, üledékes kőzetek Oldatokból kivált Szerves eredetű © s «